|
Témaindító hozzászólás
|
2006.09.30. 23:19 - |
Crystin magányosan lépkedett a csendes, nyugodt vizű tó partján. Bátyja, Shine ezúttal nem volt vele, hogy baj esetén megvédhesse őt, így Crystin most sokkal óvakodóbb és félénkebb volt, mint máskor.
Némán ballagott a tó mellett, a sima, rezzenéstelen víztükröt figyelve, mikor hirtelen egy apró, különös fordrot vett észre, ami felborzolta az addig nyugodt tó felszínét. Crystin megállt és gyanakodva kezdte szemlélni a vizet... de nem nézhette sokáig.
A tóból hamarosan egy polipszerű kar vágódott ki, és tapogatózva csapkodott a parton. Crystin ijedten hátrált el a víztől...
|
[96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
 -El kell mondonom neked valamit!-mondta komolyan.
-Nos nekem...egyszer...ölnöm kelett.Ez volt a feladatom!A gazdám a védelmem alá helyezett egy csikót!A neve Norolin de ez most nem számít.Neki nem volt anya vagy legalábbis régen meghalt.Nem rég előkerült az elvileges elveszett testvére aki amúgy egy alakváltó törpe volt.Ő mészárolta re a családomat is.Szóval őt megöltem és emiatt volt egy kis félre értés.Azt hitték ,hogy egy normál csikót öltem meg de ez csak puszta tévedés volt.A nevelőm is azt hitte ,hogy egy csikót képes lettem volna megölni sőt egy darabig én is elhittem de a gazdám kiderítette ,hogy az nem egy csikó volt hanem a törpe.-mondta.
-Gondoltam ezt tudnod kell!
-Remélem te nem mész el emiatt mert az előző szerelmem esélyt sem adott ,hogy elmagyarázzam neki! |
-Ahogy gondolod. -*vont vállat, és visszafordult Moridor felé.*
|
 Épphogy válla felett hátrapillantva emelte fel újra a szaggatott-tollas tagot.
- Csak megtépték. Nincs komolyabb sebem, csak horzsolások és zúzódások. Ehhez nem kell semmiféle különleges tulajdonság, tudom magamtól is, hogy kellemetlen, zavaró, de nem különösebben vészes sérülések. És nem akarok tovább zavarni - fejezte be keményen, azzal becsukta szárnyát, és ügetve indult tovább. |
*Arca megenyhült és egy csöppnyi lelkiismeret furdalással szólt a távozni készülő csődör után.*
-Öhm... ami a szárnyadat illeti... nos, értek valamicskét a gyógyításhoz. Ha úgy gondolod, szívesen megnézem... |
Fejet hajtott, és megdöbbentő módon még mindig higgadtan és udvariasan folytatta:
- Elnézést, nem akartam hallgatózni, igazán nem. Inni és pihenni jöttem ide - itt felemelte megtépázott szárnyát - De történetesen... - a tépázott szárny a szinte patáiknál elterülő vízre fordult - a víz tisztán elhozta minden szavatok hozzám, akár akartam hallani, akár nem....Ami azt illeti, nemcsak hozzám, de az egész tóparthoz....Jobbnak láttam idejönni, köszönni, és tenni egy javaslatot, mielőtt még kínosabb vizekre terelődne a téma....és lenne közüggyé a magánélet - fejezte be maró gúnnyal idézve.
- És nem, nem ismersz, és nem is zavarok tovább - mondta, azzal elfordult, és elindult. |
-Ismerlek? -*kérdezte, hasonlóan udvarias hangon, de kiérződött szavaiból az élc.* -Nem szeretnék gorombának tűnni, de elárulnád, ha megkérlek, hogy mégis milyen jogon hallgatózol? Hát már semmi se szent? Úgy tűnik, manapság már a magánélet és közügy lett... És engedelmeddel hadd döntsem el én, hogy kinek mutatom be a kisfiamat, már ha meg nem sértelek! -*szelídebb hangnemre váltott, és úgy folytatta.* -Mindenesetre azt hiszem, igazad van. -*biccentett helyeslően a pegazusnak.* -Valóban az lenne a legokosabb, ha együtt töltenénk egy kis időt... és talán nem is csak kettesben kéne, hanem sokkal inkább hárman, Csillagvágtával együtt. |
- Üdv! - köszönt a két lénynek, hisz odaért hozzájuk.
Fejet hajtott a pegazusnak és a lónak, majd udvariasan megjegyezte:
- Ez a beszélgetés úgysem vezet sehová, míg a csikóval nem találkozik - intett fejével Moridor II felé.
- És úgysem lesz jobb egyikőtöknek sem, míg egymás múltját nem ismeritek, és nem utaztok kicsit együtt. |
-A fiam neve Csillagvágta. -*felelt nyugodtan a csődör kérdésére, majd csöndesen folytatta.* -Valóban nagyon eltökéltnek tűnsz, Moridor. Tetszik a kitartásod. Az elszántság tényleg hasznos dolog, de az sajnos még nem elég. Én nem mondhatom meg, hogy mit tégy meg értünk. Ezt neked kell tudnod. Hallgass erre... -*mondta, és jobb szárnya hegyével gyöngéden megérintette a csődör mellkasát, pontosan ott, ahol a mén szíve dobogott.* -...és kövesd azt, amit diktál neked. Csak ennyit tudok mondani. Rá fogsz jönni, csak bízz magadban. Bár azt hiszem, azzal neked nincs gondod. -*mondta, száját mosolyra húzva.*
*Ellépett Moridortól, egy ideig fürkészte még a csődör arcát és végül halványan elmosolyodott. Tetszett neki Moridor elszántsága, tetszett az akarata, a kitartása. Jó dolog ez, de csak ha mértéket tudunk tartani... Ám ha ez a csődör mindenben ennyire makacs, talán képtelen lenne az együttműködésre. Márpedig egy házasság arról szól, hogy meg kell tanulni alkalmazkodni a másikhoz. Meg kell tanulni kompromisszumokat kötni, áldozatokat hozni, és lemondani egyes dolgokról más dolgokért... vagy éppen másokért. Saphira még nem tudta, hogy vajon Moridor képes lenne-e minderre.* |
A tó túlpartján hevert, szárnyát a vízbe lógatva, és tűnődőn nézte a párt szemben.
A víz minden szavukat elvitte neki, így most kissé szórakozottan mosolygott.
Szárnyával elkezdett rajzolgatni a vízfelszínre, mesés, kissé karcos jégvirágokat varázsolva rá.
Aztán unottan felállt, és elindult körbe a tóparton. |
Bólintott.
-Mit tegyek ,hogy bizonyítsak?-kérdezte és közben körbe járta lassan a kancát.
-Akármit megtennék értetek!
-De egyet nem tudok!-mondta és megállt a kanca melett.
-Hogy hívják a csikót?-kérdezte de közben halvány mosoly jelent meg az arcán. |
-Hmm. -*tűnődve nézte a csődört.* -Nos, majd meglátjuk, mennyi ebből a puszta beszéd, és mennyi a valódi, komoly elhatározás. Ha valóban ilyen elszánt vagy... úgy megfontolom az "Igen"-t. De nem fogok most dönteni. Előbb meglátjuk, ki is vagy valójában.
*Figyelmesen végigmérte a csődört, tekintete hosszan elidőzött Moridor arcán, pillantását mélyen az erős, izmos, fekete lény szemeibe fúrta.*
-Bizonyítsd hűségedet és odaadásodat, akkor én is a tiéd leszek. A szavaidnál ugyanis százszorta ékesebben szólnak a tetteid. -*mondta.* |
-Akár atz életem árán is óvnám ha elfogadna apjaként!-mondta.
|
-Értem. -*bólintott ismét.* -Nos, ha ennyi mindent tudsz rólam, akkor talán azt is tudod, hogy nekem már van egy kiscsikóm. Ha párt választok magamnak, az ő érdekeit is szem előtt kell tartanom.
-Te hajlandó lennél gondoskodni róla? Hajlandó lennél apja helyett apja lenni? Képes lennél saját csikódként szereti, felnevelni, óvni, tanítani? -*nézett szúrós szemekkel Moridorra.* -Nem szeretném, ha a házasságom a gyermekem kárára menne... |
| -Amúgy mutatott rólad képet is!És magam sem tudom miért téged!Talán mert ha jól tudom te egy nagyszerű lény vagy és az Úrnőd azt hiszem jóban van az enyémmel! |
-Nem tévedsz, az én nevem valóban Saphira. -*bólintott, majd hozzátette.* -Köszönöm a hízelgő bókot, kedves tőled.
*Egy darabig hallgatott, s jó ideig csak érdeklődve méregette az előtte álló csődört, mielőtt újra megszólalt volna.*
-Nos, talán nem veszed tolakodásnak, ha megkérdem: miért engem akarsz párodnak? Hiszen ha az imént jól vettem ki a szavaidból, magad is csak a gazdád elmondása alapján ismersz, azelőtt pedig még csak látásból sem tudtad, ki vagyok. Miért kértél meg mégis? |
| Fáradtan, porosan, sérülten ügetett a vízhez, és körül sem nézve mohón inni kezdett. |
| -Szia!Igen én lennék Moridor!Te pedig a szépséges Saphira ha nem tévedek.A gazdám nem túlzott amikor mesélt rólad és mondta milyen gyönyörű vagy!-mondta. |
*Könnyedén suhant az égbolton, szárnyával finoman súrolva a fellegeket, majd lecsapott a magasból, és patái lágyan dobbanva értek talajt. Saphira összehajtogatta és az oldalához simította szárnyait, majd a fekete csődör felé fordította fejét.*
-Üdv! -*szólt barátságos hangon.* -Te lennél Moridor? |
| Állt és bámulta a tavat.Várta a kancát.Nem volt benne biztos ,hogy eljön de képes lett volna hónapokat várni rá. |
-Akkor jó! -bólintott nevetve Crystin, majd könnyed vágtába ugrott és az Alkony tenger partjáig nem is lassított tempóján.*
|
[96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
-El kell mondonom neked valamit!-mondta komolyan.
Épphogy válla felett hátrapillantva emelte fel újra a szaggatott-tollas tagot.