|
Témaindító hozzászólás
|
2006.07.22. 21:33 - |
 *Szabadesés könnyedén ereszkedett le a tópartra, lazán összecsukta szárnyait, majd a vízhez sétált, és lehajolt, hogy csillapíthassa szomját.* |
[183-164] [163-144] [143-124] [123-104] [103-84] [83-64] [63-44] [43-24] [23-4] [3-1]
 Vidáman, fülig érő szájjal nézelődött.Látható volt, hogy tetszikt neki az utazás.
 Irina mégegyszer visszanézett a gyönyörű tóra, majd párja és csikója mellé ügetett.
-Akkor irány a rét!-mosolygott. |
 A hátát a csikó felé fordította.Megvárta amíg rámászik aztán gyorsan felállt ,hogy nehogy leessen.Megigazgatta a fejével a csikót.
-Mehetünk!-mondta.Lassan elidult.Megcsókolta Irinát és tovább lépkedt. |
Kydor boldogan nézett apjára, majd bólogatni kezdett és félre fordította fejét, várva apjára, hogy a hátára kerüljön valahogy.
Irina megpuszilta párját, aztán csak várt az indulás pillanatára. |
-Vigyelek?-kérdezte fiát és megpuszilta. |
-Szerintem a rét tökéletes lesz!-mondta mosolyogva, majd megdörzsölte fia üstökét, aki épp apját nézegette |
Megpuszilta fiát.
-Barlangrendszer vagy mező!Vagy van valami ötleted?-kérdezte.Amíg várt Irina válaszára addig lefeküdt a csikó mellé.Mosolyogva nézte. |
-Nem, köszönöm!-válaszolta, amjd megcsókolta párját.
Lehajolt fiához, és segített neki talpra állni, mert Kydornak sikerült elesnie.
De azért már elég jól ment neki az ügetés is.Persze nem volt tökéletes.Odasétált apjához és hozzábújt.
-Kellene keresni egy biztonságosabb helyet!-szólt Apexnek Irina.
|
Mikor a bokrok zörögtek egyből arra kapta a fejét.Mikor meglátta Irinát megnyugodott de amikor látta ,hogy fáradt és gyönge kicsit megijedt.Mikor újra zörgött a okor kiváncsian nézett oda.Mikor meglátta fiát egyszerűen ki tudott volna bújni a bőréből.Nyugodt léptekkel indúlt oda.Hamar összeértek.Fejét lehajtotta fiáhozés megszimatolta.Orrával lassan végig simította a csikó hátát.Odalépett Irinához.Hosszasan és gyöngéden csókolta.Újra a csikóhoz lépett.
-Kydor.Fiam!-mondta és mosolyogva nézte a botladozó apróságot.
-Szerelmem tudok valamiben segíteni?-kérdezte Irinát. |
Irina nem válaszolt Apex felszólítására.Talán nem is hallotta.
Mindenesetre Irina még nagyon sokáig elmaradt.Végül az Ezürt tótól nem messze álló bokrok zörögni kezdett és előlépett Irina.
Látszott, hogy nagyon legyengült.Minden lépésnél remegett a lába és most látszott, hogy rendesen le is van fogyva.az utóbbi időben tényleg keveset evett...
Mégis gyengéden rámosolygott a parton álló Apexra, majd boldog tekintettel hátranézett, merthogy nem egyedül volt.
A bokrok újra zörögni kezdtek és kilépett alóla egy igen gyenge kis teremtés, egy csikó.Irináék csikója.Erőtlenül lépkedett a homokbuckás talajon...lépéseibe nem remegett bele, de elbotlott.
Mikor anyja mellé ért orra is esett.Irina segített neki felállni, majd lassan elindultak Apex felé.
|
Nagyon nem tetszett neki ez az eész.Nem láthatta Irinát így vigyázni sem tudott rá.Toporzékolt.Nem tudta mit tegyen.Utána menjen vagy ne?Nem tudott dönteni.Mit tegyen?Végül magasra emelte a fejét ,hogy akár egy pillanatra is de megpillanthassa Irinát de nem látt a sehol.
Furcsa szagot érzett.Talán egy poshadó gyümölcs vagy egy troll.A szag irányába ment.Eltalálta egy troll.Nagyon nem örült neki.Felágaskodott és hangosan és fenyegően nyerített.Szorosan lelapította a fülét támadásra készen.A troll nem bizonyult jó ellenfélnek.Egyszerűen elfutott Apex elől.Végül Irinára gondolt újra.
Felszólítóan nyerített.Várta a választ. |
| Irina elmosolyodott, Apex szemébe nézett, majd lassan, de biztosan beügetett az erdő sűrűjébe, majd eltűnt Apex szeme előtt. |
| -Jó de itt maradok a tónál!-mondta.Lassan elindult a tó körül. |
| -Háát!Ne haragudj!Egy kis magányra!-elmosolyodott, és biccentett egy aprót. |
-Ebben nagyon is igazad van!-mosolygott és megcsókolta szerelmét.
-Nos mihez lenne kedved? |
| -Nem tudhatot biztosan!-mondta virgonc csillogással szemében-És ha előbb jön?Vagy késik?-kérdezte. |
Magabiztos de egyben nyugodt léptekkel haladt.Szép hely volt és nyugtató.Bevárta Irinát és melette haladt tovább.Mély lélegzetett vett.Jó esett neki minden lélegzet.A kancához fordult.
-Márcsak 5 nap!-mondta boldogan és megcsókolta szerelmét. |
| -Rád bízom magam!-mosolygott-Hát nézzünk körbe! |
-Renben!-mondta.Kicsit lenyugodott de továbbra is éber maradt.Magához ölelte párját.
-Körbe nézzünk? |
| -Jaj ne izgulj már!Minden rendben lesz!-mondta és megcsókolta párját. |
| -Rendben!-mondta és a kanca mellé lépett.Megcsókolta és nézelődni kezdett.Zörgést hallott egy pár bokor mögül.Felemelte a fejét és kicsit ingerült lett.Mikor meglátta ,hogy csak egy madár egyből lehiggadt. |
[183-164] [163-144] [143-124] [123-104] [103-84] [83-64] [63-44] [43-24] [23-4] [3-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
*Szabadesés könnyedén ereszkedett le a tópartra, lazán összecsukta szárnyait, majd a vízhez sétált, és lehajolt, hogy csillapíthassa szomját.*
Vidáman, fülig érő szájjal nézelődött.Látható volt, hogy tetszikt neki az utazás.
Irina mégegyszer visszanézett a gyönyörű tóra, majd párja és csikója mellé ügetett.
A hátát a csikó felé fordította.Megvárta amíg rámászik aztán gyorsan felállt ,hogy nehogy leessen.Megigazgatta a fejével a csikót.