Témaindító hozzászólás
|
2006.07.13. 21:39 - |
Korall-király sebesen úszott az erdőben, gondolatban mondva Narválnak:-Úgy se kapsz el! |
[54-35] [34-15] [14-1]
Rauros alaposan körülnézett. A világos sokkal jobban esett neki, mint a tenger mélyebb részei. Ki is használta: úszott pár kört, hogy hozzászokjon az új környezethez, de nagy csapkodásával farkával sikerült eltalálnia az egyik magasabban lévő korallt. Csúnyán felsértette, és vérezni kezdett. Rauros már attól kezdett félni, hogy megjelenik egy cápa, de semmi se jött. Így csak halkan felszisszent, de pár pillanat múlva begyógyult a sebe, és úgy nézett ki, mintha semmi sem történt volna.
-Ó... azt még nem mondtam, hogy regenerálódok... |
-Itt lennénk!A teneger alatti igazi világ!... |
-Itt lennénk!A teneger alatti igazi világ!... |
Vett egy mély levegőt.
- Ég veled! Most mennem kell. Vigyázz magadra!
A víz felkavarodott, és mire a zavaros víz kicsit csitult, Ulmo már sehol sem volt! |
- A nevem Ulmo.
Aztán leplezve meglepetését és fennsőbbséges kedvét, csak kihúzta magát és így szólt:
- Minek kellene téged megfognom? Miféle ötlet ez?
- Nekem a tengert és a vizet kell felügyelnem és gondoznom, most is dolgom van, szóval semmiképp sem érek rá erre. De ha játszani akarsz, van itt elég kedves tengeri lény. - mondta még befejezésül, mert nem akart bántó módon viselkedni. |
-Mindy vagyok!téged hogy hívnak?
És mint egy kiscsikó ugrándozni kezdett körülötte!
-Gyere fogj meg! |
- Mi ütött beléd? - rendkívül különös volt a számára ez a viselkedés.
Tudta, hogy egy új tengeri lény került ide, mostmár látta is ki az, de az, hogy Vele valaki így viselkedjen, több volt, mint furcsa. |
Mindy beúszott az idegen mögé.És az bármerre fordult Mindy mögötte maradt.Egyszer csak elé került és játékosan ezt mondta:
-Bu!-És nevetni kezdett, de persze távolabb is úszott! |
Tovább úszott, méltóságteljesen kavarva a vizet, ami titkokat, híreket súgott neki.
'Egyre elszomorítóbb hírek....Hát csak ki kell majd irtani az embereket?....' komorodott el. |
Mindy vígan játszadozott egy kis csikóhallal, amikor megérezte, hogy jön valaki.Megfogta a csikóhalat és beszáguldott búvóhelyére, ami a moszatok alatt egy kis barlangocskában volt!Onnan figyelte, ki az érkező! |
Ide-oda kanyargott a vízben, gondosan ügyelve a kisebb lényekre, szerteszaggatta a veszélyes hálókat és eltüntette a mérgeket, amiket a Sötétség jutatott be. |
Narvál már majdnem utolérte, mikor Korall-kiráynak megakadt valami az uszonyában és ezzel a tenger fenékre sülyedt a hirtelen sokktól. Narvál odasietett és aggódóan nézett a csődörre:-Jól vagy?-kérdezte, de nem jött válasz, azzal kibogozta a madzagot, majd begyógyította a sebet.
-Köszi!-mondta a sebesült.
-mire valók a párok ha nem erre?Gyere menjünk haza!-azzal megfurdoltak, s hazaúsztak.
|
Mivel Narvál gondolat olvasó volt hallotta minden gondolatát Korall-királynak és kellőképpen válaszolt:-Tényleg? majd meglátjuk!-és hirtelen hínár hálót varázsolt az erdőbe, de Korall-király se volt rest, az egézs hálóra korall állatkákat rakott, így Narvál nem tudta, hogy hol van.Nem maradt más mint a puszta gyorsaság és fürgeség. |
Korall-király sebesen úszott az erdőben, gondolatban mondva Narválnak:-Úgy se kapsz el! |
[54-35] [34-15] [14-1]
|