Témaindító hozzászólás
|
2007.05.06. 15:50 - |
Indrassan kijött a barlangjából, és nagyot nyújtózott. És ekkor észrevette, hogy a tábla, amin úszik a barlangja, letört és elúszott az eredeti nagy táblától. Kicsit megrettent, de nem tudod mit tenni. Inkább ismerős lényeket indult keresni. |
[69-50] [49-30] [29-10] [9-1]
Vágtatott. Vágtatott, maga sem tudta hová, merre, csak vágtatott.
Akkor vette észre, hogy hol is van valójában, mikor a nyomasztó hőségtől izzadni kezdett. Megtorpant.
'A Tűz Birodalma?' gondolta furcsállkodva.
'No mindegy...nekem mindegy.' gondolta, majd leheveredett egy kiálló táblára, és csak nézte a parázsló eget. |
Rohanvást haladt végig a táblákon, kissé zihálva a forróságtól, de nem lassított. Ide-oda pillantgatott, de nem látott senkit.
Csak akkor állt meg, mikor az egyik legnagyobb tábla közepére ért.
Letett valamit, majd megpördült, és úgy vágtatott el, mintha a pokol démonai űznék. |
-ÜHMÜHMÜHM!-hyögte Indrassan.. Ezzel azt akarta kifejezni: eltűntethetnéd a virágokat a számról. Elég szúrósak. És melegek! |
- Nah, ez tényleg megkedvelte- nevetett Iana- De látom Indrassannak nem lesz baja!- kacagott tovább, ás elvágtatott |
Lerakta a sárkányt.Mérgesen nézett rá, mire a földből tűzvirágok törtek elő és rácsavarodtak Indrassan szájára.
-Csak!-vágta a választ az unikornis szemébe.
-Nah eltűnhetsz!Ha baja lesz a sárkánynak akkor nem fog szenvedni nyugi!Megeszem!-nevetett!-Úgyis éhes vagyok!
Már nem akart bajlódni a "lóval" ezért felkapta a bekötött szájú Indrassant, még egyszer gúnyosan hátranézett és eltűnt. |
-Tényleg, akkor iért? Akkor mégis csak kedvelsz!-vigyorgott a sárkány |
- Ha nem, kedveled, minek viszed magaddal? |
Zorf mérgesen a kancára mordullt!
-Mi az, hogy megkedveltem?Dehogy kedveltem meg!Ő akaszkodott rám!
Majd újra felkapta a sárkányt, kicsit szorosabban fogva és elindult.
-El innen!-válaszolt Indrassannak! |
- Hova megyünk?-kérdezte Indrassan boldogan. Elkondokozott Iana szavain: Talán Zorf tényleg megkedvelte? |
- Mi közöm hozzá?? Kicsi kora óta én neveltem! Szerinted hogy lehet, hogy ilyen gyorsan ide tuttam érni! Hála a neveltetésnek, telepikus kapcsolat van köztünk! De amúgy, ha már ennyire védelmezed, lehet hogy esetleg megszeretted volna? Ez esetben itt is hagyhatlak titeket, csak biztos akarok lenni Indrassan biztonságában. |
Zorf elnevette magát a harcias kancán!Bundáján a tűzet eloltotta.
-A kis vakarcs tényleg nagyon ragaszkodik!Csak az a baj, hogy Én nem kértem!-a második mondatot már mérgesen a sárkány szemébe nézve mondta.
-Egyébként meg mi közöd van hozzá?-kérdezte a kancát, majd odament a sárkányhoz, felkapta és elindult vele.... |
Iana észrevett az úszó berlengot. Odament.
-Indrassan! Indrassan! Hol vagy?-káltozta, de nem kapott választ. A barlang üresen állt.
-Vajon hol lehett?-kérdezte magától és kiment a barlangból.
-Ott van! A túloldalon!- vette észre sárkány-barátját. Ekkor az égő farkasfélét is észrevette. Ereje már teljesen visszatért. Odaugrott a farkas és Indrassan közé:
-Éllj! Mit akarzs? Nagynak érzed magad, mert bántani tudsz egy ilyen kis lényt? Aki bár félénk, de akit megkedvel, ahhoz nagyon rakgaszkodik, így nagyjából senkit se bánt,? Megjegyzem nem is tudna. Még tüzet sem tud rendesen okádni!? |
-Ajjaj! |
Zorf elnevette magát, majd egész testét lángra lobbantotta.Égő szőrrel és mogorva ábrázattal közeledett Indrassan felé.
-Na ide figyelj!Te engem ne pörkölgessél, mert annak rossz vége lesz!Még senki nem élte túl, azt hogy ujjat húzott velem.... |
Ezt Indrassan sem nézhette szó nélkül. Válaszul jól megperzselte Zorf farkát. Köhögött egyet.
- Nem nagyon megy még ez nekem... |
-Mi?-kérdezte meglepve-Micsoda?Nem vagyok az anyád!Különben sem kértem, hogy velem gyere!Szóval a válaszom: Nem!És kopj le Vakarcs!
Majd elindult. |
-Akkor fogsz nekem valamit enni? |
-Hú de boldog vagyok!
Mondta lehangolva.Érdekes!Máskot, Zorf már széttépte volna az illetőt, de most nem tette.Nem tudta, miért változott így meg, de azt tudta, hogy idegesítő egy út lesz. |
-Ez jó kérdés. De nem mindegy? A lényeg, hogy veled tartok. |
-Akkor miért pánikoltál az előbb!-kérdezte értetlenül és mérgesen, miközben kimászott a túlsó partra. |
[69-50] [49-30] [29-10] [9-1]
|