|
Témaindító hozzászólás
|
2006.10.13. 21:35 - |
 Méreg önfeledten kószált a labirintusokban!Nagyon szerette ezt a helyet!Ismerte minden zugát, így hát sosem tévedt el! |
[206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
 -Miért csináltad?-kérdezte |
 Érzékei valami nagyon furcsát jeleztek neki, így megállt, majd köddé alakulva egy pillanat alatt visszaviharzott a sárkányhoz.
Döbbenten látta, hogy a fiatal a sárkánycsontok alatt állt, és szárnyával már elérte az irdatlan, fekete lényt!
'Vigyázz!' zengett harang módjára a pegazus elméjébe, és mint vihar, zúgott a lényhez!
Elsodorta az idegent, ki a sárkány alól, és épp idejében! A hatalmas, szabadon hagyott farok, amin a tüskék csonkjai életveszélyes tövisként maradtak meg, mennydörgőn csapott le oda, ahol az imént a fiatal mén állt. Aztán, ahogy a falnál álltak és ködlöttek, láthatták, hogy kikainyarodik a has alól az elszabadult tag, és visszatekereg a barlang sötét mélységébe....
- Néha megmozdul - morogta - Sosem várnád....De tud mozogni...!
Azzal lassan alakot öltött. |
"Na jó!Azért sem adom fel!"
Rendbe tette magát, nagy levegőt vett és lassan lépkedve közeledett a sárkányhoz.
Szemeit összeszorította, azthitte újra nekimegy a láthatatlan erőfalnak, de meglepődve vette észre, hogy az eltűnt.
Megállt egy pillanatra aztán tovább indult.Már beért a sárkány csontváza alá.Semmilyen ellenerőt nem tapasztalt.Kicsit félve és izgulva nyújtotta fel szárnyait a csontváz felé, és újra meglepődhetett, mert hozzáért egyik csontjához.
Még mindig semmilyen ellenerő....
Meglepődésében hangosan szólalt meg:
-Hát ennek meg hova tűnt az ereje? |
Sejtette, hogy mit fog tenni a fiatal miután távozott, de ráhagyta. Hátha épp neki sikerül?
Végighaladt a résen, és elindult a sziklafal felé. |
"Hogy ne próbáljam ki?Majd meglátjuk!"
Várt amíg Machos egy kicsit elhalad, majd összehúzta szemeit és a sárkány felé kezdett ügetni.
Ahogy közeledett hozzá, egyszercsak mintha üvegnek ment volna.Visszalépett és megrázta magát.Patájával előre nyúlt volna, ha tudott volna, de a sárkány ereje taszítani kezdte Chaost.Nagy nehezen elindult újra a sárkány felé, de közben vívott a sárkány erejével, az folyamatosan lökte el a pegazust.Ahogy két lépés után újra az üvegszerű erőhöz ért, rákészült és egy erőteljes ugrással próbált átugrani rajta, de ez nem igazán sikerült.Amikor felkelt a földről, már a barlangfal mellett találta magát.
"Ez nem igaz!Őt miért engedte oda?" |
Megállt és a pegazusra meresztette szemeit.
- Ád egy: Te követtél engem. Ád kető: ez egy rég halott sárkány, és nem is akármilyen sárkány. Hajdanán sárkányúr lehetett, és a mai napig nem tudjuk ki és miért láncolta le itt, de a sötét erő oly erős még benne most is, hogy még én sem bírok vele, és nagyon veszélyes! Nem is ajánlom - villant nagyot szemei - hogy kipróbáld.....
Azzal elindult ki. |
Megdöbbenten merevedett le.
-Ezért hoztál le?-kérdezte végül-Mert a sárkány jól néz ki, de látok sárkányt eleget!Lehet, hogy nem ekkorát, de látok. |
Óvatosan, oldalazva, a sárkányra meredve ment egyre közelebb, de úgy tűnt ma már nem mutat több trükköt.
A fekete, hatalmas csontok alá lépett, és kinyújtózva elérte az egyiket. Összerándult, ahogy elérte a csontokat, de nem adta fel, hanem továbbra is fenntartotta a kapcsolatot. Hosszú ideig állt úgy, megfeszítve minden sovány izmát, szeme egyre fehérebb lett, de végül a földre rogyott, nem bírta tovább.
'Túl erős...Sosem töröm meg!' lihegte magában.
Feltápászkodott, és lassan, kínos léptekkel elindult ki.
- Remélem tetszett a műsor - vetette oda sötéten a fiatalnak. |
Chaos furcsán nézett a pegazusra.
"Mit csinál ez?"-gondolkozott-"Talán csak azt akarja, hogy elismerjem milyen ügyes?" |
Lassan lépdelt előre, és nagyon bölcsen döntött: a sárkányból vad sötét erők özönlöttek előre, tombolón megremegtetve a levegőt!
Machos köddé oszlott szét, így az erők megzavarodva ütköztek neki, majd szanaszétsuhantak a barlang többi részébe, de már gyengítve.
Ő visszanyerte alakját és újra megindult előre. |
Chaso ahogy meglátta a sárkánycsontvázat rémülten lépett egyet hátra.Nézte egy darabig, majd Machos után ügetett, de tekintete végig a sárkány csontvázán volt.
|
Beért végre a rés túloldalára! Itt már teljes volt a sötét, Machos voltaképp teljesen feleslegesen tartotta nyitva a szemeit, mert többi nyolc-kilenc érzéke kellett vezesse.
Belépett a hatalmas terembe. Előtte egy hatalmas alak magasodott. Mindenki szobornak hitte volna, de Machos tudta, hogy nem az. Egy sárkány csontváza lógott a régi, még mindig sötét erőt sugárzó láncokon, igaz a sárkány maga is akkora volt, hogy Machos hatalmas kapunak használhatta volna szemüregeit.
A gigantikus száj kitátva meredt rá, minden foga nagyobb volt, mint ő....Mintha a sárkánycsontváz vigyorogva készült volna bekapni a világot! Machos lassan elindult felé. |
| Chaos nehezen bújt be a résbe, de nagy nehezen sikerült még haladni is benne.Nem értette viszont, hogy minek követi a pegazust. |
| Elindult befelé a résen. Most jól jött, hogy csont és bőr! |
| Chaos mindvégig csak követte, de nem értette, hogy hova tartanak ilyen sietősen. |
Egyre mélyebben járt a barlangok, járatok labirintusában.
Mostmár neki is észnél kellett lennie, ahogy a hely kezdett hatalmas, fekete szivacsra hasonlítóan lyukacsossá és átláthatatlanná válni. Machos türelmes típus volt, de ez az út mindig ingerültté tette.
Végül csak elkezdett jobbra-balra-jobbra-jobbra-fel ügetni a kanyargós járatokban.
Aztán megállt a lehetetlenül szűk rés előtt. |
| Meghökkent a pegazus parancsoló kijelentésén, de nem szólt, követte a mént. |
Machos horkantott.
- Tovább.... |
| -De ha egyszer már bezárult mögöttem!Nincs mit tennem!Hova siessek?-kérdezte újra. |
| - A fal bezárul - mormogta nyugodtan, és valóban: már alig látszott a járat, amiben haladt, a sziklafal kezdett teljessé összeállni..... |
[206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Méreg önfeledten kószált a labirintusokban!Nagyon szerette ezt a helyet!Ismerte minden zugát, így hát sosem tévedt el!
-Miért csináltad?-kérdezte
Érzékei valami nagyon furcsát jeleztek neki, így megállt, majd köddé alakulva egy pillanat alatt visszaviharzott a sárkányhoz.