|
Témaindító hozzászólás
|
2006.05.07. 11:38 - |
 Michaelangelo leszállt és meglepődött. Amit először valami csoda folytán idekeveredett és megmaradt jégdarabnak nézett (óriási jégdarabnak), arról kiderült, hogy nem jég, hanem üveg!
Fogalma sem volt róla, hogy hogyan került ide, de nem is tudott rájönni. A jelenség olyan érdekes volt, hogy órákig vizsgálgatta, aztán hirtelen rájött, hogy ez az üvegdolog pont olyan, mintha jégből volna: sima, csúszós.
Nem is várt többet: korcsolyázni kezdett. Hamar rájött a dolog nyitjára: ha a szárnyaival rásegített, lehetetlenül sokáig csúszhatott egyetlen nekifutásból. Csak a karcolásokkal kellett vigyázni és hogy ki ne törjön valahonnan egy darabot, mert ez mégiscsak üveg volt, ami igenis vághat.
De mindent összevetve remekül szórakozott! |
[171-152] [151-132] [131-112] [111-92] [91-72] [71-52] [51-32] [31-12] [11-1]
 Értetlenül nézett Yasha után, majd leesett neki, hogy a farkas játszani akar!!!
- Oh - mosolyodott el - Ám legyen....
Alaposan megnézte patavarázsát, ellenőrizte, hogy tartson, majd könnyed, feszes vágtában a lény után ugrott! |
 Egy ideig a csődör után nézett, majd a tájra, s Serenityre.-Nos, itt volnánk a tökéletes, szimetrikus semmi közepén, alatttunk egy jég szű izéval!...Kiváló játszótér!!!-és megbökte a fiatal csődör lábát és amilyen gyorsan, elsiklott. |
Vállvonogatva, higgadtan pillantott Jégre.
 Bólintott, és elkorcsolyázott.
Nem volt miért maradnia. |
| -Nem baj, addig ellszünk itt!-mosolyogta, s ismét egy kört karcolt a "jég"be. |
- Jég! Üdv! - örült meg.
- Kérlek, mondd meg, ha tudod, hogy merre lehetnek Hiráék!
- Üdv - biccentett az érdeshangú lény.
- Vadásznak néhány különleges lényre, különleges varázzsal. Most ne zavarjátok őket. |
Leírt egy kis kört, mire feltűnt az idegen csődör.
-Üdv!-köszönt vissza. |
- Nekem megfelel! - mondta, és újra nézelődött.
Hirtelen, hang nélkül tűnt fel a furcsa pár mellett.
- Üdv! |
| Már a pálya felnél jártak, amikor Yasha megszólalt.-Lehet, hogy nem nekünk kéne keresnünk őt, hanem ő bukkanna ránk!-mosolygott-Ha itt van, majd meglát minket! |
Serenity elmerülten, a jeget nézve ügetett előre. Nem akart elesni, így koncentrálnia kellett, hogy varázsa megmaradjon a patáin.
Közben a szél néha feltámadt, illatokat hozva, megtépve sörényét, de Hirát nem érezte benne. Pedig itt kellett lennie!
Megállt és körülnézett. Nem értette a dolgot. |
| -Jó ötlet!-mondta, majd siklani kezdett.Néha megpróbált pár kört leírni, kisebb nagyobb sikerekkel!Aztán meglátott egy alakot...Hira?Ne, az alak elrepült, ahogy közeledtek."Bizonyára egy sivatagi kócsag volt!Nagy utat tehetett meg idáig...Errefelé nincs sok példány...biztos átutatzóban van a tél elől!"játszott el a gondolattal. |
- Én sem - felelte elgondolkozva. Érezte Hiráék közelségét, de a több dűnére kiterjedő "jég" csillogása közt úgysem szúrhatta ki őket, és ki tudja, hogy a nagy-nagy területnek nem a túlsó felén vannak-e......
- Talán csak....induljunk neki? |
| Serenity mellé siklott....persze elesve!-Azt biza nem tudom!-tápászkodott fel! |
- Az biztos! - nyerítette elismerően.
- De vajon merre lehet Hira? |
| Egy kis idő után rájött, hogyan csúszhat karmaival a jégen.Boldogan próbálgatta új tudományát.-Hogy mi mindenre jó a karom!-mosolyogta fennhangon. |
| Serenity inkább biztosra ment, és miután egy aprót intett szarvával, nyugodtan felléphetett a jégre, derengő patái nem csúszkáltak tovább. |
| -Á, én csúszni akarok!-akart épp feltápászkodni, majd újabb összeesés után megunta, és vissza kecmeregett a homokba és újra rászállt a jégre, de most finoman, és lássatok csudát, bevált!!!!!!!! |
- Ó, már értem! - mondta bólintva, és lesietett a jéghez.
Egyik patáját ráhelyezte, és konstatálta, hogy valóban csúszós.
- Talán segíthetek egy bűbájjal...Úgy tudnánk járni! |
| Nehezen tápászkodott fel, aztán újra megcsúszott.-Ez!-mondta mérget színlelve. |
Egyfelől kíváncsi volt erre a vidékre, másfelől Yashának is segíteni akart megtalálni nővérét, így türelmesen, sőt jókedvűen jött ide.
Szarva végre normálisan létezett! Nem remegett, úgy nézett ki, mintha szilárd üveg alkotná.
Vidáman felügetett a dombra, aztán hökkenten nézett a hasaló farkasra.
- Mi bajod? |
Fáradtságosan kapaszkodott egyik dombról a másikra!Kis termete miatt hehéz volt járni.Lába combig homokos volt, mivel itt-ott süppedős volt a talaj "Persze, Hirának könnyű!"gondolta kicsit mérgesen.
Furcsálva nézte egy domb magaslatáról a....tavat???Felélénkülten kiáltatott hátra.-Gyerük Serenity, mozgás!-és meg sem várva az unikornist, már rontott is lefelé, néha megbucskázva!Amikor leért, fehér bundáján már csillogtak a homokszemek.
Rávetette magát a jéghez hasonló anyagra, de nem volt jó egyensúlya akkor, s szétcsúszott lábakkal hasalt el a "jégen".Szem nem maradt szárazon, aki látta Yasha mutatványát! |
[171-152] [151-132] [131-112] [111-92] [91-72] [71-52] [51-32] [31-12] [11-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Michaelangelo leszállt és meglepődött. Amit először valami csoda folytán idekeveredett és megmaradt jégdarabnak nézett (óriási jégdarabnak), arról kiderült, hogy nem jég, hanem üveg!
Értetlenül nézett Yasha után, majd leesett neki, hogy a farkas játszani akar!!!
Egy ideig a csődör után nézett, majd a tájra, s Serenityre.-Nos, itt volnánk a tökéletes, szimetrikus semmi közepén, alatttunk egy jég szű izéval!...Kiváló játszótér!!!-és megbökte a fiatal csődör lábát és amilyen gyorsan, elsiklott.
Bólintott, és elkorcsolyázott.