Témaindító hozzászólás
|
2007.03.21. 15:57 - |
-Nos ennyi lenne a tenger egyik része.Kiváncsi vagy a többire? | |
[69-50] [49-30] [29-10] [9-1]
Egy pillanatra a két suttogóra kapta pillantását, de alig lehetett észrevenni, és tekintete továbbra is kifejezéstelen maradt.
- Új lények vagytok, ugye? Mit keres öt thesztrál a tengerparton? |
Már értem!-mondta.Az őzből már csak csontok voltak meg.
-Pheonix tied!-mondta.
Csak bólintott és már neki is látott.
Kyron is végzett és oda lépett Pheonix mellé és ő is enni kezdett.
Jade nem rég végzet.
Kyrill már csak a vicc kedvéért rágcsálta a csontokat majd Jade mellé állt és halkan sutymorogni és nevetgélni kezdtek és néha Ránéztek Végzetre vagy a többi ménestagra. |
- Én nem vagyok ragadozó - mondta nyugodtan, de távolságtartón, és hátralépett a tetemtől, semmitmondó arccal.
- A nevem Végzet - tette hozzá. |
-A nevem Kholran!-mondta és méltóságteljesen kihúzta magát.
-Pheonix!-mondta egyszerűen és zordan.
-Kyron!
-Jade!
-Kyrill!
-És mi a te neved?-kérdezte Kholran.Pheonix csak mordult egyet és levegőbe emlkedett.Elszárnyalt vadászni.Hamarosan vissza is tért és fekete gömb lebekett fölötte.Leszállt a földre és a gömb eltünt.6 őztetem volt benne.Minden ménestag enni kezdett kivéve Kholran.
-Egyél te is!Mint látod mi öten vagyunk és hat tetem van!-mondta és ő is enni kezdett. |
Nem sokat alhatott a fehér unikornis távozta után, mert hamarosan szárnycsapásokra riadt, és mire felkelt, már körötte dobbantak a földre a fekete testű lények.
'Thesztrálok.....' gondolta higgadtan, és biccentett a köszönőnek.
- Üdv! - mondta mély, rideg hangján, végigmérve a lényeket. |
Kholran és ménese repült az égen.Kholran repült legelöl mivel ő volt a vezérmén.A két kanca hátul egy kisebb csatát bonyolított le amikor Pheonix rájuk ordított.
-ELÉG MÁR!-ordította Pheonix.Erre a két kanca távolabb repült egymástól.Bár a két kanca tudta ,hogy Pheonix mindig ilyen agresszív volt mivel ő volt a ménes vadásza ezért természeténél fogva ilyen.
Kyron a földet kémlelte.Ő volt az őrszem.Ez volt a kötelessége.
Jade mostmár higgadtan szárnyalt hátul.Bár nem tudta miért kezdtek el cstázni Kyrill-el mostmár béke volt köztük.
Kyrill is a múltnak tudta a vitát.Előre tekintett Kholran-ra.
-Szálljunk le!Pihenjünk!Együnk!-kiáltott elöre.
Kholran hirtelen a zuhanni kezdett lefelé majd mikor földet ért volna hirtelen kinyitotta szornyát.Mostmár a földön állt és intett a ménesnek ,hogy száljjanak le.Mindenki nprmálisan földet ért.
-Kyron!Nézz körbe!-utasította Kholran.
-Ha nincs veszély jelezz Pheonix-nak ,hogy indulhat a vadászat.Kyron bólintott és lassan elindult.Hamarosan meglátta az idegent.Intett de nem Pheonixnak hanem Kholran-nak.Mire a csődör kitárta szárnyát és felrepült és a ménes követte.Arra repült amerre Kyron mutatott.Hamarosan ők is meglátták az idegent.Kholranék ledobbantottak a földre és Kyron is oda ügetett hozzájuk.Kholran egyenlőre csöndesen állt majd felmérte a pegazust.Nem tünt túl nagy veszélynek a ménes ellen.
-Üdv néked idegen!-szólt a vezérmén. |
- Köszönöm! Nagyon köszönöm! - *hálálkodott, azzal kilőtt az Örök Tél Birodalma felé.
Miközben elfelé vágtázott, még visszakiáltott.*
- Remélem még találkozunk! |
Rövidet nevetett sötéten.
- Tünde! Ha elérted az örök telet, tarts nyugatnak, éjjel meg kövesd a legfényesebb csillagokat. Rá fogsz találni. |
- Arwen. |
- Persze. Ki a párod? |
- Nem lesz gond? Boldogulsz? - *kérdezte.* |
- Hát...ha szereted, keresd meg! A Sötétség óta valóban hatalmas zavarok vannak a Birodalomban...Családok szakadtak szét, vannak, akik örökre eltűntek.....Ha valóban van remény, hogy megtalálod....ne várj. |
*Bólitott.*
- A társai azt mondták, ott találom meg. |
- Óh....sajnálom....A Sötétség? - kérdezte csendesen. |
*Kelletlenül válaszolt.*
- A páromat keresem - *mondta szégyenkezve. Tudta, hogy ez végtelenül rosszul és szerencsétlenül hangzik.* |
- Én hálás vagyok. A Sorsnak kifürkészhetetlenek az útjai.... - mondta és egész kicsit elmosolyodott, és azért leült.
- Miért utazol oda? Békés hely lett.....úgy hallottam. |
- Az enyém Csodaszarv - *felelte.*
- Nem kell miattam ébren maradnod. Ha zavarok, odébb állok. Úgyis épp úton voltam az Örök Tél Birodalmába. Modjuk, hogy miért erre jöttem, nem tudom... - *mondta, az utolsó mondatot nagyon halkan.* |
Majdnem elaludt, de úgy érezte ezt nem teheti, főleg nem más előtt.
Nagy levegőt vett, és felkelt.
Kis ideig még remegett a lába, de gyorsan összeszedte magát, és fejet hajtott.
- Végzet a nevem. |
*Megértően bólintott és nem szólt, csak kicsit odébb ment.
Nem akarta zavarni a pegazust.* |
Csodálkozva nézte a fehér lényt. Nem értette honnét került oda. Aztán eszébe öltött a jég, ami megmentette, és sejteni kezdett valamit.
- Igen. Csak....kimerültem - felelte mély hangján.
|
[69-50] [49-30] [29-10] [9-1]
|