|
Témaindító hozzászólás
|
2006.04.18. 13:00 - |
 Diadém úgy gondolta, jót tenne neki a hegyilevegő, így eltúrázott a hegyekbe.Hosszú volt az út odáig, és meg is kellett mászni, de megérte, mert a látvány ami elterült előtte leírhatatlan volt.Ezt is gondolta magában:"Ezért érdemes fáradozni!"
Ott időzött egy darabig aztán visszafordult. |
[414-395] [394-375] [374-355] [354-335] [334-315] [314-295] [294-275] [274-255] [254-235] [234-215] [214-195] [194-175] [174-155] [154-135] [134-115] [114-95] [94-75] [74-55] [54-35] [34-15] [14-1]
|
Meglepetésében nagyot kiáltott, persze már a hóban feküdve.
-Ravyn?-kérdezte még mindig meglepve.
Feltápászkodott, és barátját is felsegítette. Anyja csodálkozó arckifejezését látva magyarázatba kezdett:
-Oh, elnézést. Ő itt Ravyn. A Kristályhegynél találkoztunk, még jópár csikó és persze szülők is voltak ott.-mondta.
Ria az utolsó mondat hallatán kicsit megkönnyebbült. Felnőtt nélkül, egyedül azért mágsem hagyta volna olyan szívesen csikóját...
Végül elmosolyodva biccentett Ravynnak.
-Örülök, hogy ilyen jó barátok lettetek.-mondta kedvesen. |
 Ravyn gyorsan száguldott Teo után.Hamr ledobbantott a hóba.Lehajolt.Teo szagát érezte.Követte a nyomokat.Nem sokára meglátta a facsoport néhány maradványtát.Lehajtota megint a fejét ,hogy szagot fogjon de nem érzett semmit.Felnézett és Teo-t látta meg.
-TEO!-kiáltott fel örömében.Galoppozni kezdett a mén felé.Nem lassított így mind a ketten felborultak a hóban. |
Ria szemöldökét felvonva mosolygott kedvesére a megjegyzés hallatán, de Teo-nak tetszett Bátor közvetlensége.
Kicsit meg is lepődött: kicsit tartott ugyanis attól, hogy édesanyja új szerelme, és az ő leendő apukája morcosan fogadja, vagy esetleg nem nyeri el a tetszését, vagy...de Teo erre már gondolni sem akart. Itt volt ez a vidá, közvetlen, kedves mén, és örömmel látta, hogy anyukája is boldog.
Elmosolyodott.
-Ezt sajnos én is tudom.-sóhajtott fel színpadiasan.
Ria ezt már nem állta meg nevetés nélkül. |
 Ő még szívesen ismerkedett volna a hegyekkel, de mivel már a mént nem akarta csak úgy elhagyni, és az erdő is ismeretlen terep volt, utána indult. |
 -Nos, örvendek a találkozásnak, Teo!-bólintott mosolyogva....Rosszabbat várt:egy lázadó teenagert, aki majd úgy fogadja anyja férjét, mint a elggonoszabb ellenséget...
Közelebb lépett Teo-hoz és odasugta:-Ne is hederíts anyukádra, a kancák már csak ilyen óvó és érzékeny lények!-kacsintott rá. |
|
-Hát persze!-mosolyodott el.-Azt hiszem, épp ideje már...-mondta, majd behunyta szemét, és gyengéden megszólította gondolataiban Teo-t:
"Kicsikém, gyere a Havas Hegyek lábához, van itt valaki, aki látni szeretne..." előre mosolygott kisfia lepődött arckifejezésén.
-Nemsoká itt lesz.
Úgy száguldott, hogy a magasban észre sem lehetett venni, hogy csikó, hiszen nem sok látszódott belőle.
Végre megpillantotta az erdős foltot. Egy nagy kanyart vett, és nyerítve száguldott lefelé, majd az utolsó pillanatban lefékezve kicsit döccenve landolt.
De megvonva vállát körülnézett. Nem látott senkit, de érezte, anyja közel van. És valaki más is...
Közelebb ügetett, és hangokat vélt kiszűrődni egy nagy facsoport mögül. Egy nagy szárnycsapással lángot szórt két fára, hogy átmehessen( merthogy minek kerülni? :D ) majd Ria nagy riadalmára beugrott közvetlenül anyja elé.
-Szia anya!-köszönt és megölelte.
-Na de kicsim!-nézett kissé szemrehányóan fiára, és egy gyors szárnycsapással elfojtotta a lángokat.
-Más úton is eljuthattál volna ide!
-Bocsi mami de siettem!-nézett bűnbánóan Teo.
Majd Bátor felé fordult.
Ria észbekapott.
-Ó, kicsim, ő itt Bátor, tudod, már meséltem neked róla.-mosolyodott el.
-Szia!-köszönt fellelkesülve a kis Teo, nem is véve észre magát, hogy rögtön tegeződött.
|
 -Oké-mondta majd elindult a keleti irányba
(bocsi nem Mező ERDŐ!!!) bocsi |
-Oké-mondta majd elindult a keleti irányba
(reag a Mezőre) |
- Miért ne. Hisz sosem voltam még itt.
Körülnézett.
- Azt hiszem egyszerűen csak induljunk el.... |
-Nincs semmi.Maradhatok-mosolygott a kancára
-Lenne kedved valahova sétálni menni?-kérdezte |
Zavarbajött, és pír suhant át az arcán. Igen félénk teremtés volt!
- Nos, én örülök, ha új ismeretségeket köthetek - hebegte végül azt az udvarias szöveget, ami eszébe jutott épp.
- Azaz...örülök, ha ezt is érdekes vidéknek találod, amit érdemes bejárni! - tette hozzá még zavartabban.
- Persze, hacsak nincs valami fontos dolgod, ami elszólít..... |
| -S találkozhatnék vele? |
-Nemrég múlt el két éves.-felelte. |
|
Kicsit felkapta a fejét, s megkérdezte:-Mennyi idős? |
Erre kicsit felbátorodva, de kicsit óvatosan, belekezdett:
-Nos...hát, hogy mondjam...inkább csak a lényegre szorítkozok: nekem...van egy fiam.-mondta ki végre, és várakozón, nagyot sóhajtva nézett fel Bátorra. |
| -Azt had döntsem el én, hogy fogok reagálni!-mosolygott bíztatón Párjára. |
Újra elmosolyodott, majd, ahogy elindultak, eszébe jutott valami, ami már nagyon szorította belülről, és muszáj volt szóba hoznia...
-Kedvesem...-nézett Bátorra kicsit elkomolyodva-...mondanom kell valamit, amitől...nos...őszintén nem tudom, hogyan fogsz reagálni. |
| -Ahogy akarod! |
Nevetve csóválta fejét.
-Nos, ilyen helyeknek is lenniük kell néha!-mosolygott kedvesen párjára.-Azért attól még körülnézhetünk... |
| -Tulajdoképpen igen de maradhatok-kacsintott a kancára |
[414-395] [394-375] [374-355] [354-335] [334-315] [314-295] [294-275] [274-255] [254-235] [234-215] [214-195] [194-175] [174-155] [154-135] [134-115] [114-95] [94-75] [74-55] [54-35] [34-15] [14-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Diadém úgy gondolta, jót tenne neki a hegyilevegő, így eltúrázott a hegyekbe.Hosszú volt az út odáig, és meg is kellett mászni, de megérte, mert a látvány ami elterült előtte leírhatatlan volt.Ezt is gondolta magában:"Ezért érdemes fáradozni!"
Ravyn gyorsan száguldott Teo után.Hamr ledobbantott a hóba.Lehajolt.Teo szagát érezte.Követte a nyomokat.Nem sokára meglátta a facsoport néhány maradványtát.Lehajtota megint a fejét ,hogy szagot fogjon de nem érzett semmit.Felnézett és Teo-t látta meg.
Ő még szívesen ismerkedett volna a hegyekkel, de mivel már a mént nem akarta csak úgy elhagyni, és az erdő is ismeretlen terep volt, utána indult.
-Nos, örvendek a találkozásnak, Teo!-bólintott mosolyogva....Rosszabbat várt:egy lázadó teenagert, aki majd úgy fogadja anyja férjét, mint a elggonoszabb ellenséget...
-Oké-mondta majd elindult a keleti irányba