|
Témaindító hozzászólás
|
2006.04.30. 07:14 - |
 Göncöl végre abba hagyta munkáját, és leszállt a Földre.Nagyon éhes volt, ezért neki látott a fűnek. Miután jóllakott, a fáradtaságtól észrese vette, de már aludt is.Délfele fog csak felébredni. |
[106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
*Altináj ravaszul nézett Argentora.*
- A Te repüléstechnikádat elemeztük. - *mondta viccelődve.* |
 Maszat megpuszilta páját.
 Az ifjak pedig futásban haladtak a nagy fa felé.
Mikor ideértek Argento szólalt meg először.
-Miről beszélgettetek?-kérdezte |
*Szkártó is puhán talajt fogott.*
- Nagyon ügyes és gyorsan fejlődik. - *mondta párjának és Maszathoz bújt.*
*Altináj lelkesen bólintott.*
- Mehetünk! |
Még sokáig kerülgette anyját, és nagyon tetszett neki, de már nagyon el is fáradt.
-Már kezdek fáradni!Menjünk le!-mondta anyjának, de már ereszkedett is lefelé.Ahogy leért odarohant Maszathoz.
-Láttad apu?Láttad?
-Igen!Láttam!-ölelte át, majd mikor elengedte, Argento snxjárs nézett és Altinájhoz fordult.
-Megyünk játszani?-kérdezte a sárkánytól.
|
*Kedvesen mosolygott csikójára.*
- Igen, látom. Csak gyakorolj tovább. |
Argento hirtel nagyon gyorsan kezdett csapkodni a szárnyával, de nem nagyon akaródzott feljebb emelkedni.gondolta, ha gyorsan nem megy akkor megpróbálja lassan.ez inkább bejött, mivel sikerült a felemelkesés.Lereszkedni könnyebb volt, bár nem igazán sikerült beállítani azt a magasságot ahol anyja volt.
-Egész jól megy már!-kiáltott fel boldogan. |
 Egy ideig elnézegedte a családot, majd a kancára nézett.-Bocs, de erre nekem nincs időm!-és szárnyra kapott, s tova suhant. |
*Arcán a már jól ismert mosoly ült.*
- Jól van - *szólt a levegőben lebegve.* - Most emelkedj feljebb, majd gyere ide vissza, velem egy szintbe. |
Sokáig próbálkozott.Már egyre jobban ment neki.
-Azthiszem menni fog.-mondta.
Már egész normálisan kerülgette anyját. |
*Kíváncsian figyelte Argentot.*
- Csak próbálgasd. Rá fogsz érezni... |
Maszat is bólintott a kissárkánynak.
Argento most kezdett belezavarodni.Pedig úgy olyan egyszerűnek tűnt.Próbálta a tollait mozgazni, de akkor mindig megbillent.Ha viszont oldalra, vagyis előre akkor meg mindig nagyon megindult, amibe hamar belefékezett.
-Nem lesz ez így jó...-gondolkodott hangosan.Észre sem vette, hogy kicsúszott a száján. |
*Altináj annak jeléül, hogy megértette, bólintott.*
- Akkor még pihentetem a dolgot...
- Igen. - *válaszolta gyorsan, hogy bíztassa a kicsit.*
- Próbálj meg a szárnyaiddal kicsit többet mozogni! nem csak fel-le lehet őket mozgatni. Oldalra, a tollakat erre-arra... Úgy tudod magadat kormányozni... |
-Egyenlőre sehogy!-mondta kicsit komolyabban, mint az előbb-Sárkány vagy!Nem ismerem teljes egészében az erődet!Óriási erőd lehet!Fiatal vagy még hozzá!
Argento örült, hogy anyja a közelben van!Már megtudott "állni" egyhelyben.Most jött a neheze.Elindulni.Érdekesen kalimpált lábaival, furcsa volt neki, hogy nincs alatta semmi.Közben lassan elindult anyja körül.
-Valahogy így? |
- Szerinted hogy kellene próbálkoznom a varázserőmmel? - *kérdezte tanácstalanul.*
*Szkártó lassított szárnycsapásain és visszafordult Argento felé.*
- Jól van, ne hagyd abba a szárnyaid mozgatását! Folyamatosan csináld. - *adta a tanácsokat újra és újra, amikor már közvetlen csikója mellett lebegett.*
- És mooost... - *kezdte.* - ... próbálj meg körberepülni engem. |
-Helyes!-csak ennyit mondott
Folyamatosan mozgatta szárnyait.Egyszercsak felemelkedett, és mivel anyja nem tudott olyan hirtelen megállni, igencsak lemaradt.Nagyon megijedt.Ijedtében szárnyait összehúzta és zuhanni kezdett.Szerencsére elég magasan voltak ahhoz, hogy még időben eszébe jussanak anyja szavai, mégha nem is pontosan azt csinálta amit ő mondott.Kitártotta szárnyait és egy nagy íves kanyarral visszafordult felfelé.....
|
*Ártatlan szemekkel nézett Maszatra.*
- Nemigen próbálkoztam vele... Mostanában azzal voltam elfoglalva, hogy minnél jobbá csiszoljam repülési tudásomat. - *válaszolta őszintén.*
*Mosolyogva nézett Argentora.*
- Nagyon ügyes vagy, kicsim! Csak így tovább! Ha sikerül a levegőbe emelkedned és bármi törénne, ne feledd, mozgasd a szárnyaidat fel és le! Ha ezt folyamatosan csinálod, nem lehet semmi gond. |
-Igen!a varázserődre gondoltam!
-Próbálom!-kiáltott anyjának.Már állt anyja hátán, és kicsit gyorsnak érezte a repülért, amit élvezett, de egy picit félt is.Egyszer majdnem elvesztette egyensúlyát, de hamar talpra állt ás próbálgatta a szárnycsapkodást.Hosszú gyakorlás után egy pillanatra megemelkedett.
-Anyuuuu!Sikerüüüült! |
(bocs, hogy kancát írtam Wingspiritre)
-Nem harapunk!Nyugodtan közelebb jöhettek!-kiáltott vissza. |
*Szkártó visszafordította fejét csikójához.*
- Gyakorold azt, amit a földön tanítottam neked. Mozgasd a szárnyaidat fel és le. Érezd a szelet. - *tanította Argentot.*
*Kérdőn tekintett apjára.*
- A varázserőmre gondolsz? |
| A csődör végre észrevette a családot is.-Örvendek!-kiáltott vissza. |
[106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Göncöl végre abba hagyta munkáját, és leszállt a Földre.Nagyon éhes volt, ezért neki látott a fűnek. Miután jóllakott, a fáradtaságtól észrese vette, de már aludt is.Délfele fog csak felébredni.
Maszat megpuszilta páját.
Az ifjak pedig futásban haladtak a nagy fa felé.
Egy ideig elnézegedte a családot, majd a kancára nézett.-Bocs, de erre nekem nincs időm!-és szárnyra kapott, s tova suhant.