Témaindító hozzászólás
|
2006.06.03. 12:37 - |
Draugherit vadul beszívva az illatokat, idáig követett egy különös nyomot.
- Valahol erre kell lennie. A nyom megszűnik, szerintem felugrott egy fára. - szólt hátra halkan Üstökösnek.
Azzal a fákat kezdte fürkészni. |
[165-146] [145-126] [125-106] [105-86] [85-66] [65-46] [45-26] [25-6] [5-1]
Végül elindult, lassan, mindenhová benézve.
Végül ahhoz a fához ért, amiben Csoki húzta meg magát...de Rayla nem vette észre, és háttal a fának, megállt és körülnézett. |
Csoki már rég egy odvas fa törzsében kuksolt, és várta, hogy rátalálnak-e. |
-Rendben, akkor számolok.-mondta, és számolni kezdett.
Úgy 60-nál megállt, és kinyitotta a szemét, de még kicsit várt, hátha Csokinak még nem volt ideje elbújni. |
-Hát persze!Az jó lenne!Először Én bújok!
Mondta és már el is tűnt a fák között. |
Bólintott, majd a kérdésen elgondolkozott.
-Mit szólsz a bújócskához?-mosolygott.
-Persze a fenyvesen belül. |
-Hát az az igazság, hogy nagyon nem szomorkodom, mert régen volta amikor elvesztettük egymást.Csak azthittem, hogy Te vagy és most minden eszembe jutott.De mindegy!.....-kicsit gondolkodott-......Nah mit csináljunk? |
-Ugyan, ne szomorkodj!-emelte fel Csoki fejét.
-Biztos vagyok benne, hogy egy nap rálelsz az igazi anyukádra!-mosolygott rá bíztatón. |
-Csak hasonlítasz rá....-hajtotta le fejét. |
Enyhén szólva meghökkent a kérdéstől.
-Hát...-kezdte, miután visszatért a hangja.-Nem hiszem, még én magam is elég fiatal vagyok, és még párom sem volt soha...-vallotta be kicsit elszomorodva.
-De...ezt miért kérdezted?-kérdezte. |
-Az Én gazdim Timi!-mondta-Kérdezhetek valamit?.....Őőőőm.....Te vagy a mamám?
Kérdezte kicsit gyanakodva, de közben elérzékenyülve, mert az emlékeiben a mamájáról hasonló képek maradtak meg, olyanok voltak mint ez a kanca. |
-Orbiszi vagyok, a gazdám Dorcsy.-mondta, és kicsit mintha kihúzta volna magát.
-És a tiéd? |
-Nem!Nem zavarsz!-mondta és már barátságosabban közelebb merészkedett a kancához.
-Kinek a lénye vagy?Vagyis ki a gazdád?-kérdezte. |
-Egyébként megzavartalak? Vagyis, épp aludtál, mikor jöttem.-mondta, látva az ásítást. |
-Hát igen!-sóhajtott fel, majd ásított egyet.
-Mindenhol....-ismátelte. |
Kicsit furcsállta a dolgot, de nem mutatta ki.
Hirtelen egy toboz hullott alá, Rayla felé. Félreugrott, és megrázta magát.
-Mindenhol érhetnek meglepetések... |
-Mindig, mindenhol egyedül vagyok!-mondta és most közelebb merészkedett a kancához. |
-Hogyhogy egyedül vagy? Ilyen helyen...-kérdzte Csokit. |
-Csoki!-válaszolt kicsit megszeppenve. |
-Rayla vagyok.-mutatkozott be barátságosan.
-És te? |
Csoki felált rendesen és felnézett a kancára.Némán pislogott, majd leült. |
[165-146] [145-126] [125-106] [105-86] [85-66] [65-46] [45-26] [25-6] [5-1]
|