|
Témaindító hozzászólás
|
2006.04.29. 22:51 - |
 Draugherit finoman talajt fogott, majd körülnézett. Itt a fű óriásira, dúsra nőtt, puha volt, ráadásul a víz itt épp csak kezdődött, nem önthetett ki és olyan kicsi volt, mint valami legelőket tápláló folyó miniatűrája.
'Itt jó lesz.' Finoman leengedte Razort a fűre úgy, hogy kényelmes lehessen és a vizet is elérhesse. A lánggömb ellobbant és eltűnt.
-Hát, öcskös, jó pihenést. Még látjuk egymást. Aztán meggyógyulj! - mormolta még mindig ájult társának. 'Túl gyenge. Még egy kutya is kivégezhetné így' gondolta keserűen. Így húzott köré egy mágikus kört, ami megvédi az ártó szándékoktól, de csak addig létezik, míg a belezárt egyénnek szüksége van rá, majd nézte egy darabig. 'Megmarad.'
Azzal széttárta szárnyait és vissza-visszanézve tovatűnt az égen. |
[750-731] [730-711] [710-691] [690-671] [670-651] [650-631] [630-611] [610-591] [590-571] [570-551] [550-531] [530-511] [510-491] [490-471] [470-451] [450-431] [430-411] [410-391] [390-371] [370-351] [350-331] [330-311] [310-291] [290-271] [270-251] [250-231] [230-211] [210-191] [190-171] [170-151] [150-131] [130-111] [110-91] [90-71] [70-51] [50-31] [30-11] [10-1]
 -neked meg van szárnyad ha edzel akkor az is fegyverré válhat hisz én sem nagyon szeretnék találkozni egy dühös pegazussal hisz én már kaptam pofont.És mit ne mondjak jó erős szárnyak voltak...-mondta mosolyogva.
|
 - De Te legalább erős vagy és meg tudod magad védeni. - mosolygott - Nem úgy mint én,akinek egy farkas miatt is meggyűlik a baja. Meg sok más lénnyel is találkozhatsz.
|
-Én ott pihenek ahova megyek...jó ez a szabadság mégis néha rosz érzés ,hogy nincs hova hazamenni...-mondta és inni kezdett. |
Bólintott.
- Ezzel én is így vagyok. Csak nekem elég zavaró,hogy pegazus létemre is túl könnyen eltévedek. - sütötte le tekintetét egy pillanatra - Csak az erdőket ismerem,meg a sziklákat a fészkem miatt. Oda mindig vissza szoktam térni pihenni. |
-Hát már egy ideje itt vagyok de mégis vannak tájak amiket még nem ismerek mégis már régóta szeretném látni...-mondta.halvány mosoly futott végig az arcán. |
- Ez gyorsan megvolt. - kuncogott halkan - Régóta vándorolsz? Én például nem vagyok nagyon régi lakó. Vagyis... igen,régi vagyok,de még nem sok helyet ismerek. |
-Vándorlok...-mondta.
-De ide más céllal jöttem.......egy levelet hoztam az egyik itteni tündérnek...-mondta.mozgás hallatszott a fák közül.Korzoo beleszagolt a levegőbe.Nyugodt léptekkel belépett a fák közé.Sörényéből előhúzta a levelet és egy faszerű kar elvette.Korzoo visszament Narallinhoz. |
Megértése jeléül bólintott egyet. Úgy fest akkor tényleg nincs mitől tartania.
- Én pedig Narallin vagyok. - mutatkozott be ő is,megnyugodva - Remélem nem fog többet visszajönni,különben szólok az egyik társamnak és majd ellátja a baját. ... Na,mindegy. Mi járatban erre,Korzoo? |
-A neve Flerrleassion!Egy sötét démon leszármazottja.Az apja a démon hatalmas volt és fiától is ezt várta.Simbelmyne vidékeit választotta annak a helynek ahol kimutathatja hatalmát.Nagyobb lények csoportja viszont megdöntötte Flerrleassion hatalmát és azóta bújkál és próbál újra erőt gyűjteni...-mondta.Tartott egy kis szünetet.
-Amúgy Korzoo vagyok! |
Értetlenül hátrahökkölt,majd hajolt le gyorsan,mikor Korzoo egyszercsak felé került,de nem maradt sok ideje,mert aztán ő is meghallotta a morgást,majd a beszélgetést. Igazából csak egy szárnycsapásába került volna,hogy aztán a színét se lássák,olyaeltünt volna az égen,de mind lábai,mind szárnyai a földbe gyökereztek. Volt valami annak a lénynek a szemében,ami sokkolta. Végül aztán a vad megfutamodva,elmenekült a sűrűben. Narallin követte egy ideig tágra nyilt szemeivel,majd mikor végleg eltünt,megrázta a fejét és értetlenül kapkodta tekintetét hol a nagy ménre,hol pedig a fák sűrűjébe.
- Én... köszönöm! - szusszant fel végül - Te ismered ezt a szörnyet? Ki volt ez? Mi... mit akart tőlem? |
Ő is inni kezdett.Nagy kortyokban nyelte a vizet hisz már 3 napja ne jutott vízhez.Hirtelen felkapta a fejét és teljes erejéből elrugaszkodott.Átrepült a kanca fölött és mögötte landolt.Fenyegetően a fák közé nyerített.Hirtelen morgás hallatszott.Megjelent egy hatalmas és szőrös bestia.Fenyegetően morgott.
-Áh szóval te vagy az Flerrleassion!-nyerített.Szeme újra összeszűkült.
-látom mélyre süllyedtél hisz...kancákat támadni nem a legfényesebb ötlet főleg ha az illető pegazus...-mondta félig a kancára tekinte.A lény előrébb lépett.Korzoo szeme csíkká szorult.Egyenletes mély légzésse nyugodtságot tükrözött.A lány szeme megrebbent.Korzoo hirtelen ugrott egy nagyot a lény felé ami rémülten bemenekült a fák közé.Még egy ideig fürkészte a fákat majd a kanca felé fordult.Szeme már nem volt szigorú inkább érdeklődő. |
A metsző pillantásoktól inkább összehúzta magát,nyakát behúzva,szárnyait ugrásra készre készítve. Kezdte azt hinni,a lény tényleg bántani akarja,de aztán úgy fest mégsem. Hisz még köszönt is neki és ettől ő is jbban feloldódott. Nem szólt semmit,odasompolygott a vízhez és apró kortyokban inni kezdett,vigyázva. |
Szeme összeszűkült és fehéren vibrált.Egy ideig méregette a kancát végül tekintete megenyhült.
-Üdv!-köszönt meghajolva.Közelebb lépett a forráshoz aminek a túlpartján állt a kanca. |
Paták dobogására figyelt fel és abbahagyta az ivást. Hiába hegyezte füleit,a zajok hamar abbamaradtak. A forráshoz hajolt,de nem ivott. Olyan érzése volt,mintha figyelnék.
- Hahó? - kiáltott fel óvatosan,majd meglátta a figyelőjét.
Egy kicsit meglepődött a nagy mént meglátva,de nem félt. Még sosem látott hozzá hasonlót,de gondolta,ha támadni akart volna,már rég végzett volna vele.
- Üdv! - köszönt csilingelő hangján és kecsesen egy aprót biccentett. |
Korzoo könnyed ügetéssel szelte át az erdő sűrűjét.Átügetett pár dombon így rájött ,hogy a dombos erdőben van.Neki gyakorlatilag bárhol jó volt így nem izgatta túl magát.Halk csobogást hallott és a hang irányába ment tovább.Pár perc múlva meglátta a forrást.A partján egy pegazus kanca állt.Korzoo pár pillanatig bámulta majd előlépett. |
Narallin egy légáramlatra bízva magát szállt a kék égen. Gyönyörű volt az idő,a nap fényesen ontotta magából sugarait és csak néhány bárányfelhő úszott mellette. Nevetve ment bele az egyikbe,majd egy szárnycsapással ki is lőtte magát a másik oldalán.
Ahogy újra ráhagyta magát a légáramlatra,már el is érte a dombos erdőt. Szeretett erre járni,itt mindig olyan békés és megszokott volt minden. Ahogy meglátta a a forrást,akkor döbbent csak rá,valójában milyen szomjas is. Kecsesen ért földet,majd a friss vízhez érve,finoman kortyolgatni kezdett és élvezte a fák lombjai közt átszűrődő napsugarak fényjátékát. |
 Kékcsillag elköszönt a kölykötől és hosszasan gondolkozott hogy mi lessz ezután.Tudta hogy Shaman aztmondta hogy addig lehet a falkába míg a kölykök is itt vannak hát remény kedve kérdezte:
-Shaman maradhatnék még? tudom aztmondtad hogy addig míg a kölykök itt vannak de hát ....szeretnék maradni ha nem lenne gond. |
 -Nah majd megnézzük azért azt a anyg vadásztudást!-nevetett Zeleros, majd hátára dobta Richaelt.
Bólintott Garronnak, mire az kedvetlenül, de engedelmeskedve hátára dobta Timet.
-Változott a terv!A rétre megyünk!-mondta Zeleros-S most kapaszkodjatok!Indulunk!-mondta, majd hirtelen nagy száguldásba törtek ki, versengve a széllel.
(reag a rétre, a rét virágos homokbuckás részére) |
 -2 évesek vagyunk, és remekül tudunk már vadászni is.Legalábbis reméljük. Tanítottak minket anno. eltudunk kapni egy fácánt, nyulat és ha nagyon akarjuk egy szarvast is.-felete Richael örömmel.-És tényleg naygon köszönjük, hogy elvisztek minket. Még mindig olyan mint egy álom, és rögtön 3 fajtánkbélivel találkozunk, akik elvisznek minket a mezőre.-ugrált örömében Tim miközben Richael a hátára ugrott örömében, hogy elviszik őket a mezőre.
|
 -Shaman?Hol van Shaman?És a többiek?
-Elmentek...-felelte hűvősen Zithos-Jellemző egy farkasra!
-Kössz szépen...-mondta Syrena, majd mérgesen Shamanék hűlt helye felé vicsorgott.
"És a Varázserdőbe!Ami az Afraiak "szent helye"!Gyalázat!"-morgolódott magában, majd a levegőbe szökkent és eltűnt a fák felett.
-Elviszünk...mivel egy farkas semmit nem tud a macskákról!-mondta Zeleros!
-Az öcséimre nem kell mindig odafigyelni!Kicsit flúgosak néha!-mosolygott a kölykökre.
-Először a mezőre megyünk!Milyen idősek vagytok?Tudtok már vadászni?-kérdezte a kölyköket Zeleros. |
[750-731] [730-711] [710-691] [690-671] [670-651] [650-631] [630-611] [610-591] [590-571] [570-551] [550-531] [530-511] [510-491] [490-471] [470-451] [450-431] [430-411] [410-391] [390-371] [370-351] [350-331] [330-311] [310-291] [290-271] [270-251] [250-231] [230-211] [210-191] [190-171] [170-151] [150-131] [130-111] [110-91] [90-71] [70-51] [50-31] [30-11] [10-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Draugherit finoman talajt fogott, majd körülnézett. Itt a fű óriásira, dúsra nőtt, puha volt, ráadásul a víz itt épp csak kezdődött, nem önthetett ki és olyan kicsi volt, mint valami legelőket tápláló folyó miniatűrája.
-neked meg van szárnyad ha edzel akkor az is fegyverré válhat hisz én sem nagyon szeretnék találkozni egy dühös pegazussal hisz én már kaptam pofont.És mit ne mondjak jó erős szárnyak voltak...-mondta mosolyogva.
-Nah majd megnézzük azért azt a anyg vadásztudást!-nevetett Zeleros, majd hátára dobta Richaelt.
-2 évesek vagyunk, és remekül tudunk már vadászni is.Legalábbis reméljük. Tanítottak minket anno. eltudunk kapni egy fácánt, nyulat és ha nagyon akarjuk egy szarvast is.-felete Richael örömmel.-És tényleg naygon köszönjük, hogy elvisztek minket. Még mindig olyan mint egy álom, és rögtön 3 fajtánkbélivel találkozunk, akik elvisznek minket a mezőre.-ugrált örömében Tim miközben Richael a hátára ugrott örömében, hogy elviszik őket a mezőre.
-Shaman?Hol van Shaman?És a többiek?