Témaindító hozzászólás
|
2006.09.01. 15:05 - |
A meleg, puha homokon sétált és elnézegette a furábbnál furább növényeket, amik a homokon nőttek. Pár lépésnyire a mező tiszta, dúsfüvű volt, de Amarrusnak ez tetszett. Maga sem tudta miért. Talán mert a buckák közt meghúzódhatott, és őt nem vehették észre, míg ő bárkiről tudhatta, hogy közeledik.
Vagy csak úgy..... |
[385-366] [365-346] [345-326] [325-306] [305-286] [285-266] [265-246] [245-226] [225-206] [205-186] [185-166] [165-146] [145-126] [125-106] [105-86] [85-66] [65-46] [45-26] [25-6] [5-1]
A lény elindult az egyik legnagyobb bucka oldalán, így Amarrus is elindult a túloldalon a másik irányba.
Finoman helyezte le a lábait, és igyekezett, így sikerült tartania a távot maga és a másik lény közt anélkül, hogy az észerevenné mennyire közel vannak. |
*Ryli megtorpant, majd megállt. Fülelt, de nem hallott semmit.
Igyekezett a mágiát segítségül hívni, de ez csak félig meddig sikerült neki. Így már tudta, hogy nincs egyedül, de hogy kivel hozta össze a Sors, azt nem tudta.
Felhőtlen jókedve elszállt. Óvatos léptekkel ment tovább.* |
A lény hamarabb érezhetővé vált számára, minthogy betette volna a patáját a buckákhoz, így Amarrus nem aggódott, csak szépen, hangtalanul mindig úgy helyezkedett, hogy legalább egy bucka köztük legyen. |
*Ryli vidáman szökdécselt a homokban.
Sokszor el-elsüllyedt néhány helyen, de ott gyorsan ugrott egyet és ment tovább.* |
A meleg, puha homokon sétált és elnézegette a furábbnál furább növényeket, amik a homokon nőttek. Pár lépésnyire a mező tiszta, dúsfüvű volt, de Amarrusnak ez tetszett. Maga sem tudta miért. Talán mert a buckák közt meghúzódhatott, és őt nem vehették észre, míg ő bárkiről tudhatta, hogy közeledik.
Vagy csak úgy..... |
[385-366] [365-346] [345-326] [325-306] [305-286] [285-266] [265-246] [245-226] [225-206] [205-186] [185-166] [165-146] [145-126] [125-106] [105-86] [85-66] [65-46] [45-26] [25-6] [5-1]
|