|
Témaindító hozzászólás
|
2006.10.29. 12:49 - |
 Kártesz a hegyoldalakon sétálgatott.Csodálta ezt a csillogó helyet.Tetszett neki a sok varázserejú kristály, ami felett nem létezett erő.Gyönyörködve sétálgatott, de magányosan |
[433-414] [413-394] [393-374] [373-354] [353-334] [333-314] [313-294] [293-274] [273-254] [253-234] [233-214] [213-194] [193-174] [173-154] [153-134] [133-114] [113-94] [93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]
A sárkány  ismételten csak bólintott.Nem azért, mert nem méltatja egy szóra a nálánál fiatalabbakat, csak minek beszélni, ha testbeszéd is létezik a világon? |
Kártesz kimászott a sárkány hátára!
-Szia!És köszönjük a segítséged!-szólt a sárkányhoz! |
 -Jaj ne féljetek a sárkánytól!Nem bánt!- és, hogy megmutassa, felmászott a hátára-csak maradjatok a háta közepén, távol a szárnyaitól.... |
| Kártesz látta, hogy a sárkány nem bánt, mégsem mert kijönni a lukból.Tartott tőle...Ezért csak bent kukkolt Torensz mögött! |
-Dolgozom rajta!-mondta kétségbe esetten és zaklatottan, mert bármennyire akart ásni a kristály, az mindig visszanőtt!-Ezt nem értem!Azt hiszem hívok erősítést!-azzal behunyta szemét, és egy névre gondolt:Jégvihar.Ekkor szárny csapkodás hallatszott, majd megrászkódott a föld....ezt követőenelváltozott felettük a kristály színe, és szilánkokra hullott az a rész, a lyukon, pedig egy sárkány nézett be.(Elég ereje volt a hatalmas teremtménynek, hogy áthatoljon a varázson.)
-Ezer köszönet!-hálálkosott Yasha kimászva.
A halgatak sárkány csak biccentett, s mivel még mindig nem jutottak ki, hátat fordított a csapatnak, hogy másszanak rá...... |
-Torensz!Ássunk mi is!Ki kell jutnunk innen!
Azzal Yasha mellé áste magát ás mellett segítet neki!
-Ki kell jutnunk Yasha! |
 - Yasha! - morrant hirtelen az előtte haladóra.
Orra veszettül járt!
- Előttünk....varázs! Érzem! Most majd elválik, hogy kijutunk-e............ |
"Vagyis a burok alól a kristály. ....Na mindegy"gondolta.Nem akart ő se megszólalni, nem akarta háborgatni Torenszet.De most el is volt foglalva egy kérdéssel:hogy tudott alagutat ásni a kristályba?olyan könnyen ment ez neki, mintha puha földbe ásott volna....lehet hogy ez egy új képesség? |
| Dühösen fortyogva mászott tovább. |
| Kártesz inkább nem szólt semmit!Érezte, hogy Torensz fél, tehát ha ő most megszólal, akkor abból biztos, hogy veszekedés lesz! |
- Milyen "kristály alól a föld"?! Az egész hegy egy nagy kristály! Azért akkora az ereje! - hörögte, ahogy tovább furakodott a járatban.
Kezdett félni....Ha ő most ide beszorul.... |
| -Csak próbáld meg!Néha a legegyszerűbb dolgok húznak ki a legnagyobb bajból!Ezt tapasztalatból tudom,....amúgy ez logikus: nem mozdult el a kristály alól a föld.... |
Torensz lenyelte ellenérveit.
'Egy próbát megér...Bár egy ekkora kristályt....nem hinném, hogy át lehet verni egy ilyen ósdi trükkel.'
Behúzta szárnyait és bepréselődött a járatba. |
| Kártesz csak figyelte Yashát.Mikor Yasha az alagúthoz szólította őket, Kártesz intett Torensznek, hogy előre engedi.Körbeszimatolt és bebújt az alagútba. |
| Yasha sokáig szimatolt, párszor talált is olyan pontot, de az mindig erősebb lett:-Ez így nem fog menni!-kiáltotta kétségbe esetten, majd gondolkodásba kezdett.....végül kitalált valamit: ásott egy kis alagutat a föld alatt, hogy a többiek is átférjenek-Gyorsan bújatok át, nehogy ez a kijárat elzáruljon!.... |
Kétkedve nézte Yashát, de azért bólintott.
- Jó....próbáld meg.....Bár a gyenge pont sem feltétlenül elég gyenge, hogy átjussunk.... |
-Nekem mindegy csak jussunk ki innen!
Válaszolta röviden! |
-Az én szimatom páratlan....de úgy tűnik nem tudom aonnal kiszimatolni a veszélyt-magyarázta-szerintem megérne egy próbát, hogy kiszimatoljam a gyenge pontját...egy próbát mégis megér..... |
Kártesz már végképp nem értett semmit!
-Most mi van?Miről beszélsz Yasha?Mit kell érezni???Nem értem és ezt az egészet!
Odafordult Torenszhez!
-Hogy a fenébe fogunk kijutni?Valamit ki kell találni! |
Közben Yasha is odaért.
-Ez különös!Nem érz....-majd a levegőbe szagolt-De... érzem!De hogy??? |
[433-414] [413-394] [393-374] [373-354] [353-334] [333-314] [313-294] [293-274] [273-254] [253-234] [233-214] [213-194] [193-174] [173-154] [153-134] [133-114] [113-94] [93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Kártesz a hegyoldalakon sétálgatott.Csodálta ezt a csillogó helyet.Tetszett neki a sok varázserejú kristály, ami felett nem létezett erő.Gyönyörködve sétálgatott, de magányosan
ismételten csak bólintott.Nem azért, mert nem méltatja egy szóra a nálánál fiatalabbakat, csak minek beszélni, ha testbeszéd is létezik a világon?
-Jaj ne féljetek a sárkánytól!Nem bánt!- és, hogy megmutassa, felmászott a hátára-csak maradjatok a háta közepén, távol a szárnyaitól....
- Yasha! - morrant hirtelen az előtte haladóra.