Témaindító hozzászólás
|
2006.08.12. 15:12 - |
*Shiril az óceánmélységű, nyugodt tóban lubickolt. Azt csinálta, amit merengései alkalmával szinte mindig is szokott: egyszerűen elengedte magát. Csak lebegett, semmivel sem törődve. Mindent elfelejtett, testét pedig átadta a víznek, és az áramlatokra, könnyebb hullámokra bízta magát. Szeretett így a néma csöndben, a felszín alá merülve álmodozni.*

|
[448-429] [428-409] [408-389] [388-369] [368-349] [348-329] [328-309] [308-289] [288-269] [268-249] [248-229] [228-209] [208-189] [188-169] [168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]
-Jó búvóhely egy farkas számára!-jegyezte meg, s a többiekkel "ügetett". |
Vidáman indult ki a vizes vidékből (micsoda csoda!), és könnyedén kutatni kezdett végig az eriszi hálón. Hamarosan elmosolyodott.
- Találtam valakit! Menjünk az esőerdőhöz! - kiáltotta, és ügetni kezdett.
Nagyot morrant, és kelletlenül ő is ügetni kezdett Lilia után.
|
Szíve még jobban felderült!Hálásan bólintott Kihívásnak, de úgy is tudta, csak egy fintort kap vissza!Őszintén szólva, csalódott lett volna, ha a piros csődör tűri, hogy érzelmeket mutasson iránta.
Vígan lépdelt a csapat mögött, s alig várta a nagy találkozót! |
Kiért, és megrázta magát, majd meghempergett a földön.
- Ezúttal nem találtalak el! - mondta a fintorgó Kihívásnak értetlenül.
- Mi baj van? - hirtelen megfeszült - Baj van???
- Neeem - mondta nyugodtan és megrázta fejét.
- Csak úgy nézel ki, mint aki legalábbis egy lápból szökött ki - nézte a koszos Liliát.

Felkacagott.
- Ó, ugyan már! Egyszer kiélvezhettem, nem? Úgyis tudom, hogy csak megjátszod magad! Neked nem számít, hogy nézek ki! - kacsintott a ménre, de azért gyorsan beügetett a vízbe, és megmosakodott.
- Remélem így már jobb!

- Sokkal! - vágta rá.
Nevetett, aztán megkérdezte:
- Mit szólnál néhány eriszi farkashoz? Jó lenne Azúr Szikrát bemutatni nekik! Ugyan már, nem lesz baj! Erisziek! - győzködte a kelletlen, vicsorgó mént.
- Legyen...
|
Bólintott és követte a kancát.Jól átázott a bundája, egy hamar nem fog megszáradni.... |
Valami különös édes-bús mosoly ömlött végig az arcán.
- Megértelek - mondta halkan, azzal kifelé indult. |
-Meghiszem azt!Kéépzeld csak el magadat örökké farkasok társaságában, s sehl egy csodaló!Lehet, szót értesz velük, akkkor is egy idő után elég a sok farkasból!Én is így vagyok veletek!-vigyorgott szelíden. |
Bólintott.
- Remek! Ők is elég magányosak....Talán jó társaságot jelentenek majd. |
-Jó lenne!-mosolygott |
- Nahát...Mondjuk mi sem megyünk gyakran még a saját társainkhoz sem...Erisnek vannak farkasai, akarsz majd velük találkozni? |
Mosolyogva nézett Icekrystalra.
-Magányos farkas vagyok!Nem igazán találkoztam fajtársaimmal, leszámítva az immár elmített "falkában".Ezért nem vagyok olyan harapós, mint sokan... |
*Kapriko követte Viharszivet.* |
A Pokolvárosra vonatkozó megállapításra bólogatott, aztán szélesen elvigyorodott.
- Pedig milyen jól esne nekünk néhanap néhány csodáló szó, és nemcsak a szépségünk miatt! Mi kancák és nőstények amúgy sem tudunk meglenni nélkületek! Igaz veletek sem! - nevetett kacsintva.
Elkomolyodott.
- Neked van párod? |
Elmosolyodott.-Emiatt ne főjön a fejed, úgy hallottam a Pokolvárosból szabadult, ott meg nem hinném, hogy annyian szeretik a vizet....Ami a nem beismerst illeti,...csődör!A büszkeség nagy úr a legtöbb hímnemű lnéynél!Mi, farkasok sem nagyon szeretjük beismerni, hogyha nőstények vadásznak le nekünk szarvast, vagy más prédát! |
Csodálkozva nézett Azúr Szikrára.
- De nagy bundád lehet! - jegyezte meg végül, aztán némi úszkálás után után kipillantott a partra. Kihívás hol őket nézte, hol legelészett vagy sétálgatott.
- Úgy tűnik elfogadott téged....Nahát....Bár azt is tudja, hogy meg tudom védeni magam - vigyorodott el.
- Csak nem szereti beismerni!
Nagyot sóhajtott.
- Azt hiszem sosem fogja megszeretni a vizet.... |
Utána úszott.Elég gyors volt, de így is beletellet, mire utolérte.Kiemelte fejét a vízből, s kicsinek látszott, mintha megnyúzták volna!Elég vicces lehetett. |
Ekkor már a mély vízben úszkált, csak a feje látszott ki a vízből.
- Hahahaha - felelte gúnyos, csípős mosollyal.
- Miért nem jössz be? Mutasd meg mit tudsz! |
-Hát, nem vagyok halfarkas, annyi biztos!-humorizált. |
Szorosan magára tekerte szárnyait, amik már félig-medig megszáradtak, majd ügetni kezdett el a tótól. |
- Rendben, induljunk - *válaszolta és bólintott.* |
[448-429] [428-409] [408-389] [388-369] [368-349] [348-329] [328-309] [308-289] [288-269] [268-249] [248-229] [228-209] [208-189] [188-169] [168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]
|