Témaindító hozzászólás
|
2006.06.08. 15:48 - |
-Segítség! Valaki!
*Valentine sikoltva nyargalt keresztül az erdőn, a hatalmas fenyőfák közt szlalomozva. Egy hatalmas, aljasan vigyorgó, termetéhez képes igen fürgén mozgó troll-féle teremtmény elől vágtázott, már vagy másfél órája, de nem bírta lerázni a szörnyet, és Valentine kezdett igencsak kifulladni.*
-Segítség! Segítség! -*sikoltozta a rózsaszín kanca, mindeddig hiába.* |
[453-434] [433-414] [413-394] [393-374] [373-354] [353-334] [333-314] [313-294] [293-274] [273-254] [253-234] [233-214] [213-194] [193-174] [173-154] [153-134] [133-114] [113-94] [93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]
-Különösképpen nem de eltűröm....és te?Te sem lehetsz valami nagy társaság párti...Vagy igen?-kérdezett vissza |
Bólintott, majd fürkészőn a nőstényre nézett.
-Úgy látom, nem szereted a nagy társaságokat. A Hegyek, majd a Könnyek Tava...-elmélkedett, önmagából kiindulva. |
-Ha úgyvesszük még új vagyok itt-mondta sétálgatva
-De végülis a Hegyek az egyik otthon....ott kcisit magam lehetek egy ideig...-mondta szürkén és egyszerűen |
Kicsit elgondolkodva lépdelt a nőstény mellett.
-Voltaképp...-szólalt meg Diadombra nézve-...te honnan jöttél?-kérdezte hirtelen. |
-Rendben-mondta majd a kcsiit árnyékosabb részen indult tovább |
Elismerően, bár elsőre kicsit csodálkozva nézett Diadombra.
Majd megrázta magát, és kicsit hunyorítania kellett a hirtelen fénytől.
A túl nagy fényességet szervezete nemigen bírta, ezért inkább óvakodott a tisztásoktól.
-Menjünk tovább!-javasolta, és elindult. |
-Hmmm....valamit tenni kéne...-mondta majd 2 lábra állt becsukta a szemét.Pár perc múlva a fák elindult visszafele és már láttszottak a nap sugarai.Az idő is felmelegedett kicsit
-Így sokkal jobb-mondta büszkén |
Megrázta fejét, majd csodálkozva nézett körül. A fenyves ezen részén még nem járt...aholl ő volt ott mindig világos és szellős volt a levegő. |
-Persze-válaszolt madj elndult be a sötétségbe
Ahogy egyre beljebb értek sötétebb és hidegebb lett
-Kicsit sötét van itt meg hideg.Te nem fázol?-kérdezte barátját |
-Ugyan, nincsmit.-mondta elmosolyodva, észre sem véve magát.
Még pár pillanatig a fákban gyönyörködött, aztán újra a nőstényhez fordult.
--Megyünk beljebb?-kérdezte. |
Diadomb kicsit elpirult amikor Andrast a mancsára tette az ő mancsát.
-Köszi-mondta madj hirtelen alkapta a mancsát |
Egy pillanatra elmosolyodott.
-Várj, hadd segítsek.-mondta, majd mancsát Diadombéra rakta, kicsit koncentrált, majd a fa visszaváltozott.
Diadomb valószínűleg egy kis bizsergést érezhetett, ahogy Andrast a mancsán át vezette a fába mágiáját. |
-Ez tök jó.Én is megcsinálom-mondta majd odament egy fenyőhöz odatette a mancsát lehunyta a szemét.Koncentrált.....és a fa elfekedett
-Jéé télleg.-mondta mjad visszakarta változtatni a fát de nem sikerült
-Hééé változz vissz-mérgelődött |
-Érzed ezt?-nézett hátra Diadombra.
-Ez az erdő tele van mágiával. Érzem.-mondta meggyőződve.
Mancsát az egyik fához érintette, szemét egy pillanatra lehunyta, és a fa pár másodpercen belül elfeketedett.
-Látod? Azu elfekedett rész mind a mágiát mutatja. Tetőtől talpig csak varázslat.-mondta, majd biccentett, és a fa újra normális színű volt. |
Kicsit még búsan de Andrastott követte...
Ő si belesazgolt e lvegőbe és érezte benne a frissességet |
Mikor beértek a hatalmas fenyők közé, egy pillanatra megállt, és mélyet szippantott a friss levegőből.
Majd hátranézett, hogy Diadomb is jön-e. |
Idaho nyomába eredt. |
Elmosolyodott.-Akkor menjünk!
Még egyszer visszanézett, s tovább indult.Gondolatben üzent Elwennek, hogy elmennek... |
Bólintott.
- Rám kevés lény jelent veszélyt..... |
Elmosolyodott.-Túl messze vannak a határtól!S ott olyan lények lapulnak, melyek csak ragadoznak, s előlük senki sem menekülhet.Válalnád? |
[453-434] [433-414] [413-394] [393-374] [373-354] [353-334] [333-314] [313-294] [293-274] [273-254] [253-234] [233-214] [213-194] [193-174] [173-154] [153-134] [133-114] [113-94] [93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]
|