Témaindító hozzászólás
|
2006.06.02. 16:38 - |
*Logos elsétált a rétre, miután Machos letette a Sötétségen kívül.
A rét mellett megpillantott egy kis tavat. Szörnyen szomjas volt, ezért odaügetett a tó partjára, és mohón inni kezdett vizéből. Mikor már teleitta magát, magára pillantott. Egész teste tiszta vér volt, jobb szárnya pedig élettelenül lógott oldalán.*
- Mitszólna Crystal, ha így látna ? - *kérdezte fennhangon, de csak úgy magától.* |
[348-329] [328-309] [308-289] [288-269] [268-249] [248-229] [228-209] [208-189] [188-169] [168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]
*Crystal elmosolyodott, odahajolt a csődörhöz majd gyengéden, szerelmesen megcsókolta Logost.*
-Mit csináljak, hogyha egyszerűen nem lehet máshogy szót értni veled? -*kérdezte csípkelődve, huncut, de végteleül szelíd mosollyal párjától, miután szétváltak, és kedvesen összeérintették orrukat.* |
*Logos kipróbálta meggyógyított szárnyát. A varázslat (mint mindig) jól sült el.
Teljesen közel lépett Crystalhoz, arcuk épphogy nem értek össze.*
- Tudom, hogy a párom vagy. Tudom, hogy fontos vagyok neked, ahogyan Te is nekem. - *mondta halkan.*
- És imádom, amikor ilyen határozott vagy, és ellentmondást nem tűrően beszélsz valakivel, az a valaki legyek akár én, akár nem. |
-És addig törött szárnnyal akarsz mászkálni?! Azt nem hagyom! -*jelentette ki ellentmondást nem tűrő hangon Crystal.*
-Neked talán lényegtelen, nekem viszont nem az! A párod vagyok, Logos! Nekem a te egészséged a legfontosabb! Másoknál is fontosabb, érted?! Mindennél fontosabb! Úgyhogy igenis használom az erőmet. Mások várhatnak... -*mondta, és mielőtt még a pegazus ellenkezhetett volna, odaérintette szarvát a törött végtaghoz. Szarva egy pillanatra kristályosan felragyogott és teljesen átlátszó lett, mint a hegyikristály, aztán szép lassan elhalványult és újra felvette átlagos színét. Logos törött szárnya pedig összeforrt.* |
- Csak a jobb szárnyam tört el több ízben. - *felelte, és rábökött orrával az élettelenül fityegő szárnyra.*
- De nem kell meggyógyítani - *és átfordult a másik oldalára* - ne használd az erődet lényegtelen dolog miatt. Akkor segíts valakin, ha az felettébb elkerülhetetlen. És ez most nem az. Majd egyik nap beballagok Simbelmynére az orvoshoz. Ő majd helyreteszi. |
*Crystalt nem lehetett ilyen könnyen átverni.*
-Hol fáj, drága? Tört valamid? Mutasd! -*parancsolt rá szelíd erőszakkal párjára a kanca, és szarva végén máris egy kis fénysugár kezdett felcsillanni.* |
*Logos fájdalmasan "szissz"egett egyet, mert párja kicsit beleszaladt törött szárnyába.
Egy kicsit odébb lépett, hogy szárnya ne érjen Crystalhoz, majd másik szárnyával átölelte párját, úgy válaszolt Neki.*
- Igen jól vagyok. Komolyabb bajom nem lett. - *és megpuszilta párját.* |
*Ebben a pillanatban Crystal vágtatott kis a fák közül a rétre, szélvészgyorsan és fékezhetetlenül. Mikor meglátta Logost, hatalmas megkönnyebbülést érzett lelkében; olyan volt, mintha egy sziklát gördítettek volna le szívéről. Szélsebesen vágtatott a kis tóhoz és azonnal párja nyakába vetette magát.*
-Istenem, Logos! Annyira örülök, hogy jól vagy! Mondd, megsérültél? Nincs semmi bajod, ugye? |
*Logos elsétált a rétre, miután Machos letette a Sötétségen kívül.
A rét mellett megpillantott egy kis tavat. Szörnyen szomjas volt, ezért odaügetett a tó partjára, és mohón inni kezdett vizéből. Mikor már teleitta magát, magára pillantott. Egész teste tiszta vér volt, jobb szárnya pedig élettelenül lógott oldalán.*
- Mitszólna Crystal, ha így látna ? - *kérdezte fennhangon, de csak úgy magától.* |
[348-329] [328-309] [308-289] [288-269] [268-249] [248-229] [228-209] [208-189] [188-169] [168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]
|