Témaindító hozzászólás
|
2006.05.26. 22:25 - |
Draugherit hasalt. A sötétben a többi érzéke vezette, a szeme csak felesleges gond volt, mert állandóan vörösen égett.
Három hónap....Az épp elkezdődő tavaszból lassan a nyárba lép másutt az idő. Ő ennyi ideje űzte a Gonoszt. Itt, a Sötétben csak pár hete voltak, de ez épp elég volt, hogy végleg kihaljon belőle minden, ami korábban jellemezte.
A rengeteg hatc és küzdelem kimerítette. Mi sem mutathatta ezt jobban, minthogy éjfekete lett ott is, ahol sosem volt az a színe és a szeme a sárgából vörösbe váltott. De úgy érezte, mindez megérte.
Mert végig, ahogy kiszorítoták a rosszat Simbelmyneból, érezte, hogy közelednek a Rossz Urához. Ha őt legyőzik, akkor vége lesz a lidércnyomásnak. Minden nyom, minden ötlet, minden mágianyom idevezetett. Meg kell találniuk a forrást, különben a vérfarkasok legyőzése, a szellemek elkergetése, at orkok és más szörnyek szétzilálása és a Nagy Akarat megtörése mindezeken - hiába volt.
Nem sok társa volt. Steel, Machos voltak a legjobbak, de a többi eriszi is küzdött, védte a Birodalmat. Ő vállalta a legkeményebb utat....
Azaz mégsem. Mert a legkeményebb út Izabóé volt, aki ugyenzt csinálta, de teljesen egyedül a Félelmek Birodalmában.
Mások élvezték az életet, ők meg itt, elszigetelt sarkokban küzdöttek másokért...Akik nem is sejthették....És nemcsupán itt küzdöttek, de egyenesen ők kergették ide vissza a Sötétet...
Egy pillanatra visszaszállt a hónapokal ezelőtti percbe, mikor még a tündérországszerű világban lehetett, mikor egyetlen nem eriszi barátjával utoljára találkozhatott. 'Az egy egész másik élet volt.....'
Végül fáradtan behunyta szemeit és pihenni próbált. A nagy küzdelem mégodébbvolt.
|
[1184-1165] [1164-1145] [1144-1125] [1124-1105] [1104-1085] [1084-1065] [1064-1045] [1044-1025] [1024-1005] [1004-985] [984-965] [964-945] [944-925] [924-905] [904-885] [884-865] [864-845] [844-825] [824-805] [804-785] [784-765] [764-745] [744-725] [724-705] [704-685] [684-665] [664-645] [644-625] [624-605] [604-585] [584-565] [564-545] [544-525] [524-505] [504-485] [484-465] [464-445] [444-425] [424-405] [404-385] [384-365] [364-345] [344-325] [324-305] [304-285] [284-265] [264-245] [244-225] [Korábbi]
- Az nem kifejezés! - tódította horkantva, és közben nagyot kortyolt egy elébük siető és tálakat hozó szolga frissítőjéből.
Pactenantónak valamivel nagyobb kellett, de úgy tűnt az ogre készült már a fogadásukra.
Egy biccentéssel megköszönte a vizet, és felpillantott útitársára. Tudta, és örült is a ténynek, hogy nem látszott rajta mennyire megkönnyebbült, hogy nem került bajba a sárkány. Sajna egy ekkora város temperamentuma gyakran tört ki ellenőrizhetetlen párbajokban.
- Sima volt az utazás idefelé? Úgy tűnik hetivásár napján érkeztünk...ilyenkor kész életveszély az utcákon járni.....Talán jobb lenne, ha ittmaradnánk holnapig. A Kastély igen érdekes. - mondta újfent saját, komor és hideg és kifejezéstelen és udvarias stílusához visszatérve. |
![](//gportal.hu/portal/simbelmyne-tarhely/image/news/Pactenanto_s_mini.JPG)
*Pactenento meglepetésére hatalmas volt a légi forgalom.
Miközben a kastély felé tartott, kicsit szét is nézett, így nem egyszer sikerült egy-egy csoportosulás közelébe repülnie, akik mindenképpen soraikba akarták állítani. nem győzött elnézést kérni és tovább haladni. Miután ez megtörtént vele 2szer, úgy döntött, hanyagolja a városnézést és inkább arra ügyel, hogy gördülékeny legyen maradék útja.
Nem volt nehéz feladat megtalálni a kastélyt. Egy ideig a tornyok között-fölött-mellett vitorlázott, majd amikor meglátta, hogy Calundren megérkezett, leszállt az unikornis mellé.*
- Látom, izzasztó volt az utad - *mondta, Calundren oldalát látva.* |
Bólintott a sárkánynak, és szarvával gyorsan vakító fényt sugárzott szét, hisz egy troll majdnem rátelepedett.
Kikerülte a lényt, és ügetni kezdett a tömegben, nézve az elvitorlázó Pactenantót.
A kastély meglehetősen messze volt a faltól, de Calundren ismerte a legjobb utakat.
Igaz, ma azok is televoltak nyüzsgő lényekkel.
Mély sóhajjal feszült neki az útnak.
'Én szamár. Biztosan a hetivásár napja van!' nyögött fel gondolatban, és gyorsan kikeveredett egy sikátorba. Ha továbbmegy az előző utcán, belefut a legnagyobb piactérbe, ahol ma nem kizárt, hogy élve darálták volna be a vásárlási lázban égő sötét teremtmények.
Beleborzongott a munkába, amit ma a rendőröknek kellett valószínűleg ellátni.
'Remélem ezúttal nem lesznek halottak' gondolta sötéten, és felnézett az égre. Azt ugyanis méginkább remélte, hogy Pactenanto sem sodródik be a térre, vagy valamely másikra a városban.
Kissé dühösen kezdett vágtázni a sikátorban, hiszen hosszabb útra kényszerült, de nem akart soká elmaradni.
Patái csattogtak a kőkemény talajon, vagy éppen kövezeten, szarva éles fehér fényt sugárzott, hogy a tömeg utat engedjen. Hihetetlen kanyarokba kényszerült néha egy-egy útváltoztatás okán, hogy ne tiporják el, máskor meg újra és újra kerülnie kellett egy-egy negyedben, hosszú, meredek utcákon végigrobogva, de ezek még mindig a jobb esetek voltak. Egy alkalommal egy valódi birkanyájba ragadt be, és nem kis munkájába került kiverekedni magát, mivel "árral szemben" akart menni.
De aztán csak elért a kastélyt körülvevő elegánsabb városrészbe, itt éltek a hajdani harcok és munkák hősei, valóságos villákban, és itt már gyorsabb, könnyebb utazás várt rá, a tisztább, szélesebb, rendezett és kihalt utcákon.
Holtfáradt sóhajjal lépkedett fel a kastély kapujához, fintorogva szemlélve a habos izzadtságot oldalán.
Kicsit megállt, remélve, hogy lábai megtartják, és miközben azon gondolkozott, hogy több megerőltető edzésre lesz szüksége, Pactenantót kereste szemeivel. |
![](//gportal.hu/portal/simbelmyne-tarhely/image/news/Pactenanto_s_mini.JPG)
*Nem volt ideje válaszolni a kérdésre, így azt késöbbbre halasztotta.
Gyorsan bólintott, majd kinézte az útvonalat, ahol repülni szándékozott. Óvatoasn elrugaszkodott a földtől, hogy senkit ne lapítson szét, vagy rántson föl a szélkavarással. Amikor kellő magasságba ért, könnyedén átvitorlázott a falon, majd a tömeg fölött haladt.
Szemeivel Calundrent kereste. Nem telt bele néhány percbe és éles szemei megpillantották az unikornist, amint a tömegben meglepően gyorsan halad.
Tekintetét el kellett kapnia, mert a levegőben is volt rendesen forgalom és vigyáznia kellett, hogyha nem akart összeütközni a többi szárnyas lénnyel.
Mikor sikerült egy kevésbé forgalmas helyre érnie, már nem találta ott Calundrent, ahol utoljára látta. Tovább pásztázta a tömeget és kisvártatva megpillantotta, nem is olyan messze.
Amennyire tudott, hallótávolságon belülre ereszkedett.*
- Itt nem tudok leszállni - *szólt le Calundrenhez.*
- Akkor jó, ha a kastélyban találkozunk? |
Bólintott, és elindult az út felé.
Mikor már rajta haladtak, Calundren el kellett ismerje magában, hogy a főváros határozottan impozáns látvány!
Ritkán járt erre, így annál áthatóbb volt a találkozása a roppant fallal, a felé siető ezer és ezer lénnyel, és a határozottan hófehér fényt árasztó lámpásokkal.
A fal kapuja felett irdatlan gömbök függtek, mint egy-egy földre hozott csillag.
A kapun keresztül látható vidék meg, középen a várkastéllyal, azóta gyakorlatilag beépült. És még fényesebben volt kivilágítva.
- Elég meglepő látvány a Sötétség Birodalmában, nemde? - kérdezte halkan, ahogy lassan a bebocsátásra váró tömeghez értek.
Észrevette a húsz-harminc talpig hari díszbe öltöztetett orkot, akik a kapuőr feladatát látták el. Felágaskodva észrevetette velük magukat, mire két-három lény magasba emelte lándzsáját, és megrázták, majd a kapu felé intettek. Calundren csak bólintott nekik.
- Repülj át! - mondta a sárkánynak.
- Átengednek. Odaát találkozunk, vagy a kastélyban, ha történne valami.
Gyorsan végignézett a tömegen, majd kiválasztva egy utat, meglepő könnyedséggel elkezdte átküzdeni magát a sorokon. |
![](//gportal.hu/portal/simbelmyne-tarhely/image/news/Pactenanto_s_mini.JPG)
*Érdeklődve hallgatta Calundrent.*
- Igen - *mondta és bólintott.*
- Szeretném közelebbről is szemügyre venni a fővárost. |
Nyugodtan lépdelt.Koni sokmindenre tanította.Eltűrni a Mágia zavarát, s közben az életre figyelni.Jól esett neki, hogy elméje tiszta... |
Vállatvont.
- Elméletileg komoly fenyegetéstől már nem kell tartanunk....A kihívó külső egyfajta.....fennsőbbséges nevetségessé tétel és lenéző intés mindenkinek, aki újra bajt akar...Mert a fővárosban van erő....Elég erő, hogy ellenáljon azoknak a fenyegetéseknek, amik megmaradtak - mondta komor tekintettel.
Aztán egy széles út felé intett, ami sima kövezetével átszelte a sötét, kopár földeket.
- Ezek az utak állítólag bejárják az egész Sötét Birodalmat....Egy másik újítás....A városhoz közelítve minden út kétoldalán magas oszlopok állnak, fáklyákkal. Képtelenség eltévedni - fintorogva elmosolyodott.
Aztán a sárkány arcára pillantott.
- Együtt megyünk tovább? |
![](//gportal.hu/portal/simbelmyne-tarhely/image/news/Pactenanto_s_mini.JPG)
*Megbabonázva nézte az őj fővárost. Eddig csak messziről látta. Igaz, akkor is gondolta, hogy igen sokat változott, de hogy ennyit!!
Teljesen elámult!*
- Én is... |
Először csak a hangok jeleztek: ezerféle moraj és mindenféle egyéb hang.
Aztán a távolban, mintha szemek lennének, apró pontok csillantak fel.
Órákkal később pedig beláthatták végre a Város tömegét.
- Galbatorix átalakította kissé, de nem a saját ízlése szerint - mondta nyugodt, halk hangján.
A Város fekete külső fala bronzos barnában ragyogott a tízezer és tízezer fákyla fényének hála. Mindenütt máglyák, lámpások és fáklyák lobogtak és ragyogtak.
Messzire vetett fénygyűrűt a hajdani sötét főváros fénye. Egyszerre votl megdöbbentő, merész, hatalmas és kihívó az örök éjszakában.
Lények tömege járt ki és be a kapukon, sárkányok és más szárnyas lények lendültek át a falakon...akár nappal volt, akár éjjel, mindenki nyüzsgött!
- Eris eléggé átszabatta......Kíváncsi vagyok lesz-e ennek valami eredménye..... |
![](//gportal.hu/portal/simbelmyne-tarhely/image/news/Pactenanto_s_mini.JPG)
*Bólintott.*
- Menjünk - *ismételte meg halkan.
Miután elindult, még egyszer visszanézett, majd Calundren mellett haladt tovább, a város felé.* |
Nyugodtan bólintott, és fénye kissé kevésbé vakítóvá alakult.
- Sajnos nem sikerült mindenkit megmenteni - mondta halkan, pillantását égőn a fekvőn tartva.
Calundren nagyon érzéketlen tudott lenni, de ahogy a sárkányt nézte, arcán valami sötét lángolás látszott......Meredten nézte a sötétben fekvőt, és minden kedvesség kiröppent a lelkéből.
- Menjünk - morogta halkan, és elfordult az út felé. |
![](//gportal.hu/portal/simbelmyne-tarhely/image/news/Pactenanto_s_mini.JPG)
*Calundren kérdésére végignézett magán.
Először a hátát, majd a szárnyait vette szemügyre. Néhány vágással megúszta az akciót.*
- Igen. |
Fénysugara az ájult lényen maradt, ahogy közelebb lépdelt.
- No igen....Nem sikerült mindenkivel tisztázni a helyzetet...Ajánlom neki, hogy így is maradjon egy darabig. - morogta.
- Jól vagy? - villant szeme utazótársára. |
![](//gportal.hu/portal/simbelmyne-tarhely/image/news/Pactenanto_s_mini.JPG)
*Átfordult, hogy szemben legyen a "valamivel". Nem telt egy percbe, mire tökéletesen ki tudta venni a támadó körvonalát.
Minden stimmelt.*
- Sárkány. - *mondta halkan, majd közelebb lopózott hozzá.
Az nem mozgott. Pactenanto egy ideig méregette, majd kijelentette:*
- Valószínűleg elájult. |
A sárkány mellé ért végre, így a szarvából előtörő fénysugarak végigsöpörtek a talajon, az idegen gonoszt kutatva. |
![](//gportal.hu/portal/simbelmyne-tarhely/image/news/Pactenanto_s_mini.JPG)
*Pactenanto karmait belevájta a talajba, fejét hátrafordította és az idegent kereste tekintetével.
Nem messze magától megpillantotta, amint épp összeszedi magát és felszállni készül.
Gondolkodás nélkül megemelte farkát és oldalba csapta a támadót, mire az oldalt elvágódott.* |
Félelmetes hangon nyerítette el magát, és a sárkány felé lendült.
Hihetetlenül gyorsan ért oda, és elképesztő dolog történt! Mintha felrobbant volna egy csillag, akkora fény árasztotta el a lényeket, vakítóan fehéren, elárasztva és nappali fényességbe vonva a Sötétség Birodalmának jókora részét!
Aztán jött csak a folytatás: fizikai erő söpört végig Pactenantón, hogy eltávolítsa a ráakaszkodottat, bármi legyen is az. |
![](//gportal.hu/portal/simbelmyne-tarhely/image/news/Pactenanto_s_mini.JPG)
*Pactenanto elmosolyodott, majd kicsit magasabbra emelkedett, ahol kényelmesen repülhetett.
Míg nem...
... valami nekicsapódott föntről! Elbődülte magát, miközben igyekezett lerázni magáról támadóját.
Mivel a támadás föntről érte, rohamosan csökkent a magasságuk. Hiába feszítette meg szárnyait, nem sikerült fent tartania magukat a levegőben.
Nagy puffanással a földhöz csapódtak...* |
- Remek! Akkor rövidítsünk! - mondta zengő hangon, azzal szarva felragyogott, kis körben megvilágítva a talajt körülötte, és Calundren vágtázni kezdett eddigi céljuk felé. |
[1184-1165] [1164-1145] [1144-1125] [1124-1105] [1104-1085] [1084-1065] [1064-1045] [1044-1025] [1024-1005] [1004-985] [984-965] [964-945] [944-925] [924-905] [904-885] [884-865] [864-845] [844-825] [824-805] [804-785] [784-765] [764-745] [744-725] [724-705] [704-685] [684-665] [664-645] [644-625] [624-605] [604-585] [584-565] [564-545] [544-525] [524-505] [504-485] [484-465] [464-445] [444-425] [424-405] [404-385] [384-365] [364-345] [344-325] [324-305] [304-285] [284-265] [264-245] [244-225] [Korábbi]
|