|
Témaindító hozzászólás
|
2006.05.10. 18:56 - |
 Diadém elhatározta, hogy kirándulást tesz a csepkőbarlangban megcsodálni a cseppköveket.
|
[972-953] [952-933] [932-913] [912-893] [892-873] [872-853] [852-833] [832-813] [812-793] [792-773] [772-753] [752-733] [732-713] [712-693] [692-673] [672-653] [652-633] [632-613] [612-593] [592-573] [572-553] [552-533] [532-513] [512-493] [492-473] [472-453] [452-433] [432-413] [412-393] [392-373] [372-353] [352-333] [332-313] [312-293] [292-273] [272-253] [252-233] [232-213] [212-193] [192-173] [172-153] [152-133] [132-113] [112-93] [92-73] [72-53] [52-33] [32-13] [Korábbi]
 -Na!De miért?Ezek annyira aranyosak!
A füstalakok nem hagyták abba a csikó körbefonását.most valami dobszó hallatszott a föld mélyéről és Lidércfény kezdett ugyanolyan füstalakká válni mist a többi! |
 - Semmi baj.
Nézte a lényt, és hogy mit tesznek vele.
- Gyere ki! - mondta hirtelen komolyan, és szemei izzóan figyeltek minden rezdülést. |
Lidércfény hátraugrott!
-Jaj!Bocsánat!Nem akartam...csak fáztam!
Most hogy már elég forró volt a testhője visszaindult a tűzhöz.A tűznek most nem volt semmi hőmérséklete!Érdekes módon nem volt sem hideg sem meleg.A csikó újra a füstalakokkal próbálkozott, most amikor közéjük ugrott elkapták és kezdték körbefonni! |
Kis ideig némán nézett le a csikóra, aztán csak megszólalt:
- Mondd, azt tervezed, hogy megsütöd a lábszáram? Nekem nem a Tűz az elemem..... |
lidércfény nem engedte el szárnyával Gyönyörűség lábát és onnan nézett fel rá!Kicsit hevíteni kezdte teste hőmérsékletét, hogy nem fázzon.Nem gondolt olanra, hogy Gyönyörűségnek ez túl forró lehet, tehát próbálta minél melegebbre emelni teste hőmérsékletét! |
Gyönyörűség majdnem a levegőbe ugrott meglepetésében, mikor a csikó odarohant hozzá.
Végül összeszedte magát, és megszólalt:
- Mágikus tűz! Sokmindenben más, mint a normális.....Én nem próbálom meg, mert ha közéjük is lépek, úgy viselkednek velem, mintha csak füst lennének: semmi különlegeset nem csinálnak. Éppen ezért vigyázom én ezt a jelenséget. Nem lehet bajom. De jól meg tudom figyelni őket. |
-Hát akkor próbáld meg te!Nekem nem engednek!
Odament a tűzhöz és fagyasztó hideget érzett!
-Te jó ég!Ez...ez nagyon hideg!
Odarohant a kancához és beledörgölőzött és hozzábújt! |
- Nem tudom. - mondta őszintén.
Meglepődött.
- Lehet, hogy csak véletlen. Vagy nem bántanak, mert csikó vagy...Vagy tényleg ártalmatlanok....Vagy trükk...Vagy nem ilyen, magadfajta erőszintre vagy elemre várnak.... |
-Nem unatkozom!Inkább van egy ötletem!Ha "nekem már úgyis mindegy" akkor én szívesenfelvállalom az eggyéválást vagy mit!
Csak ennyit mondott és beugrott a füstalakok közé, de most furcsa módon szétváltak és nem engedték maguk közé Lidércfényt.a csikó ahányszor próbálkozott, a füstalakok szétváltak vagy egy pillanatra eltűntek.
-Na látod!-mosolygott-Ez például mi lehetett? |
Aprót sóhajtott, és lemondó mosollyal nézte a ketejük felé lendülő füstalakokat.
- A kérdés, amit az imént feltettél, teljesen jogos, és mi is éppen ezt tesszük fel immáron lassan hetek óta újra és újra. Abban igazad van, hogy úgy lehetne róluk a legtöbbet megtudni, hogyha, úgymond, eggyéválnánk velük. Csakhogy ezzel azt kockáztatod, hgy a mágia hatni kezd rád.....és mivel nem tudunk róla semmit, ki tudja milyen lenne ez a hatás....Mivel a mágiák hatnak egymásra, vizsgálhatnánk úgy is, ha különböző varázslatokkal bombáznánk, de ahogy láttam Neked is tetszenek, így Te sem akarnál kárt tenni bennük, ugye? Főleg, hogy nem tudjuk pontosan micsoda kárt okoznánk azzal...Így, hogy válaszoljak a kérdésedre...várunk.....várunk a csodára. Hátha történik valami!
Kis ideig nézte a füstalakokat, aztán kifordult a barlangból.
- Fiatal vagy, gondolom, máris unatkozol. Gyere! Kivezetlek! |
-Hát jó!.....De hogy lehetne kideríteni, hogy mik ezek, vagy miért vannak?Nincs ötleted?Mert szerintem, csak úgy lehetne, ha velük együtt mozgunk...vagy mi!De hát te tudod!......
Leült!
-Akkor most mi legyen? |
Gyönyörűség kacagva figyelte a sörényét birizgáló lényt, aztán észrevette, hogy a csikó már nincs mellette. Gyorsan körülnézett, és észrevette a fiatal lényt, pont a tűz felett, ahogy füstlények veszik körös-körül!
- Hohó! Ne vessz el! - mondta könnyedén, azzal lerázta magáról a füstlényt, és magasra ugorva átszökkent a lángocskák felett, útközben elkapva a csikó farkát, és magával rántva őt.
Ledobbant a túloldalon, és kicsit megrázta magukat, hogy szabaduljanak a rájuk "ragadt" bodroktól.
- Tudod - kezdte elengedve a pegazust - ezekről a füstlényekről valóban semmit sem tudunk. Eléggé ártalmatlanoknak tűnnek, de azért az óvatosság sosem árt! Inkább ne keveredj nagyon közéjük..... |
| Lidércfény óriásira nyílt szemekkel figyelte a füst lényeket.Valami furát érzett, de ez az érzés hamar elmúlt és nem is értette, hogy miért volt ez.azt meg végképp nem értette, hogy Gyönyörűség mit csinál?Vagyis hogy csinálja!Kicsit gondolkozott, miért ne mehetne utána ő is, aztán fellendült a levgőbe és egy pillanatra megállt.Kinézett magának egy farkas alakú füstködöt és követni kezdte.Nagyon belebonyolodott a ködtömegbe, de a farkast még látta.Bonyolodott, és bonyolodott, már a sokszínű füssttől nem látta Gyönyörűséget.Lidércfény elkeveredett... |
Gyönyörűség a csikó után lépett.
- Ez is van olyan megfelelő időpont, mint akármelyik másik! Hogy mit kezdünk velük? Nos, a mágia természetére vagyunk kíváncsiak...Hogy ki lehetett erre képes. Hogyan lehetett erre képes! És talán a "miért" is egy érdekes kérdés. A mágia bonyolult dolog, de mi mágikus lények vagyunk. Nekünk is meg kell tanulnunk bánni a képességeinkkel, de azért csak jobban meg tudunk vizsgálni egy ilyen füstöt, mnt.....az emberek! - felnevetett, és kacsintott.
Az egyik füstlény felé lendült, és belekavarodott a sörényébe. |
-Engem érdekel!És nagyon is tetszik!Csak...Nem a mostani időpont a legmegfelelőbb pillanat!-lehajtotta a fejét, de megint felemelte!-De egyébként nagyon szépek!
Kicsit felvidult!
-Na de mit kezdünk velük!
Elindult a láng felé! |
Kissé rejtélyesen, fölényesen, elmosolyodott.
- Azt hittem érdekelni fog egy olyan mágia, amit senki sem tud megmagyarázni! Látod a tüzet? Biztosan az táplálja a füstalakokat, de nem találjuk magyarázatot, hogy miért nem tűnnek el (mert nagyon régen égnek), hogy ki és mi célból alkothatott egy alig érezhető és mégis ilyen sokáig fennmaradó varázst! Pusztán a szépség volt a cél? Vagy van itt valami más is? Amit nem láthatunk? - hangja egészen mosolygós és kihívó volt már az utolsó két mondatnál. |
-Aha!Szépek!De minek jöttünk ide?Ha sokáig kell itt maradni akkor elmegyek!...
Tovább figyelte a füstalakokat... |
A fal előttük sötétségbe merült, így a kanca elintézte, hogy a csikó ne érezze, mikor átlépték.
Egy darabig vaksötétben haladtak, aztán előttük feltűnt valami. Akár egy szem is lehetett volna az aprócska fény.
Nem az volt.
Hosszú séta után, végig a legföljebb érezhetően szűk járatban, beértek egy barlangba. Csak a felélénkülő légmozgás mutatta, hogy tágasabb a tér, mint az eddigi.
Meleg volt, és sötét. Előttük táncolt az aprócska láng, ami idevezette őket. Éppenhogy pármaroknyi lehetett a tűz. A sötét falakra ritkán ért el a fény, de mikor nagyritkán elért, láthatóvá váltak a rajzok, amik dúsan díszítették őket. A terem lenyűgöző lehetett, ha rendesen ki volt világítva!
Mégsem ezt nézte egyikőjük sem.
Hanem azokat a hatalmas, mindenféle színben játszó füstalakokat, akik a tűzből törtek elő, és általában hárman, belengedezték a termet, néha egészen táncszerűen.
Legtöbbjük farkasra, vagy rókára emlékeztetett, de voltak egészen emberszerűek, vagy szárnyasok is.
- Szépek, nem gondolod? - kérdezte halkan a kanca, akiből legföljebb a csikóra figyelő zöld szeme látszott, teste többi részét elnyelte a feketeség. |
| Lidércfény felemelte a fejét.Szipogott egy-kettpt és szütlanul elindult egy újabb kanca után. |
Gyönyörűség kilépett a semmiből, és lehajolt a csikóhoz.
Hozzádörgölte orrát a fiatal lény arcához.
- Ne légy bánatos! Kecses rémült...azért szidott le....Túl sokmindent kellett mindenkinek megélni...nem vagyunk tökéletesek....félünk, haragszunk...Kecses pedig nem értett és nem is ért egyet azzal, hogy csikó küzdjön....Ismerd el, valahol igaza van! Féltett, és a dacod miatt haragudott....Gyere! Ne üldögélj ott!
Felemelkedett, és elindult a tömör, fekete sziklafal felé. Aztán hívogatóan intett fejével a csikónak. |
[972-953] [952-933] [932-913] [912-893] [892-873] [872-853] [852-833] [832-813] [812-793] [792-773] [772-753] [752-733] [732-713] [712-693] [692-673] [672-653] [652-633] [632-613] [612-593] [592-573] [572-553] [552-533] [532-513] [512-493] [492-473] [472-453] [452-433] [432-413] [412-393] [392-373] [372-353] [352-333] [332-313] [312-293] [292-273] [272-253] [252-233] [232-213] [212-193] [192-173] [172-153] [152-133] [132-113] [112-93] [92-73] [72-53] [52-33] [32-13] [Korábbi]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Diadém elhatározta, hogy kirándulást tesz a csepkőbarlangban megcsodálni a cseppköveket.
-Na!De miért?Ezek annyira aranyosak!
- Semmi baj.