Témaindító hozzászólás
|
2006.04.18. 10:37 - |
* Khorall rövid repülés után meg is érkezett a patak mellé. Könnyed mozdulattal leszállt, majd megállva a kis patak mellett elkezdett inni. * |
[509-490] [489-470] [469-450] [449-430] [429-410] [409-390] [389-370] [369-350] [349-330] [329-310] [309-290] [289-270] [269-250] [249-230] [229-210] [209-190] [189-170] [169-150] [149-130] [129-110] [109-90] [89-70] [69-50] [49-30] [29-10] [9-1]
Szemei erősebben izzottak fel, mint eddig valaha!
- Késő. - suttogta.
A következő gondolatra már nem volt idő!
Furcsa, szürkebőrű, szaggatott ruhás lények rontottak ki a sűrűből, furcsa, durva, elnagyolt, de veszélyes fegyverekkel, vad tekintettel, és állati üvöltéssel!
Elugrott a rárontó lény elől, majd, ahogy az elhaladt mellette, kivégezte egy rúgással.
- Védjétek magatokat az életetekért! |
- Miért beszélsz többeszámban ?!?! Senkinek sem kötelező itt maradnia !! Én itt fogok é téma lezárva. A többi a TE dolgod.
- Athos meg úgy dönt, ahogy jónak látja. Egyáltalán nem fogok haragudni, ha inkább Ő is elmegy ! - *felelte dacosan az unikornisnak.* |
- Igen! Az, hogy meg fogunk halni! - állta a pillantást.
- A fél-lelkek az emberekből alakultak ki. Azért is hagyták el a falut! A Sötétség már teljesen tönkretette őket! Az alakjuk is már csak derengő, az arcuk ragadozóké....Villog a szemük.....Mindig hangosan szaglásznak.....És túl gyorsak és túl erősek! |
*Porthos tekintetét az unikornisra szegezte.*
- Talán valami ellenvetésed van ezellen ? - *kérdezte emelt hangon.* |
Izzó szemei az új unikornisra csaptak.
- Maradni akarsz???? Fél-lelkek elen? Megháborodtál?????????? - szakadt ki belőle a sziszegés. Észre sem vette, hogy tegezte az idegent, pedig jólnevelt volt! De Ő már találkozott fél-lelkekkel.... |
*Porthos összeszűkített szemekkel fürkészte az unikornist.
Amikor pedig befejezte mondandóját, Athoshoz fordult.*
- Fél-lelkekkel még úgysem találkoztunk. Én szívesen szemügyre venném Őket. |
- Semmi komoly. - mondta, aztán hirtelen elhallgatott.
A szemei rémítően felizzottak és hirtelen egész más, komoly, mély, üres hangon szólalt meg:
- Még semi komoly...Emberek jönnek! Vagyis....nem éppen emberek...
Behunyta a szemeit, majd mikor felpattantak, már valóságos vörös reflektorokként izzottak.
- Ezek Átkozottak! Fél-lelkek! - szakadt ki belőle.
- El kell tűnnünk innét! - nézett a másik két lóra. |
*Athos vállat vont.*
-Csak egy kis összekoccanás, semmi több. -*magyarázta Porthosnak.* -Nem komoly.
*Aztán a baleset áldozatára szegezte szúrós tekintetét.*
-Legalábbis remélem, hogy semmi komoly... -*mondta, és méregetve vizsgálta a fura lényt.* |
*Porthos lépett ki a barlangból.*
- Ááááá, Athos ! Te még itt ? Milyen kellemes meglepetés ! - *örvendezett.
Csak azután vette észre, hogy nincsenek egyedül. Kérdőn nézett Athosra.* |
- Fogjuk rá.
Szemügyre vette a csődört.
- Köszönöm a segítséged. Elnézést, amiért hirtelen tűntem fel...Azt hiszem az én hibám is, hogy elestem.
Megrázta a fejét.
- Nem kellene bemenned. Elég sötét van. - jegyezte meg. |
*Athos megtorpant, és lebámult az idegenre.*
-Minden rendben? Nem ütötted meg nagyon magad? -*kérdezte minimális együttérzéssel hangjában, miközben felsegítette az idegent.* |
Valószínűleg a semmiből léphetett a gyöngyházszín csődör elé, mert nem hitte volna, hogy bárki is le akarja gázolni!
A földre zuhant és jókorát puffant!
- Jaj. - suttogta zúgó fejjel.
|
*Athos bólintott, és fürge léptekkel követte barátját és a furcsa idegent a barlangba.* |
*Porthos a hang irányába kepta fejét.*
- Athos ! Gyere, beszélgessünk ott - *orrával a barlang felé bökött.*
- Gyere utánunk !
*Azzal Ő is eltűnt a barlangban.* |
Izzó pillantást vetett az érkezőre, aztán egy pillanat alatt besuhant a barlangba! |
*Athos a fák közül kilépve észrevette a két lényt. Az egyik alak nagyon ismerős volt neki...*
-Porthos! -*kiáltott barátjának, és sietve odaügetett a pároshoz Egy-egy rövidke biccentéssel köszöntötte őket, majd ismét a fekete csődör felé fordult.* -Rég láttalak! Merre jártál, barátom? |
Nemsokára odaértek egy vizes párkányhoz, amin végigmenve egy szélesebb patak partjára jutottak.
És azt követve nemsokára egy patakokból álló hálóban jártak. Aztán hirtelen odaértek a zúgó vízesésekhez, ahol a patakok nagyobb vizekhez csatlakoztak.
Oldalt, a már erősebb, sziklás patakokon túl, egy barlang szája ásított.
Visszamentek kicsit, átvágtak a vizeken és nemsokára beléphettek a barlangba.... |
- Rendben - *bólintott Porthos, azzal folytatta az utat.* |
- Akkor nincs más dolgunk, mint továbbmenni. |
- Hm. Még sosem hallottam arról a helyről. Szívesen megnézném közelebbről is. |
[509-490] [489-470] [469-450] [449-430] [429-410] [409-390] [389-370] [369-350] [349-330] [329-310] [309-290] [289-270] [269-250] [249-230] [229-210] [209-190] [189-170] [169-150] [149-130] [129-110] [109-90] [89-70] [69-50] [49-30] [29-10] [9-1]
|