|
Témaindító hozzászólás
|
2007.03.29. 21:05 - |
 |
[321-302] [301-282] [281-262] [261-242] [241-222] [221-202] [201-182] [181-162] [161-142] [141-122] [121-102] [101-82] [81-62] [61-42] [41-22] [21-2] [1-1]
 - Többnyire.Rajtam kívül egy mén van még,aki nekem szokott segíteni. |
-Áh hogy egy vezér ménnel állunk szemben!-mondta.
-És mond csak az egész ménes kancákból áll?-kérdezte. |
Szúrósan nézte továbbra is Desperaldot,de amikor megjelent a pegazus,kezdett feldühödni.
'Hmm...kezdünk sokasodni.Mégis mit gondolnak ezek? Tán valami klubban vannak? Semmi tisztelet mások otthona iránt? Így akarnak a közelünkbe kerülni? Még mit nem!'
- Azt tesztek,amit akartok. - szólt közömbösen - De nekem megvan a magam szerepe,mint vezérménnek.
Azzal lassan elindult,hogy csatlakozzon társaihoz. |
 Konvistador a levegőt szelte mikor hallota Desperaldo gondolatait.Leereszkedett Desperaldo mellé.
-Shannen nem tud jönni.-mondta.
-De én inkább maradok itt otthonosabb.Több a sötétség és a mágia.-mondta kissé beleélve magát. |
-Az Úrnőm Jezzy!-mondta.
-Amúgy Desperaldo vagyok.-mondta.
-Neked ki az Úrnőd?És Te ki vagy?!-mondta.
"Shannen megtaláltam a ménest jöhetsz!"-gondolatban szólt Shanennek hiszen hő vágya volt,hogy találkozzon Sirennel.
-Ugye nem baj ha idehívok egy kancát?-kérdezte. |
Megrázta a fejét válaszul a kérdésre.
Újra a sűrű,kifürkészhetetlen ködöt fürkészte.Különösebben nem volt megijedve,de érezte,hogy mi is közeledik hozzájuk és azt is,hogy nem lesz jó vége.
A ködben lassan megjelent egy hatalmas árny.Lendületes,büszke léptekkel haladt feléjük,szinte duzzadt benne a megállíthatatlanság.
- Voodoo?
Majd megjelent a nemes,erőteljes csődör.
- Ezili! A Valák mindenségére! Mit keresel itt? Az egész erdőt miattad kell,hogy bejárjam és... - ekkor megpillantotta Desperaldot.Vérfagyasztó tekintetét a ménébe véste - Ezili! Mit keres ez itt?
- Nem ellenség,tiszta a lelke.Csak segíteni akart.
A démon csődör méregette az unicornt,nem igazán szerette az idegeneket.
- Valóban? Azt majd meglátjuk. - majd a kancára nézett - Eredj nyugatnak! Ott megleled a többieket.Indulj!
- De...
- Nincs "de"! Indulás! - mondta kicsit parancsolóbb hangon
Ezili nem tehetett mást,elindult.Még visszatekintett.
- Ne légy vele goromba!Nem rossz szándékú. - Desperaldora nézett - Ne félj! Még találkozunk. - suttogta neki
Mikor a kanca már eltünt a ködben,a mén körbe lépegett az unicorn körül.
- Ki az úrnőd idegen? És mi a neved? |
-Igazad van bocs.-mondta és lesandította a fejét.Útnak indultak.Gondolatai cikáztak.Szőre ugyanúgy fénylett majd azt kérdezte a kancától:
-Őőőőőőő.....én....izé...van udvarlód?-nyőgte ki végül. |
Fejét elrántotta,így a mén szája épp hogy nem ért arcához,majd értetlenül nézett.
- Kicsit elhamarkodod,nemde? - kicsit arréb lépkedett - Egy kapcsolathoz idő kell.Mi pedig még alig ismerjük egymást.Nem haragszom,nyugodtan lehetünk barátok,de ... de ehhez idő kell még.
Ki csönd után pajkosan a ménhez lépett.
- Na,menjünk tovább,mert még itt öregszünk meg.
Hirtelen sűrű köd támadt és hangokat hallottak meg a közelből.A köd annyira sűrű volt,hogy nem lehetett átlátni rajta,de a hang forrása egyre közeledett. |
-Ez azt jelenti ,hogy félnem kéne tőled.-nézett huncut vigyorral.
-Remélem nem fugsz rám haragudni.-mondta azzal megpuszilta a kancát. |
Bevárta a mént.
- Nos,azért mindig van mitől tartani.Biztos hallottál már rólunk,de réges-rég mi sem voltunk ám ilyen "szelídek",mint manapság.Persze,vannak köztünk kivételek: van,aki kevésbé,és van aki jelentősen megváltozott.Egyesekben még mindig ott szunnyad az ősi,sötét erő,de ezt már lehet kontrollálni. |
Gyorsan a kanca mellé ügetett.Jól megnézte megának a kancát.Tetszett neki.
-Amúgy a hugom mellet minden félelmet átéltem.-mondta.
-Ja amúgy az ő neve Atlantica.-monda és rámosolygott a kancára. |
Meglepetten nézte Desperaldot.
- Sirennel? Biztos benne? Siren nem az a békés tipus. Sokszor meggyűlik vele a bajunk...de nem akarom leírni előtted.
Kicsit hallgatott,majd halván mosoly jelent meg az arcán.
- Nagyon örülnék,ha velem tartanál.Persze,ha nem ijedsz meg a saját árnyékodtól. - kacsintott,majd előreügetett és intett fejével a ménnek. |
-Ami azt illeti Shannen is őket keresi.Sirennel szeretne találkozni.-mondta.
-Amúgy Shannen egy jég elemű pegazus.-mondta.
-De ha gondolod veled mehetek.-mondta. |
- Örvendek! - mondta - Én démon vagyok és a Fëawen Lúinwë ménes tagja.
Kicsit elcsöndesedett.
- Ami azt illeti,most is őket keresem,de úgy fest itt még nem jártam. |
-Én a fény teremtménye vagyok.Nem szoktam erre felé járni.De minden helyet meg kell ismerni.-mondta.
-Amúgy én Deperaldo vagyok. |
Bólintott.
- Ha nem rossz szándék vezérel,nem kell tőlem tartanod.
Kicsit furcsán érezte magát,hiszen nem volt szokása és persze alkalma sem sok,hogy barátkozzon.Megszokta már,hogy mindig a ménessel van.Kivéve most,ezért most félénk,de nagyon kíváncsi volt.
- Miféle szerzet vagy Te? És hogy kerültél ide? - kíváncsiskodott
'Elmondhatom a nevem? Szabad ilyet tennem? Végülis...nem lehet nagy baj.'
- A nevem Ezili. |
Deperaldo furcsálta ,hogy eltünt de mikor vissza jött kissé megnyugodott.
-Ki vagy?-kérdezte de itt már barátságos volta a hangja.
-Egyedül vagy?-kérdezte.
-Nyugi én nem bántalak remélem Te se engem.-mondta.Közelebb merészkedett a kancához. |
|
Nem akart hinni a füleinek.
'Egy idegen? Itt? Lehetséges ez?'
Szinte azonnal köddé vált és egy biztonságot nyújtó bozótosnál relytőzött el.Messzebről nézte a fénylő mént.
'Nem tűnik veszélyesnek.Talán barátságos.De mi van,ha a vesztünket akarja...ha olyan,mint....?Nem!Annak már vége!Most mit tegyek?Voodoo nem fog ennek örülni.De...' - cikáztak a gondolatok a fejében
Végül összeszedte magát és lassan megjelent az unicorntól nem messze.
'De mit mondjak neki?Kergessem el?Nem.Az nem lenne helyes,még,ha erre is tanítottak.Talán tényleg tiszta a lelke.'
Kihúzta magát és próbált minél ijesztőbb lenni.
- Üdv. |
|
-Üdv!-szólt mélyen és komoran.Desperaédo szöre világított.A fény volt az eleme.
-Ki vagy?-kérdezte és úgyanúgy komoly maradt.Közelebb lépett. |
A sűrű köd miatt az erdő sötét és rémisztő.Síri csönd honol,még a fák sem susognak.Semmi életjel.Hirtelen egy árny jelenik meg,de egy szempillantás alatt eltűnik.Majd újra megjelenik és eltűnik.Mintha csak szellemek kísértenének.Itt ugyanis nem mindig azok a dolgok,mint amiknek látszanak.
Újra megjelenik az árny.Nem mozdul.Csak áll és töpreng.A köd szinte démoni megjelenést ad neki.
Elizi éppen az erdőt járta,hogy társaihoz csatlakozhasson,bizonyára már várják.Az erdő volt az otthona,akárcsak a ménesnek.Már több éve itt éltek magányban,elrejtőzve a külvilágtól.Ezt már megszokták,hiszen senki nem mer a hatalmas,mocsaras erdőbe jönni.
Lassan,szinte kísértetként ügetve folytatta útját. |
[321-302] [301-282] [281-262] [261-242] [241-222] [221-202] [201-182] [181-162] [161-142] [141-122] [121-102] [101-82] [81-62] [61-42] [41-22] [21-2] [1-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
- Többnyire.Rajtam kívül egy mén van még,aki nekem szokott segíteni.
Konvistador a levegőt szelte mikor hallota Desperaldo gondolatait.Leereszkedett Desperaldo mellé.