|
Témaindító hozzászólás
|
2007.04.25. 15:31 - |
 Könnyedén ügetett be az erdőbe.Órákig ment,aztán hirtelen egy erős fényt pillantot meg.Még soha nem látott hozzá hasonlót.Kíváncsiságtól égve az erős fény felé vette irányát.
Egy hatalmas,fénylő kapuhoz ért,amin virágok futottak fel.Szinte barátságosan hívta magához.Közelebb lépkedett hozzá és a kapu kinyílt.
Ami bent fogadta,az minden képzeletét felülmúlta: égig érő fák voltak mindenütt,amik finom kékes árnyalatban úsztak.A fákon takaros kis kunyhók voltak,amik szinte a fákba olvadtak.A faházakon kívül,még rengeteg szökőkút,és különböző méretű házak voltak,bizonyára némelyik templom,árusok helye és még sok sok hasonló volt és mindenütt könnyed,tünde muzsika szólt.Ami mégis a legérdekesebb volt,azok a lakosok voltak.Volt rengetek mágikus lény,de a többségük tünde volt.
A mámoros látványtól egészen elállt a lélegzete.Be is lépett,hogy körülnézzen ezen az új helyen. |
[314-295] [294-275] [274-255] [254-235] [234-215] [214-195] [194-175] [174-155] [154-135] [134-115] [114-95] [94-75] [74-55] [54-35] [34-15] [14-1]
-Csakzugyan?-kapta fel a fejét Annúminas.-Akkor ezt én se hagyhatom ki!-mosolygott Vándorra, és ő is belekortyolt a vízbe.
-Tényleg igazatok volt.-csodálkozott.-Ilyen finom és tiszta vizet még nem ittam... ne aggódj Vándor, hagyunk neked is.-mosolygott össze Melanival, majd egy utolsót kortyolt a vízből. |
 -Nah, egye-fene, magkóstolom a fizedet, nahogy megsértődj- mondta Melani egy oriási vigyor mellet. Amint kimondta, a víz, csakugyan mint a Tündelevél Hűsítő, hirtelen ott volt előtte. Mielőtt megkóstolta volna, így szólt:
-Érdekes hely. Amit kérek, azonnal itt terem.- majd belehörpintett a pohárba.-Igazad van, Vándor. Ez tényleg nagyon tiszta. |
Halkan nevetett a két kancán,milyen lazán veszik a dolgokat.
- Az enyémből nem is kér senki? - kérdezte vigyorogva - Sebaj! Több marad nekem! |
Mosolygott.
-Akkor én is megkóstolhatom a tiédet?-kérdezte Melanit. |
| -Akkor ezek szerint mindenkinek ízlik. Nos, ha már ennyire dicséred, én is kipróbálom ezt a hűsítőt.- ebben a pillanatban ott is termett.- Hmm... Ez tényleg finom. |
Annúminas felocsúdott bámészkodásából, ahogy a táncosokat és az énekeseket figyelte. Elé is lerakták a rendelést: egy nagy tálat tele parázzsal és egy hatalmas pohár hűsítőt. Először a parazsat kóstolta meg.
-Hm... isteni! Sehol másutt nem találni ilyen finomat...-majd, miután a tündefalevél hűsítőbe is belekortyolt, elégedetten dőlt hátra.
-Ez valóban hűsítő...-mosolygott.-És nagyon finom! Olyan az íze, mint a kinti fák illata... csodás. |
- Örülök hogy ízlik.- mondta a tünde
- Igen, ez így van.- mondta Melani- És most halljuk, mit mond Annúminas. Nos, te milyen finomságot is rendeltél? Jah. Megvan. Parázs és tündefalevél hűsítő. Nos, milyen? |
Most nem az asszony,hanem egy fiatalabb lány szolgálta fel a finomságokat.
- Jó étvágyat! - mondta és tovább ment
Vándornak két edényt osztott ki: egyikben a sok,különös alakú,mézzel leöntött gyümölcs,a másikban pedig szinte foszforeszkáló tisztaságú víz volt.
Beleharapott az egyik csigaház alakú fimonságba és elégedetten bólitott.
- Isteni! És..és.....nem találok rá szavakat! Mámorosan édes,mégis furcsa és ... olyan "tündés"! - nevetett,majd a vízbe is belekortyolt - Ez aztán tiszta! Érzem,ahogy erővel tölt fel. - mosolygott,majd kérdőn és kíváncsian a másik kancára nézett - Annúminas? |
Melani is nyerített.
-Ez nagyon szép volt. És a parazsunk is megjött. Meg az italok is. - mondta Melani, és rögtön belekóstolt a parázsba, majd a Lángcsóva Csodaitalba. -Hmm. Érdekes. Finom. Érdekesen finom. És a tietek milyen? |
Érdeklődve nézte a táncosokat.Lendületes és dallamos volt.Táncuk hasonlított a capueira mozdulataihoz.
A tánc végén mélyen meghajoltak.A vendégek tapsoltak,a lények elismerően horkantottak,illetve hangosan nyerítettek.Vándor is nyerített egy jó hangosat. |
- Tényleg gyönyörű.- hirtelen egy másik kis tündecsoport is megjelent. Ők táncra perdültek.
-Ügyes. Nagyon ügyes. |
Elmosolyodott.
- Nos,én kérek egy Iaflî Gyömülcstálat,ha kérhetem sok mézzel,italnak pedig...maradok a sima víznél.
Az asszony gyorsan leírta a rendeléseket.
- Jól van.Pár perc és már jön is a lakoma. - mondta - Addig élvezzétek az előadást.
A terem közepén egy tünde-csoport jelent meg.Muzsikáltak és énekelni kezdtek.Hangjuk akár az angyaloké,és láthatóan átjárt mindenkit a mennyei zene,ami nagyon megnyugtató volt.
- Gyönyörű. - suttogta Vándor |
Melani furcsán nézett. Majd végre leesett neki:
-Tényleg! Értem! Hiszen a tündék erdejében vagyunk. :) |
Ámulva ült le az asztalhoz, majd érdeklődve vizsgálgatta az étlapot.
-Hm... azt hiszem, én is egy kis parázzsal kezdeném.-bökte ki végül.-És a 'Tündefalevél hűsítőt' is megkóstolnám.-mondta, majd Vándorra, és Melanira mosolygott.
-Ínyenc vagyok.-mondta. |
- Nem is tudom. Egy kis parázs meg egy kis innivaló jól jönne. De...ööö...izé.... Szóval mi lenne az a Langcsóva Csodaital?-Kérdezte a tündétől
- Ez nem más, mint forró faszén. Csak folyékony.- válaszolt az annyony kedvesen.
-Hmmm. Jól hangzik. Akkor én azt szeretnék kérni. Mag persze az előbb említatt parazsat. |
- Valóban. - értett egyet a két kancával - De tudtomma,itt nem kell tartani semmitől és senkitől.Ez csupán egy békés hely a megpihenésre. - mosolygott - Na,de inkább tömjük meg a bendőnket!
Tovább ügettek,és nem is kellett sok idő,hogy megtalálják,ami kerestek.Egy barátságos kis kunyhót pillantottak meg,telis tele levél alakú díszítéssel és egy kis táblával,amin a következő állt: Mann
- Mann? Oh,persze! Tündéül élelmet jelent. Menjünk,nézzünk szét.
Mind a hárman bementek a díszes ajtón. Mintha nem is házba mentek volna be,hanem egy újabb erdőbe: a plafonon a fák ágai végig kúsztak,amiket beborított a sok levél és virág, a falfestmények különös érzetet sugároztak: mintha csak egy erdő közepén lett volna a kis fogadó,lámpák helyett pedig apró fény-gömbök lebektek mindenütt.Kerekasztaloknál fogyasztották lakomájukat a tündék és a lények.
Bentebb lépkedtek és jól körülnéztek,aztán egy tünde-asszony ment oda köszönteni őket.
- Mae govannen! Isten hozott kedveskéim! Gyertek foglaljatok helyet!
Az asszony a triót egy üres asztalhoz vezett.Párnákkal volt körülvéve,amire leheveredhettek,majd csettintett egyet és két kis fény-gömb szállt oda az asztalhoz,hogy világítsanak,aztán kiosztotta az "étlapokat".
- Csak füttyentsenek,ha sikerült választani. - mondta és már ment is a következő vendégekhez.
- Egész jó hely. - jegyezte meg Vándor,majd az étlap-szerű tekercset kezdte vizsgálni - Ti mit kértek?
|
-Még magam sem tudom.-válaszolt egy vállvonás kíséretében, és Vándorra nézett.
-Merre menjünk? Úgy látom, ezen a részen nem nagyon kínálgatnak élelmet... |
| - Nagyon jól látod!- válaszolta Melani egy mosoly mellett.- És ha már így ügetek mellettek, megtudhatom, merre tartunk? |
Melanira mosolygott.
-Lehet... de akkor ez nem sikerült nekik. Úgy látom, máris csökkent a bizonytalanságod ezzel a hellyel szemben.-közben tovább ügetett, jobboldalán Melanival, baloldalán a hallgatózó Vándorral. |
Melani rögtön követte újdonsült barátját és így szólt hozzá:
- Lehet hogy igazad van. Te is tudod, van pár álszent, rosszmájú unikornis/pegazus is. Taslán csak rám akartak ileszteni, nehogy jól érezzem magam ezen a csodás helyen. |
[314-295] [294-275] [274-255] [254-235] [234-215] [214-195] [194-175] [174-155] [154-135] [134-115] [114-95] [94-75] [74-55] [54-35] [34-15] [14-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Könnyedén ügetett be az erdőbe.Órákig ment,aztán hirtelen egy erős fényt pillantot meg.Még soha nem látott hozzá hasonlót.Kíváncsiságtól égve az erős fény felé vette irányát.
-Nah, egye-fene, magkóstolom a fizedet, nahogy megsértődj- mondta Melani egy oriási vigyor mellet. Amint kimondta, a víz, csakugyan mint a Tündelevél Hűsítő, hirtelen ott volt előtte. Mielőtt megkóstolta volna, így szólt: