|
Témaindító hozzászólás
|
2006.06.19. 12:02 - |
| Berkenye leszállt a vízeséshez és visszanézett hogy árje tudta-e követni!Ivott a folyóból és beleugrott a vízbe.-Gyere te is! |
[346-327] [326-307] [306-287] [286-267] [266-247] [246-227] [226-207] [206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
 Kavarkád se vette észre az idegeneket, csak Sunny-t nézte; eszébe jutott Korall-király mikor még kicsi volt, sokat játszottak együtt.Halkan sóhajtott egyet "Régi szép emlékek"gondolta, "de az idő múlik, s Korall-király is felnőtt: lám már párja is van." mosolygott. |
 Lassan szállt le, nehogy a csikó felébredjen.
-Nos, itt volnánk!Tetszik?
A köd segítségével lerakta a csikót egy puha fűcsomóra.Körül nézett észrevette a két idegent, de nem foglalkozott velük.Ránézett a kancára és elmosolyodott. |
 -Ennek örülök-mosolyodott el Sunny mostmár igaziból. Aztán eszébejutott, hogy neki nincs párja, és hogy milyen szerencséje van Kavarkádnak, hogy ilyen kedves párja van. De nagyon gyorsan kirázta a fejéből ezt a gondolatot, hisz az irigység szólt most hozzá.Végül, mivel Kavarkád szerint iható a víz, odament a vízeséhez, és inni kezdett. |
| -Nos,...Nemesnek sürgős dolga akadt....de már minden rendben van....lélekben vele vagyok és ő is velem....-mondta bíztatóan. |
Sunny végignézte ezt a rövid kis drámát, a pár minden rezdülését látta, de nem akart nagyon leskelődni. Aztán mégis megszólalt, mikor Kavarkád mosolyogni kezdett, hisz tudta, hogy ez nem az az igazi mosoly, ami a jókedvet fejezi ki:
- Kavarkád, előlem nem kell elrejtened a könnyeid. Igaz, hogy nem tudom, mit élsz át most, de ha nem vagy vidám, előttem nem kell mosolyognod. Úgyis kitalálom, ha baj van. De engem kivételezz, én mindenen mosolygok-és most is felhúzódott a szája, de csak halványan, hisz Kavarkádnak most nem mosolygásra volt szüksége... |
-Persze!
Ekkor hirtelen meglátta Nemest: elváltozott az arckifejezése és, mintha rosszul érezné magát.Mindketten tudták, hogy baj van, de egyikük se tudta milyen.Nemes agyába hírtelen belenyilalt egy érzés:mennie kell,..... méghozzá harcolni.Kavarkád leolvasta a hírt, és tudta, hogy jó ügyért kell most kedvesének kiállnia.Szomorúan bólintott, jelezvén elengedi a csődört.Azzal Nemes elvágtatott-Kavarkád ejtett néhány fájó könycseppet párja után, majd összeszedte magát és visszafordult mosolyogva Sunny-hoz. |
Ezen a helyen igaz, hogy víz volt, de Sunnyt ez most nem érdekelte, lenyűgözte a látvány, ami fogadta.
-Nahát! Gyönyörű hely. Itt minden annyira szép!-és elmosolyodott.
-De ugye iható ez a víz? |
| -Itt volnánk!-mondta Sunny-nak |
 Starshine is földet ért, és körbenézett. A táj gyönyörű volt! És a fák között ot volt a vízesés.
-Biztos vagyok benne hogy Spartannak tátva marad a szája tőle!-mosolygott és ránézett fiára. Még mindig aludt.
Hogy ez mekkora egy hétalvó!-de nem haragudott rá.Azután odament a vízesésnél keletkezett kis tóhoz és inni kezdett, mert már alaposan megszomjazott. |
Lassan szállt le, nehogy a csikó felébredjen a hátán!
-Itt volnánk!
Körbenézet, mert már rég nem volt itt!
-Én szerettem itt lenni csikókoromban!Remélem tetszik és a csikónak is tetszeni fog!
|
*Pallas is felszállt a levegőbe.*
- Rendben menjünk !
*Azzal már indult is a Pusztaság felé...* |
 Szétvágta a szárnyait és a levegőbe dobta magát.
A mozdulat egy széles ívbe torkollott a szárnyával, amivel Pallas felé intett.
- Akkor menjünk! |
- Rendben ! - *lelkesült fel Pallas.*
- Menjünk vissza a pusztaságba. |
Átölelte a párját és kedvesen hozzábiccentette a fejét.
- És ezek a "mások" nem is tudják, hogy miről maradnak le! - mondta elmosolyodva.
- Abban biztos vagyok, hogy ez itt egy szép hely, de mi lenne, ha visszanéznénk a pusztaságba? Az szebb volt. És nem hinném, hogy tartanunk kellene a mágustól....valami megérzésem mondatja ezt velem.... |
- Igen.
*Ránézett párjára.*
- Tudod Drágám, Te mindig megértessz. Biztos vagyok benne, hogy mások nem tudnának megérteni.
*Miközben beszélt, hozzábújt Zeironhoz.* |
- Megértelek.
- Tudom miről beszélsz. Lehet egy hely akármilyen gyönyörű, ha egyszer nem a Tiéd, sosem lesz a Tiéd. |
- Lehet, hogy igazad van. - *tűnődött Pallas.*
- Tudod, úgy vélem, hogy Én nem tudnék itt maradni. Valamiért innen is hiányzik (ahogy a Csillagvizsgáló-vározsból is hiányzott) a pusztán átsüvítő szél, ami annyi mindent magával hoz. Persze itt is lehetne Varázserdőn átsüvítő szél, de nincs... És nekem ez hiányzik. |
- Hát igen.
- De tudod, az ilyen helyeknek ritkán van idegenvezetője, mert az itt élők nem túl közvetlen jellemek! Sokan épp ezen helyek védettsége miatt döntenek az itteni élet mellett.
- És ha az a születésének az igaz története, hogy itt valami mágikus dolog történt (általában csata szokott lenni), akkor van egy olyan érzésem, hogy senki sem maradt életben, aki az egészet látta volna és mesélhetne.... |
- Kár, hogy nincs itt a határon egy idegenvezető, aki elmeséli ennek az erdőnek és a hozzá tartozó helyeknek a történtét és érdekességeit. - *mondta Pallas.* |
- Bizonyára a mágia maga hozta létre, vagy valaki, aki hatalmas hatalommal bírt. De azt hiszem bárki is lehetett, a jóindulat hajtotta...
- Esetleg történt itt valami, valami nagy dolog, és emiatt lett ennyire erős itt a mágia.
|
[346-327] [326-307] [306-287] [286-267] [266-247] [246-227] [226-207] [206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Kavarkád se vette észre az idegeneket, csak Sunny-t nézte; eszébe jutott Korall-király mikor még kicsi volt, sokat játszottak együtt.Halkan sóhajtott egyet "Régi szép emlékek"gondolta, "de az idő múlik, s Korall-király is felnőtt: lám már párja is van." mosolygott.
Lassan szállt le, nehogy a csikó felébredjen.
-Ennek örülök-mosolyodott el Sunny mostmár igaziból. Aztán eszébejutott, hogy neki nincs párja, és hogy milyen szerencséje van Kavarkádnak, hogy ilyen kedves párja van. De nagyon gyorsan kirázta a fejéből ezt a gondolatot, hisz az irigység szólt most hozzá.Végül, mivel Kavarkád szerint iható a víz, odament a vízeséhez, és inni kezdett.
Starshine is földet ért, és körbenézett. A táj gyönyörű volt! És a fák között ot volt a vízesés.
Szétvágta a szárnyait és a levegőbe dobta magát.