Témaindító hozzászólás
|
2006.09.06. 18:19 - |
Az úton lépdelt a fényfoltos lombok alatt, és bár gyakran magával ragadta a szépség, ami mindenünnét sugárzott, azért erősen koncentrálva figyelt előre. A fák világoszöldek voltak, magasak, sudárak, az egész erdő szellős, tágas, itt-ott tisztásokkal, egyszerűen mesés volt, örök tavaszt éreztetve... |
[270-251] [250-231] [230-211] [210-191] [190-171] [170-151] [150-131] [130-111] [110-91] [90-71] [70-51] [50-31] [30-11] [10-1]
*Néhány perc múlva odaértek a kúthoz.
Niobé belepillantott és tágra nyíltak a szemei. Nagyon mélyen a kútban egy fehér fényt pillantott meg.
Ma mellé hívta Glorfindel és megmutatta neki, mit fedezett fel.
Után kérdőn nézett a pegazusra.* |
- Menjünk. - mondta "felőlem" stílusban. |
*Észrevett a távolban egy kutat.*
- Nem megyünk oda ? - *szólt előre.* |
Glorfindel csak ment előre..... |
*Niobé el-elbámészkodott út közben.
Tetszett neki ez a hely, bár tudta, hogy csak átutazóban vannak itt.* |
- Igen. - mondta bólintva.
És feszülten előre figyelve tovább futott. |
- És az is lehetséges, hpgy arra is megtudjuk a választ, amiért itt vagyunk !- *tette hozzá Niobé ügetés közben.* |
- Nem tudom. - mondta gyors ügetésben.
- De ebben a Ligetben rengeteg minde nlehet! Itt mindenféle hely van! Bárkinek jó lehet! Talán megtudjuk a kérdésedre a választ nemsokára. |
*Niobé követte Glorfindelt. Csak ámulni tudott a gyönyörűségtől.*
- Vajon honnan jöhetett az a gongás ? Mi adhatta ki ? |
Az úton lépdelt a fényfoltos lombok alatt, és bár gyakran magával ragadta a szépség, ami mindenünnét sugárzott, azért erősen koncentrálva figyelt előre. A fák világoszöldek voltak, magasak, sudárak, az egész erdő szellős, tágas, itt-ott tisztásokkal, egyszerűen mesés volt, örök tavaszt éreztetve... |
[270-251] [250-231] [230-211] [210-191] [190-171] [170-151] [150-131] [130-111] [110-91] [90-71] [70-51] [50-31] [30-11] [10-1]
|