Témaindító hozzászólás
|
2006.04.26. 14:09 - |
* Ari felmászott a sziklaszírt tetejére és felnézett az égre könnyes szemekkel * < vajon mit rontottam el? > |
[290-271] [270-251] [250-231] [230-211] [210-191] [190-171] [170-151] [150-131] [130-111] [110-91] [90-71] [70-51] [50-31] [30-11] [10-1]
- Kössz ! -* felete Üstökös.*
- Nem akarlak megbántani, de szerintem elég ijesztő vagy látszatra, nem kell még rátenni egy lapát rosszindulatot, vagy hogy is mondjam. Szóval szerintem jobban tennéd, ha kedvesen fogadnád a lényeket. Úgy is nehéz lenne megszokni a kinézetedet. De félre ne érts, nem akarlak megbántani. Mondjuk az ellenséged sem lennék szívesen - *jegyezte meg kajánul.* |
Draugherit kényelmesen beállt közvetlenül Üstökös elé.
- Mostmár nem kell félned, nem fogsz leszánkázni.
Nos, én Draugherit vagyok, fél-peguni, fél-sárkány, valóban harcias természetű vagyok, főleg azokkal, akiket nem ismerek és akikről azt feltételezem, hogy a gyengébbeket és főleg az ismerőseimet bánthatják, vagy akik kötekedők, tisztességtelenek. Nem igazán lakom semerre. Jelenleg vándorlok, korábban sötét erdőkben laktam és azokhoz vonzódom most is. A napfényt csak a legforróbb nyárban nem bírom, egyébként eltűröm és egészségügyi okoból néha kell is a napozás. Sokan hiszik, hogy csak a sötétségben élhetek. Sok előítélet van velem kapcsolatban..... Egyébként tényleg elég sok extra képességet ad nekem ez a fura származás. De van eszem is és szoktam is használni! - és újra vigyorgott. Arit én csak közvetve ismerem, mert ménes- és gazdatársamnak lesz párja. |
- A nevem Üstökös, a tenger közelében élek. Azért tévedtem itt el, mert a sík terepet szoktam meg. Itt meg minden tele van hegyekkel... - *ekkor ismételten megcsúszott* - UTÁLOM a csúszós terepeket !* - fortyant fel.
- És mi a helyzet veletek ? Ari rólad annyit tudok, hogy egy kicsit ijedős vagy. Rólad meg barátom annyit, hogy elég harciasan köszöntöd azokat, akiket nem ismersz. Vagy nincs igazam ? |
- Én is csak a neved tudom de majd ha lehet máskor neilyeszmeg! Mert megmondom őszintén én egy kicsit ilyedős vagyok ... |
- Hoppá! Peguni még a nevedet sem tudom még! Sőt. Semmit sem tudok Rólad! - és zavartan felnevetett.
|
*Üstökös követte az elötte haladókat. Néhol-néhol megcsúszott, de kisegítette magát szárnyaival.* |
Draugherit két dologra jött rá effelé menet:
Ari tulajdonképpen nem bökte ki mi is bántja
és
milyen jó is neki a hüllőtulajdonságaival: sehol sem fenyegette lezuhanás, lecsúszás veszélye. Csak lesétált. |
* Ari elindult a sziklatatajéről majd leért és a többieket várja* |
- Jó. |
-Nagyszerű! |
- Igen! ~mondta boldogan és elindultak ~ |
-Ok! - és Draugherit újra elvigyorodott.
-Ari! Mehetünk? |
- Oh... Tényleg... - *mondta Üstökös, majd visszaszállt a sziklára.* - Akkor mennyünk gyalog... |
- Abszolút elfelejtkeztél Ariról! Én pedig nem hagyom őt itt!
|
*Üstökös értetlenül nézett a csődörre.* - Miről felejtkeztem el ? - *kérdezte.* |
- Engem nem bántott ~ mondta a peguinnak majd őket figyelte ,hogy mit csinál, majd inkább egy lépést hátrált ~ |
Draugherit elvigyorodott.
-De. Csak elfelejtkeztél egy apróságról... |
- Igen, eltévedtem. - *felelte Üstökös, majd végigmérte Draugheritet, és így válaszolt:* - Rendben. - *Majd elrugaszkodott a földtől, kitárta szárnyait és a levegőbe szökkent. Lenézett Draugheritre.* - Na, nem jössz ? *- kiáltotta. |
- Hadd javasoljak valamit! Menjünk tovább együtt! |
Draugheritnek feltűnt az idegen viselkedése és végül rájött, hogy a tanácstalan jelző illik rá.
- Eltévedtél? |
[290-271] [270-251] [250-231] [230-211] [210-191] [190-171] [170-151] [150-131] [130-111] [110-91] [90-71] [70-51] [50-31] [30-11] [10-1]
|