Témaindító hozzászólás
|
2006.05.26. 16:02 - |
Könnyedén kiügetett az erdősávból, majd megállt, körbenéeztt és nekiesett a fűnek.
A mezőn nem volt mindenütt jó fű, de az erdő mellett különlegesen finom, selymes, lédús virágok nőttek. |
[358-339] [338-319] [318-299] [298-279] [278-259] [258-239] [238-219] [218-199] [198-179] [178-159] [158-139] [138-119] [118-99] [98-79] [78-59] [58-39] [38-19] [18-1]
Csodálkozva nézett a kancára, és kissé hátrább lépett.
- Üdv. - mondta uralkodva zavarán.
- Nem láttalak még errefelé. Új vagy? |
Sunny
Sunny megérkezett a mezőre ami az otthonára emlékeztette és egyenesen beleütközött Nimródba... |
|
Nimród a mező szélén legelészett, élvezve, hogy kicsit pihenhet. |
Kyara itthagyta a csikóját, mikor életében elkezdődtek a bajok, mert érte bármit megtettvolna, és persze azért is, hogy ne essen baja.
Most pár pillanat volt csupán a mágikus védelemmel felruházott helyet előhívni, és onnan előszólítani Kyradort.
- Gyere! Siess! Elmegyünk innét!
A csikó megérezte anyja hangában, hogy most komolynak kell lenni, és szót kell fogadni, így habozás nélkül, csendben repült Kyara mellett. |
-Fogócskázzunk! Megmutathatom apunak, hogy milyen gyorsan tudok szaladni? -*nézett kérlelően anyjára.* -Légyszi, anyu!
-Hát persze, kicsim! -*mosolygott rá Kyara, és telepatikusan visszaüzent párjának: Este korán lefektetem a kicsit, és utána találkozhatunk.* |
- Akkor mit szeretnél játszani? * Nézett a kiscsikóra fél szemével, de a másik Kyarát nézte. * |
-Fúúú, nagyon sok mindent!!! -*újongott a kiscsikó, és boldogan dicsekedett apjának.* -Tudok bujócskázni, fogócskázni... -*és Kyrador csak sorolta a játékokat. * |
- Felőlem.. * Kacsintott a kiscsikóra. *
- Mit tudsz játszani? * Ew azzal egy hanghullámot küldött Kyara felé, melyben ez állt: ,,édes kiscsikó. Ha majd ráérsz, akkor üzenj nekem, és kettesben legyünk egy kicsikét. Beszélni szeretnék veled. De nem ma. " Az üzenet telepátia segítségével futott.*
- Na akkor, mit tudsz játszani? * Nézett megint a kiscsikóra. * |
-Jó ötlet! -*lelkesült fel Kyara. Nem vette észre párja szemében a könnyeket.* -Tényleg jó lenne csinálni valamit együtt. De valami olyamit kéne kitaláni, amit a kicsi is élvezne...
-Játszunk valamit? -*kérdezte Kyrador anyja szavába vágva, és ő is fellelkesült.* |
* Ewnek szinte könnyek jelentek meg a szemén a büszkeségtől, de ügyelt arra, hogy Kyara ne lássa meg. *
- Szia kispajtás! * Mondta nevetve. Azzal visszatessékelte a kiscsikót anyja felé. * - Nagyon édes. A virágokért meg semmiség. Jó lenne szervezni egy kis programot így hármasban, vagy édeskettesben.
* Azzal nem nézett Kyarára, nehogy meglássa szemében a kis könnyeit. Továbbra is a kiscsikót figyelte. * |
-Ohh, nagyon köszönöm! -*mosolygott Kyara, és elvette a csokrot párjától.* -Nagyon kedves vagy.
-Kyrador is itt van. -*mondta, és felnyerített, ahogy a mama szokta hívni a csikóját. Egy pillanattal később egy piciny, fehér csikó szállt le mellé.*
-Én mondtam neki, hogy ne jöjjön utánam, csak hogyha hívom. Mindig előre megyek körülnézni, hogy biztonságos-e. -*magyarázta Ewerynnek, majd Kyrador felé fordult.*
-Köszönj szépen apádnak!
*Kyrador odaszaladt apukájához, és egy puszit nyomott Eweryn arcára.*
|
- Hát... Nem szóltam egy szót se... Mi van a kiscsikóval? Szép neve van. * Mosolyodott el Ew, és megpuszilta megint párját. * - Ezt neked szedtem. * Azzal kivette a sörényéből egy csokor virágot. * |
*Kyara elmosolyodott, és pirulva párjára pillantott.*
-Akkor mégiscsak téged hallottalak! -*vigyorgott párjára.* |
* Ew épp akkor lépett ki az erdőböl. Odaosont párja mellé, majd oldalról megpuszilta. *
- Szia édesem! |
*Kyara leereszkedett a mező melletti kis erdő szélére, és körbepillantott. Nem látott senkit sem.*
~Furcsa ~*gondolta magában.* ~Pedig mintha Eweryn hangját hallottam volna. |
- Máris megyek. * Mondta fáradozva Ew, és elkezdte vonszolni magát. * |
- Akkor öcsi? Nem jössz egy tágasabb helyre? Mondjuk.. Kövess. * Azzal Khorall megindult a felhőknek. |
Angel is lecsillapodott. |
- Jól van na. * Nyugodott le Khorall a sértésre. * |
Angel próbálta magát fékezni és felelte:-Én legalább nem akarom pirítósra süttetni magam a villámok közt! |
[358-339] [338-319] [318-299] [298-279] [278-259] [258-239] [238-219] [218-199] [198-179] [178-159] [158-139] [138-119] [118-99] [98-79] [78-59] [58-39] [38-19] [18-1]
|