FrissítésSúgó

LuthienTinuviel	2006.04.14. 20:55 -
	*Lúthien csöndesen legelészett a réten, és közben fülét hegyezte. Nem hallott fura zajokat, így tovább rágcsálta a friss, zsenge füvet, és közben magában merengett.*

[616-597] [596-577] [576-557] [556-537] [536-517] [516-497] [496-477] [476-457] [456-437] [436-417] [416-397] [396-377] [376-357] [356-337] [336-317] [316-297] [296-277] [276-257] [256-237] [236-217] [216-197] [196-177] [176-157] [156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]

Kyara

Előzmény | 2007.06.25. 15:06 - #356

Majdnem újra kiabálni kezdett, Danyel védelme ellen, a magyarázkodás ellen, a könnyek ellen, hogy Eweryn legyen egyszerre dühének eltűrője, vigasztalója, legyen biztos pont, amire támaszkodhat és mindig készségesen ott van, ha kell - de Kyara tudta, hogy ez nem lenne több szánalmas hisztinél, és ő már nem kiscsikó. Inkább csendben maradt, és kisírta magát, aztán ahogy lassan megnyugodott, rájött, hogy jobban van. Nagyot, sőt hatalmasat sóhajtott, reszketegen fújva ki a levegőt. - Megbocsátok. Neked is, Danyelnek is. Most menjünk innen! Oda, ahol a gyereknek is jó, és mi is jól érezhetjük magunkat! Felejteni akarok, és azt akarom, hogy légy velem!

Danyel

Előzmény | 2007.06.25. 14:59 - #355

- Édesem.... Ne sírj... * Majd odabújt Kyarához. * - Megértelek. Tudom, milyen rosz, amikor megvárakoztatnak. Főleg, ha a kedvesed veszélyben van. Én is ezt éreztem. Hidd el, nem akartam elmenni, de hogyha a nevelőm meghal, mondd? Ki nevelne engem? Ki állna mellettem? Ki látogatna nap mint nap, elvinne orvoshoz.... Szolgálna ki? Ha ő nincs, nem is tudom, mi lenne velem... Talán még mindig egy elveszett kis kölökunikornis lennék a bozótban, éheznék, szomlyaznák.... * Lassacskán neki is könnycsepp csordul ki a szeméből. Felrázták az események. *

Kyara

Előzmény | 2007.06.25. 14:53 - #354

Dühösen horkantott. A borzalmas történet nagyon megrázta, és ahogy Kyradorra nézett, az jutott eszébe, hogy mi lenne velük, ha nem lenne Eweryn. Hogyan nevelné fel a fiukat. Hogy élhetne tovább. 'Danyel önző!' dobbantott nagyot végül. Nem érdekelte mekkora veszélyt jelenthetett volna az a sok démon, ha betörnek a Birodalomba és épp azokban az időkben, nem érdekelte Danyel élete se, és éppenhogy önzőn azért haragudott, mert Eweryn nem velük volt! Kétségbe volt esve. Dühös a világra, hogy elszakították szerelmétől olyan soká, hogy olyan sokat kellett aggódnia, hogy merre lehet, és most még azt is meg kell tudja, hogy hatalmas veszélyben volt végig! Nem elszökött, vagy magukra hagyta őket, hanem harcolni ment!!! Mérgében a sok-sok magány miatt, fájdalmában a dühe miatt, amit Eweryn nem érdemelt, de mégis érezte, és mert olyan nagyon összezavarodott hogy most dühös-e vagy ijedt és meg akar bocsátani örökre és teljesen, de mégsem - sírva fakadt! - Ez nem fair! - kiáltotta, és zokogott tovább.

Danyel

Előzmény | 2007.06.25. 14:44 - #353

~ Hihetetlennek fog tűnni az igazság... ~ * Ew csak úgy nézett, mikor Kyara rázúdította a kérdéseket. Majd elkezdett lassan válaszolgatni, mikor már szerelmének gyümölcse elballagott szomorúan. * - A birodalmon kívűl, nyugatra vágtattam. Khorall repült, s Danyel is. Utunkon számtalan démonnal küzdöttünk meg. Hidd el: Nem csak itt folyt csata. A távolabbi helyeken is folyt a harc. Útközben átlag 20 percenként egy démon állta utunkat. Danyelt nem nagyon kérdeztem, hogy miért is megyük, csak egy nevet említett: Shyander. Többet nem tudtam kiszedni belőle, és nézd el, amiért nem kérdezősködtem. Remélem megérted, miért. Szóval.... Egyszer vissza akartam fordulni. Az a nap brzalmas volt. Erősen világító szarvam fájt, érezte a gonosz jelenlétét. Nem csak ott, máshol is. Vissza is fordultam. Értetek.  Nagyon fájt, hogy el kellett mennem. Danyel, mikor visszafordultam, Danyel azt mondta, hogy ha otthagyom, vagy otthagyjuk, akkor meghal. Mondta, hogy ez lesz a végzete: Magára hagytuk. Ezek után gondolhatod, hogy nem hagytam ott szeretett gazdám, ki törődik velem. Megfordultam, és folyamatosan küzdöttem. Mikor elértük uticélunkat, emberek ezrei rohantak sikoltozva,  egyre csak azt kiabálva, hogy itt járt Shyander! A démonokat hosszú időn át űztük: 2 hónapon keresztül. Mikor már nem volt mást tenni, én elkezdtem hazafele vágtázni: Nem kíméltem magam: Nem álltam meg, folyamatosan vágtáztam hosszú napokon keresztül. Látni akartalak titeket, hogy jól vagytok-e. Útközben egy démon utam állta: Nem is szokásos démon. Maga Shyander, a démonmester. Danyel szerencsére utánap jött, meg Khorall is. 4-5 óráig tartott a küzdelem. Ez idő alatt Khorall a szárnya alatt megsebesült, ezért is lassult le, de nemsoká ő is jön. Danyelnek eltölrt a bal szárnya, de azt még meg tudta gyógyítani: Nagy szerencsére. Én a jobb külső bokámnál sérültem meg, de nem vészes.

Ejfel

Előzmény | 2007.06.25. 14:29 - #352

Mivel ő volt az utolsó, meghajolt Koni felé, majd vetett még egy pillantást Kyaráék irányába, azzal eltűnt a sűrűben. Meglátta a fehér pegazuscsikót, aki az úton tépelődött. - Ne aggódj Thalion! Hamar viszontlátod majd a barátod! - mosolyodott el a komoly képű ijfún, azzal elindultak a rétre.   'Hiszi a piszi' gondolta. Aztán megrázta a sörényét, és mást kérdezett: - Miért is kellett pontosan elmenned? Hol voltál? A Birodalmat elhagyni nem volt helyes! Itt is szörnyű dolgok történtek! Danyel miért nem tudta egyedül elintézni, ha az az idegen hely olyan fontos!?!? - hangja újra vádló lett, de gyorsan lenyelte mérgét fiuk miatt, aki értetlen képpel ácsorgott mellettük. Végül döntött. - Kyrador! Kérlek nézd meg a patakpart felőli utat! A csikó értetlenül bár, de engedelmeskedett. - Nos, gyerünk! Válaszolj! Miért volt olyan fontos elmenned?!

Danyel

Előzmény | 2007.06.25. 14:22 - #351

- Nem kell elmennem. Mondta, és gondolja, hogy erre Kyara megnyugszik.

Kyara

Előzmény | 2007.06.25. 14:21 - #350

Figyelt, mialatt Kyrador medáljáról volt szó, és kicsit megnyugodott. De mikor a saját ajándékaira került sor, épphogy egy pillantást vetett rájuk. Eweryn szavai sokkal jobban érdekelték. Bólintott az ötletre. - Mikor kell elmenned legközelebb? Szólni fogsz előre?

Danyel

Előzmény | 2007.06.25. 14:12 - #349

* Ew Kyarára néz. Valahogy nagyon bántotta ez a kérdés. * - Persze hogy nem. Számtalanszor átvizsgáltam, mielőtt odaadtam. Danyel is megnézte, kétszer is, semmi bántót nem talált benne. S ha ő nem talál, akkor az azt jelenti, hogy semmi gonosz nincs benne. * Mosolyog Kyradorra.* - Örülök hogy tetszik. * Majd Kyarára néz. * - Téged sem feledtelek el. * Mondja. A csomag még nem ürült ki, s eweryn ekkor három gyönyörű dolgot vett ki belőle. Egy hegyikristályt, egy amulettet, és egy égő rózsát egy  kis átlátszó dobozban. *   - Szintén nincs ártó szándékuk. Természetesen tudom, ezzel nincs elfeledve semmi. Remélem egyszer még hajlandó vagy megbocsátani... S hogy tisztázzuk a dolgokat, játtszunk Kérdezz feleleket. Kérdezz.

konika

Előzmény | 2007.06.25. 13:42 - #348

-Rendben, remélem még találkozunk!-s mielőtt, még elnyelte volna az angelideket az erdő, Koni odafordult a farkashoz: -Azúr Szikra!Nem tartasz velünk, szívesen megismernélek.-mosolygott. -De, örömmel!-bólintott és együtt folytatták tovább útjukat...

Kyara

Előzmény | 2007.06.25. 13:20 - #347

Áhítatosan és boldogan fogadta az ajándékot, és kíváncsian elkezdte nézegetni, amint  a nyakába került. - Köszönöm, Apa! - nézett fel végül apjára büszkén és boldogan. Aztán ódabújt hozzá kicsit, hisz kevésszer volt része ilyesmiben.   Érdeklődőn, és komolyan nézte a medált, és kis családját. 'Örülök....Bármi is történt, ők legalább jóban vannak. De remélem Eweryn nem hiszi, hogy ezzel minden el van felejtve!' gondolta, aztán kihúzta magát, és odament Kyradorékhoz. - Mit kaptál kicsim?   - Varázsmedált! Nagyon tetszik!       - Jó-jó. Csak vigyázz! Nem szeretnék balesetet! Ugye nem lehet gonosz varázsa, Eweryn?

Danyel

Előzmény | 2007.06.25. 12:40 - #346

* Ew elkászálódik Kyarától egyenesen a gyermekéhez. * - Majd mindent megbeszélünk, igérem.... Sőt, nem akarlak megvárattatni. Tudom mien rossz az neked. * Erőltetve mosolyog, az utőbbi időben eléggé kikészítette Shyander és a Démonok. * - Ne feledd, hogy pár napja volt a születésnapod! Én nem felejtettem el. Ennyivel Igazán tartozom neked. * Mondja, majd a bal hátsó lábára néz. Meglepő, hogy egy bőrzsák van odaerősítve. Fogja magát, ügyesen lerázza, majd beledugja a fejét, tartalmát kutatva. Kivesz óvatosan egy amulettet a szájában, majd odaadja gyermekének. - Vigyázz rá. Elméletileg varázsereje van, rád bízom a megfejtését.

Ejfel

Előzmény | 2007.06.23. 11:12 - #345

- Őszintén nem értem meg ezt a lényt! Eweryn mindig ezt teszi Kyarával, mindig  eltűnik, aztán előkerül, és könyörög, ígérget! Bolond egy mén! Ha annyira szereti a párját, maradna mellette! - jegyezte meg kissé keserűen, fejét csóválgatva Koniéknak. - Én sem tudom merre jár a párom, de Levia soha nem is tűnt el csak úgy, egy szó nélkül, szóval jó okkal aggódom és féltem...Ő nem ilyen...Heru ráadásul nagyon fontos neki! Gyakran tanácstalan dolog így lenni!   Csendre intette a mént. - Ne ítélkezzünk. Eweryn csak felnő egyszer! Legalább már előkerült! Ne engedd a szíved megkeseredni! Ne add fel a reményt! - mosolygott. - Szerintem nem kell tovább ittmaradnunk. Koni, megbocsátod, ha távozunk? Kissé kínos helyzet ez Kyarának, és mi megígértük, hogy elvisszük a csikókat minél több helyre!   - Csak kíváncsi lennék, hogy Khorall merre jár - jegyezte meg halkan, aztán megrázta a fejét, nem akart bánatot okozni senkinek.

konika

Előzmény | 2007.06.22. 14:14 - #344

Bólintott Éjfélnek, és követték őket.

Kyara

Előzmény | 2007.06.21. 20:27 - #343

Maranna bánatosan pillantott a párra, de azért hátrébb lépett a többiekkel, akik kissé bosszúsnak tűntek. De azért elnézték Ewnek a kissé bántó kérést.   Ewerynt tartva a szárnyaiban, éppenhogy felszáradó könnyeivel az arcán, kissé megalázó helyzetében Kyara egyszerre volt megkönnyebbült és mégis dühös. De ahogy Ew könyörgő pillantását, könnyeit, esdeklését figyelte, szíve lassan, de biztosan megenyhült. Haragosan horkantott, és elfordította a tekintetét. - Szeretlek, te bolond. De ne kérd, hogy ne haragudjak, ha mindig csak megijeszteni tudsz! Most is....   - Apa! Apa! - kiabálta, és odarohant Ewerynhez és Kyarához. Eddig  kissé távolabb állt, de az imént megütötte a fülét az olyan régen hallott, és mégis olyan ismerős hang! - Apaaa!  - ordította, és szüleire vetette magát, ahogy meg is látta őket, és tényleg az apja volt az!!! - Hol voltál? Miért nem jöttél olyan sokáig? Jól vagy? Miért fekszel itt? - záporoztak a kérdések a ménre, aztán a csikó észrevette, hogy Kyara milyen csendben van. - Anya? Mi baj van, Anya?   - Semmi baj nincs, kincsem! - mondta azonnal nyugodt hangon, és mosolyt erőltetett arcára fia előtt. - Apádnak és nekem fontos, felnőtt dolgokat kell megbeszélnünk. Kérlek, vigyázz addig a többiekre!   Kyrador apjára nézett, majd bosszúsan horkantott. 'Megint kihagynak valamiből!'  gondolta, ahogy senki sem szólt semmit, azzal sértődötten elügetett Thalionékat keresgélni.   - Köszönjük, hogy segíteni akartál, de talán jobb, ha magukra hagyjuk őket. Van mit  megbeszélniük - mondta halkan Koninak, azzal elmentek a tisztás széléről.   Csak ekkor nézett újra a fehér lényre, azaz a szemébe. - Nem hibáztatlak. De van mit jóvátenned! - mondta halkabban, de végre harag nélkül. - Azt akarom, hogy mostantól ne hagyj el! Maradj velem! Ne könnyezz, hanem szeress, szeress nagyon! Légy az, akihez hozzámentem.... És Khorall igazán törődhetne a párjával és a lányukkal! Hol van Ő? - felhőzte el újra harag kedves arcát.

konika

Előzmény | 2007.06.21. 16:21 - #342

Ők is a körhöz siettek, de hagyták az eriszieket.Csak végső esetén vetné be Koni tudományát, de egy ájulástól......ez még a nem súlyos estek közé tartozik...

Danyel

Előzmény | 2007.06.21. 16:19 - #341

- Nyugalom.... Nincs semmi bajom... Szól, majd felhajol. - Légyszíves, többiek, lennétek olyan kedvesek, és egy kicsit hátrébb álni? Alig kapok levegőt... - Kyara... szeretlek.Mondd hogy szeretsz... Mondd hogy nem haragudsz rám... és hogy nem hibáztatz... amiért el kellett mennem.

Kyara

Előzmény | 2007.06.21. 16:13 - #340

- Eweryn! - sikoltott fel, és visszarohant hozzá. - Jaj, te bolond! Miért csinálod ezt velem? - kiabálta vádlón, és potyogtak a könnyei az ájult ménre. Aztán segélykérően kiabálni kezdett társainak, akik azonnal rohantak hozzá.   - Hisz ez Eweryn! - kiáltott fel. - Mi történt?!     - Csak....összeesett! - sírta. - Segítsetek!     Az erisziek összenéztek, és Kyara fölé hajoltak, meg a fehér egyszarvú fölé. Kört formáztak, és varázsolni kezdtek. Lelket hívni nem olyan nehéz így, de hogy sikerül-e.....

konika

Előzmény | 2007.06.21. 16:10 - #339

Kyara után pillantott, majd vissza a farkasra.Már teljesen felépült.Nehezen feltápászkodott.Óvatosan segített neki. -Köszönöm.-bólintott a farkas, majd végig nézett a csapaton.-A nevem Azúr Szikra.-mutatkozott be.Hirtelen eszébe jutott Yasha. -Hol van a kölyök? -Itt!-lépett elő.-Köszönöm.Amúgy Yasha vagyok! Szikra megkönnyebbülve nézett rá.-Nincs mit Yasha. -Üdvözlünk Azúr Szikra!-szólalt meg Koni.-Jó, hogy túlélted! Ő bólintott.Ekkor lépett elő a pegazus kanca.Némán figyeltek rá....

Danyel

Előzmény | 2007.06.21. 16:08 - #338

- Nem... nem mehetsz el! - Fakad ki. Elkezd zokogni. Sohase hitte volna, hogy Kyara ennyire tud hideg módon viselkedni. - Bocsáss meg! Csak ne menj el! Tudom, nehéz volt nélkülem, de hidd el! Muszály volt! - Sírva fakad. Egy picit csöndben marad, már csaknem összeesik, annyira fáj neki a szive. Nem hitte volna, hogy ennyire nehéz lessz, de muszály volt elmennie. Egyszerűen.... nem tudott mit mondani. Ott állt, s sajgott a szíve. Fájt neki minden: A gondolatok, a szerelem, a szív, a végtagjai, s lassacskán már egy fűszál érintése is kínok kínjának felelt meg. Felborulni látszik. Kyara! Hangzik el a név, majd Eweryn ájultan esik össze a kis tisztáson.

Kyara

Előzmény | 2007.06.21. 16:00 - #337

Nagyon-nagyon komolyan nézte Ewerynt, míg beszélt. Egyenes háttal, hideg, zárkózott arckifejezéssel várt, míg párja befejezte. - Egy szót sem szóltál nekem! A Sötét Nagyúr visszatért, rárontott a Birodalomra, majdnem minden és mindenki elpusztult! A fiunk és én magunk voltunk, és majd' megőrültem az aggodalomtól! Legalább szóltál volna!  - mondta lassan, megfontoltan, a földet nézegetve. - De megbocsátok. Mert én is szeretlek. De ne törj össze többször. És a fiunkat se. - azzal felemelte a fejét, és visszaindult Kyradorhoz és a többiekhez.

[616-597] [596-577] [576-557] [556-537] [536-517] [516-497] [496-477] [476-457] [456-437] [436-417] [416-397] [396-377] [376-357] [356-337] [336-317] [316-297] [296-277] [276-257] [256-237] [236-217] [216-197] [196-177] [176-157] [156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]