|
Témaindító hozzászólás
|
2006.04.29. 22:51 - |
 Draugherit finoman talajt fogott, majd körülnézett. Itt a fű óriásira, dúsra nőtt, puha volt, ráadásul a víz itt épp csak kezdődött, nem önthetett ki és olyan kicsi volt, mint valami legelőket tápláló folyó miniatűrája.
'Itt jó lesz.' Finoman leengedte Razort a fűre úgy, hogy kényelmes lehessen és a vizet is elérhesse. A lánggömb ellobbant és eltűnt.
-Hát, öcskös, jó pihenést. Még látjuk egymást. Aztán meggyógyulj! - mormolta még mindig ájult társának. 'Túl gyenge. Még egy kutya is kivégezhetné így' gondolta keserűen. Így húzott köré egy mágikus kört, ami megvédi az ártó szándékoktól, de csak addig létezik, míg a belezárt egyénnek szüksége van rá, majd nézte egy darabig. 'Megmarad.'
Azzal széttárta szárnyait és vissza-visszanézve tovatűnt az égen. |
[750-731] [730-711] [710-691] [690-671] [670-651] [650-631] [630-611] [610-591] [590-571] [570-551] [550-531] [530-511] [510-491] [490-471] [470-451] [450-431] [430-411] [410-391] [390-371] [370-351] [350-331] [330-311] [310-291] [290-271] [270-251] [250-231] [230-211] [210-191] [190-171] [170-151] [150-131] [130-111] [110-91] [90-71] [70-51] [50-31] [30-11] [10-1]
 -Hát persze!Minden Afrai találkozik vele, majd vele van egy jó ideig a befogadásunk után!De a későbbiekben is mindig találkozunk vele!
Rufus elgondolkozásában a Mágia útjára gondolt, ahol már oly rég járt, ahol egyedül tud lenni és senki sem látja.....
 -Gyere csak nyugodtan!A társaság sosincs ellenünkre!-pillantott Azúrra.
 Biccentett a kék farkasnak, majd bemutatkozott.
-A nevem Kestral! |
 Kissé hátra lépett megleptében.Nem várt személyt, aki...ennyire hasonló hozzá?Legalábbis első ránézésre...
-Örvendek!-köszönt végül.
 Meghempergett a fűben, majd megrázta magát.A többiek hirtelen nyugalma őt is lehangolta, s melléjük telepedett.Nem telt el pár másodperc, unni kezdte magát, s Konira gondolt, aki már hiányzott is neki.
-Ti már találkoztatok a gazdátokkal?-kérdezte hirtelen. |
Elmosolyodott azon, ahogy Azúr Astor után tekint, majd Ő is odapillantott.
Ekkor minthacsak hívták volna előlépett a bokrok közül Kestral.
-Üdv!-biccentett a kék farkasnak-Csak unatkoztam és gondoltam megkereslek!-pillantott Gilowra.
Rufus és két falkabeli testvére már futottak is Yasha után.Szinte egyszerre értek a falkához, bár Rufusékat annyira nem érdekelte, hogy ki fog győzni!
Rufus leült a kis tisztás szélére és figyelni kezdte a falkát.Így tett másik két társa is. |
Felvilágosult arccal tekintett Gilowra, majd elgondolkozott.-Igaz, jó, hogy már nem kell sejteni, hogy valami rémség lappag a bokrok között.-s szeme önkéntelenül is odatévedt, ahonnan Astor lépett ki.Nem szándékosan tette, de ahogy beugrott a hím iménti viselkedése, hirtelen nevetni kezdett.
Ő már fáradt is volt, ezért nem kellett kétszer mondani, hogy elengedje Toronto lábát, amit makacsul a szájában tartott.Megrázta magát:a birkózásban elég sok hapardálás fordult elő, ezért elég nyál borította.
-Rendben!-helyeselt Rufus javaslatára, s versenybe kezdett!Futva indult a falka felé:lássuk, ki éri utol?! |
Rufus már kezdte unni a birkózást.Látta, hogy Túna egyfolytában ásítozik és le van lassúlva, így hát kilépett a három farkas "csomójából"!
-Én már unom!-szólt-Szerintem visszamehetnénk a falkához!-javasolta.
-Igazad van...rosszul fogalmazok...hisz annyi minden veszett oda!
-A Sötétség legyőzésére gondoltam!Azért mégis csak jó, hogy nem kell egyfolytában bújdosni, vagy harcra készen sorakozni! |
-Nagy győzelem?-döntötte oldalra fejét-Hogy érted-mire érted a "nagy győzelmet"? |
Gondolkodva révedt a távolba, hogy majd egyszer neki is lesznek kölykei......
Gyorsan befejzte gondolatmenetét és Azúrra pillantott.
-Valamit magadról?Mit csináltál a nagy győzelem után? |
-Ő általában a gazdámmal van, de most, hogy Koni nem ér rá, én vigyázok rá! |
-Megértelek!-mosolygott.
-És ki az a kis fehér farkas akivel jöttél?-kérdezte hirtelen ötlettől vezérelve.
|
Mosolygott.
-Volt egy "falka" még a világunk pusztulása után, amibe beletartoztam, de nem voltunk igazi falka.Nem volt konkrét vezér, mindenki akkor volt vezető, amikor neki volt több bölcsessége az adott dolgokhoz.Nem voltunk túl egységesek és nem alakult ki köztünk "falkabéli" viszony!Őszintén szólva csak azért tartoztunk össze, hogy ne legyünk egyedül....Aztán szét széledtünk, mihelyt biztonságosabb környék vett körül minket.Egy búcsúszó nem hangzott el-nem volt miért.Azóta járom egyedül a világot....S ameddig nincs annyi angelid farkas, nem is kívánok falkába tartozni!-mondta mind ezt mosolyogva, noha az emlékeknél kicsit fájdalmasabb volt a hangja. |
 Bár szeme nyitva volt, mégis úgy érezte alszik, annyira fáradt volt már.Ám most mégis fel kellett "kelnie", látogatója jött.
-Ki vagy és mit akarsz?-kérdezte, de aztán feleszmélt álmaiból.Felállt.
-Jah!A nőstény aki szere TV-zni?Nah mondd mit szeretnél.
-Azóta...sosem gondolkoztál azon, hogy újra kezd?Jó falkavezér lennél!-mosolygott. |
Gilow szavaira felengedet és elmosolyodott:-Az lehet, de ismered a kifejezést:"magányos farkas".Valakinek csak fenn kell tartani a közhiedelmet!-kacsintott a nőstényre, célozva magára. |
 Közelebb merészkedett.Látta ,hogy nem egy kis létszámú falkáról van szó.Észre vette a fehér hímet.Érezte ,hogy ő lesz a falka vezér.Közelebb ment hozzá!
-Üdv!-köszönt és illedelmesen meghajolt. |
-Köszönöm!-mosolyodott el-De szerintem rosszul gondolkodsz!
-Először is a falka nem azért van, hogy börtönben tartson!Mi is bármikor elmehetünk oda ahova akarunk!Másrészt vannak olyan dolgok amivel Te vagy Én nem tudnánk egyedül elbánni!
-A falka a családom!Azért vagyok farkas, hogy falkában éljek!Mindig van akivel elbeszélgethetek és mindig van aki vigyázzon rám!Még, ha ezen kívül is van egy családom, ahogy neked is, még akkor is...Ők csak fajtársak!
-Én így gondolkodom!De hát azért mert több évig egyedül éltem...még farkas maradtam! |
"Csak annyi, hogy sorstársam..." gondolta, de nem mondta ki, hála Gilow közbe lépésének.Mihelyt megjelent nem épp kellemesen Astor, tartása egyből hűvös nyugalmat árult el.Belefúrta szikrázó, fehér tekintetét a lény élénk-és haragos-, sárga szemeibe.
Bólintott Gilownak.
-Heh, végre értem, miért nem szerettem falkában lenni:a fakrasnak már magán élete sem lehet!Ne értsd félre, de úgy gondolom elég erős vagy, hogy megvédd magad....-mondta komolyan, talán kicsit sértődötten. |
 A fák és bokrok árnyékából egy sötétlila farkas lépdelt elő.
Megállt Azúr előtt majd végigmérte.
-Mi okod volt felhánytorgatni Gilow múltját és zaklatni a falka tagját?-kérdezte nem épp kellemes hangnemben.
-Hmmm?
Gilow felállt és odasietett.
-Ne!Astor, hagyd!Neki teljesen igaza van!Most hogy itt van, talán sokkal jobb lesz minden!Mostmár tudom, hogy nem halt ki teljesen a világom!-ekor mosolyogva Azúrra tekintett.
Astort ez nem hatotta meg túlságosan....
-Ne hidd, hogy nem figyelünk, Öcsi!-morogta, majd megfordult és újra eltűnt.
-Hm...Harcos volt!Hiányzik neki a régi, morgós élet!-nevetett-De tisztelni kell!Nem sokan tudtak felülkerekedni rajta!Mindig volt valami éppkéz-láb ötlete amivel sok sötét lényt a halálba küldött! |
Várt egy kicsit.
-Tökéltesen értettem minden szavadat...Valóban nem voltunk egy falkában, de nem hiszem, hogy annyira sokat számít...Legalábbis nekem!Eddig sose hittem, hogy akár csak egy világombéli farkast láthatok.Nekem is sokat jelentett a falkám, de azt hiszem, nem főképp őket siratom..A medálunk mindannyiónkat összekapcsol, falkáink legfejjebb lelkünknek voltak fontosak.Valószínüleg nem értesz egyet velem, de szerintem, az összes "fajtárs" hiánya fáj annyira, nemcsak a falka... |
Felállt és Azúrra nézett.
Lassan megrázta fejét.
-Tudod hány év?És mióta, vagy milyen messze?...Te még mindig nem érted igaz?
Leült és újra a vizet kezdte bámulni!
-Te ezt nem érted igaz?Nézz magadra!Kék vagy!Maximum világombéli lehettél!Falkatárs sosem!-kezdett újra fellángolni.
De újra elhalkult a hangja és úgy folytatta.
-De sosem gondoltam volna, hogy valaki itt ragadt még abból a világból!Hosszú évekig egyedül jártam!Ezeket az éveket senkinek nem említettem még, csak gazdámnak!Mikor rámtalált és említette a falkát.....fellángolt bennem a remény, hogy újra lesz családom!Lett is és szeretem is őket...de sosem feledem az igazi családom, akik talán kinnragadtak valahol, kívül egy másik dimenzióban.
-De talán Te is tudod, milyen egy magányos farkas akinek odaveszett a falkája....ezt még Te is megértheted!
Egyetlen egy könnycseppet hullatott a patakba.A patakban halvány zöld mozgókép csillant fel....Gilow régi falkája szelte át az erdőt....a kép lassan elhalványult, majd eltűnt. |
Gilow után nézett egy darabig, majd keresztül nézve a többiek hideg tekintetén Yashára nézett.Ő még mindig játszott, de megérezve, nézik, felült, képmásai eltüntek.Azúr szemetávolról is jól szikrázott, s Yasha megértette, hogy egyedül marad egy darabig, noha ő nem megy messze.
Lassan baktatott.Távol Gilow-tól a vízbe kortyolt!Milyen jó ízű a forrásvíz!-Hm...kellemes!Igazi hűtő hatással van az izgatott testre, megnyugtatja, s kitisztítja a szívet!...Kóstold meg!-szólt, fittyethányva az amúgy is feszült nőstényhez, nyugodtan... |
Gilow mélyen Azúr szemébe nézett.Megfordult és egy szó nélkül elhagyta a falkát.Mindenki félreállt, de senki nem ment utána.
Gilow megrázta fejét.Maga mögött hagyta új falkáját és a két idegent.Lesétált a forrás partjára, és scak úgy kavarogtak a fejében a gondolatok.
Gilow lefeküdt a víz mellett és tükörképét fürkészte.
Mélyen magába mélyedt, és végig gondolta egész életét.... |
[750-731] [730-711] [710-691] [690-671] [670-651] [650-631] [630-611] [610-591] [590-571] [570-551] [550-531] [530-511] [510-491] [490-471] [470-451] [450-431] [430-411] [410-391] [390-371] [370-351] [350-331] [330-311] [310-291] [290-271] [270-251] [250-231] [230-211] [210-191] [190-171] [170-151] [150-131] [130-111] [110-91] [90-71] [70-51] [50-31] [30-11] [10-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Draugherit finoman talajt fogott, majd körülnézett. Itt a fű óriásira, dúsra nőtt, puha volt, ráadásul a víz itt épp csak kezdődött, nem önthetett ki és olyan kicsi volt, mint valami legelőket tápláló folyó miniatűrája.
-Hát persze!Minden Afrai találkozik vele, majd vele van egy jó ideig a befogadásunk után!De a későbbiekben is mindig találkozunk vele!
-Gyere csak nyugodtan!A társaság sosincs ellenünkre!-pillantott Azúrra.
Biccentett a kék farkasnak, majd bemutatkozott.
Kissé hátra lépett megleptében.Nem várt személyt, aki...ennyire hasonló hozzá?Legalábbis első ránézésre...
Meghempergett a fűben, majd megrázta magát.A többiek hirtelen nyugalma őt is lehangolta, s melléjük telepedett.Nem telt el pár másodperc, unni kezdte magát, s Konira gondolt, aki már hiányzott is neki.
Bár szeme nyitva volt, mégis úgy érezte alszik, annyira fáradt volt már.Ám most mégis fel kellett "kelnie", látogatója jött.
Közelebb merészkedett.Látta ,hogy nem egy kis létszámú falkáról van szó.Észre vette a fehér hímet.Érezte ,hogy ő lesz a falka vezér.Közelebb ment hozzá!
A fák és bokrok árnyékából egy sötétlila farkas lépdelt elő.