|
Témaindító hozzászólás
|
2006.07.22. 21:03 - |
 *Lilina zihálva lefékezett a völgy bejáratán túl, és miközben kicsit kifújta magát, alaposan szemügyre vette az Utolsó Reményt. A táj nem változott, amióta utoljára itt járt, csupán annyi volt a különbség, hogy most teljesen egyedül volt itt... Még Perselus és a három kanca is elhagyta a völgyet. Ezenkívül volt pár kidőlt fa, amik eltakarításra vártak. Lilina egyre könnyebben kezelte új képességeit: egy aprót villant csupán homlokköve, és a Föld azonnal engedelmeskedett neki: a talaj gyengéden körülölelte és magába nyelte a korhadt rönköket.*
-Hmm...kezdetnek végülis nem rossz. -*állapította meg, az eredménnyel elégedetten.*
-Na jó, nézzük, mit kell még itt helyrerakni, mielőtt elkezdeném a védőmágiákat... |
[223-204] [203-184] [183-164] [163-144] [143-124] [123-104] [103-84] [83-64] [63-44] [43-24] [23-4] [3-1]
*Lilina ijedten rezzent össze, és jobbra-balra kapkodva fejét egyre csak a hang gazdáját kereste. Ám egy fura érzés kezdett motoszkálni benne, hogy ez a hang talán mintha valahonnan ismerős lenne...
Végül felpillantva meglátta Illut! De... Nahát! Hiszen nem voltak szárnyai! Lilina rámosolygott barátnőjére, és viszonozta a köszöntést.*
-Szia Illu! Látom, mindkét szárnyad leesett... de legalább a viszketéstől megszabadultál. Kíváncsi leszek, milyenek lesznek az új szárnyaid! -*sóhajtott fel.* -Tényleg, mikor kezdenek nőni? |
 Egy párkány árnyékából figyelte Lilinát. Jó ideje volt egyedül az Utolsó Reményben, a három másik lénytől már elszakadt egy ideje és az utolsó menekültek is hetek óta elindultak vissza az otthonaikba, vagy épp új otthont keresni maguknak.
- Üdv Lilina! - kiáltott le végül.
Kíváncsi volt, hogy így, szárnyak nélkül, mit szól majd hozzá Lilina. Egyáltalán megismeri-e.... |
*Lilina zihálva lefékezett a völgy bejáratán túl, és miközben kicsit kifújta magát, alaposan szemügyre vette az Utolsó Reményt. A táj nem változott, amióta utoljára itt járt, csupán annyi volt a különbség, hogy most teljesen egyedül volt itt... Még Perselus és a három kanca is elhagyta a völgyet. Ezenkívül volt pár kidőlt fa, amik eltakarításra vártak. Lilina egyre könnyebben kezelte új képességeit: egy aprót villant csupán homlokköve, és a Föld azonnal engedelmeskedett neki: a talaj gyengéden körülölelte és magába nyelte a korhadt rönköket.*
-Hmm...kezdetnek végülis nem rossz. -*állapította meg, az eredménnyel elégedetten.*
-Na jó, nézzük, mit kell még itt helyrerakni, mielőtt elkezdeném a védőmágiákat... |
[223-204] [203-184] [183-164] [163-144] [143-124] [123-104] [103-84] [83-64] [63-44] [43-24] [23-4] [3-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
*Lilina zihálva lefékezett a völgy bejáratán túl, és miközben kicsit kifújta magát, alaposan szemügyre vette az Utolsó Reményt. A táj nem változott, amióta utoljára itt járt, csupán annyi volt a különbség, hogy most teljesen egyedül volt itt... Még Perselus és a három kanca is elhagyta a völgyet. Ezenkívül volt pár kidőlt fa, amik eltakarításra vártak. Lilina egyre könnyebben kezelte új képességeit: egy aprót villant csupán homlokköve, és a Föld azonnal engedelmeskedett neki: a talaj gyengéden körülölelte és magába nyelte a korhadt rönköket.*
Egy párkány árnyékából figyelte Lilinát. Jó ideje volt egyedül az Utolsó Reményben, a három másik lénytől már elszakadt egy ideje és az utolsó menekültek is hetek óta elindultak vissza az otthonaikba, vagy épp új otthont keresni maguknak.