Témaindító hozzászólás
|
2006.05.12. 21:55 - |
Michaelangelo megállt és visszanézett. Az utolsó útdarabon kicsit előrerohant, lehagyva ezzel Lilinát, de most türelmesen várta, hogy ő is beérjen. |
[276-257] [256-237] [236-217] [216-197] [196-177] [176-157] [156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
-Csodás hely.-nézett körbe.-Csak hát olyan... nem is tudom... tekintélyt parancsoló. Nem is merek itt olyan hangosan beszélni...-mondta halkan. |
-Íme, ez a barlangrendszer bejárata.-szólt hátra Sunnynak. |
*Kecses után nézett, majd bólintott és követte megszólítóját.* |
- Odanézz! - mondta hirtelen Pallasznak.
Különös, tökéletesen lónak látszó lény lépdelt feléjük a tömegen át. Kísértetnek nézhették volna, mert a tömeg elcsendesült amerre ment, bámulták, és ahogy tudtak, félrehúzódtak előle.
Odaért eléjük, és tekintete végigfutott mindkét szárnyas kancán.
- Menj pihenni. - mondta könyedén Kecsesnek, aki egy szó nélkül elindult egy irányba.
- Te gyere velem! - mondta Pallasznak, és nekivágott a barlangnak. |
*Pallas követte Kecsest.
már nem először járt itt, ezért nem lepte meg a rengeteg lény sürgés-forgása.* |
- Értem. - bólogatott.
Aztán csak beértek egy kicsiny barlangba, és mivel senki sem jött eléjük, Kecses maga nyitotta meg a kis üreg falát, és bementek a nyüzsgő csarnokba. |
*Követte befelé Kecsest.*
- Épp eleget, hogy utáljam... |
Kecses bekocogott az alagútba, ami a cseppkőbarlanghoz vezetett.
- Pallas, mit tudsz a Sötét Úrról? - kérdezte hirtelen. |
Felzárkózott családja mögé.
Tíl vonakodva követte apját. Jobban tetszett volna neki a kaland, ha saját maga fedezheti fel ezt az új helyet.
|
- Ideje lenne kicsit megszaporáznunk lépteinket!
*Ügetésbe kapcsolt és nyomban az első helyre került.*
- Gyertek, gyertek lányok! - *hívta Tíl-t és Tin-t.*
- Ajándékot kap, aki elsőként utolér!
*Tin még nem érezte teljesen otthon magát, de ez a játékra hívás elfeledtette vele kétkedő gondolatait.
Játékosan vágtára kapcsolt és apja után szaladt.* |
Hálásan Csodaszarvhoz bújt.
Kicsit kezdett egy megszeppent kiscsikóra hasonlítani....
De a lányain rajta tartotta a szemét, főleg Tílen.
Tíl már helyben toporzékolt, úgy ment volna előre. |
*Közelebb lépett párjához.*
- Rendben, még tovább megyek veletek.
*Tin félúton maradt szülei és Tíl között.* |
Arwen belépett a barlangba, ami gyakorlatilag egy járat kezdete volt.
A föld mélye ásított feléjük.
- Tíl, Tin, jól jegyezztétek meg az utat! - mondta lányainak, és szarvával némi fényt csiholt, ami néha sugárként vetült a falakra, néhol meg önálló foltként táncolt el messzire tőlük, hogy aztán visszatérjen.
- Kérlek, gyere még velünk egy darabon! - mondta Csodaszarvnak, és hangja szinte könyörgően csengett.
Tíl csaknem táncolni tudott volna örömében!
Mögöttük az erdő, mind itt vannak, ezen az izgalmas új helyen, ahol biztosan kellemes dolgok várnak rájuk, hisz hallotta anyja hangjából, hogy ez jó hely, és minden rendben volt!
Előreugrált kicsit, a fényfoltot üldözve. |
Drongun napok alatti fájdalmas vádorlással ért el oda, ahová máskor ez idő apró töredéke alatt ért volna el.
Bevánszorgott a bejáraton, és irányba vette a legújabb rejtekhelyet.... |
Ghost ugyanolyan gyorsasággal utána ügetett! |
- Nos, igen. Erre én is kíváncsi vagyok.
Előreügetett. |
-Ha varázst használsz, igen!-Nevetett!
-Na menjünk!Allig várom kik lesznek ott! |
Machos letette Ghostot és testet öltött.
- Meg vagy elégedve a tempóval???? |
*1 óra elteltével Üstökös és Zenit elérkeztek a cseppkőbarlang bejáratához.
Amint leszálltak Zenit már ment is volna be.
Üstökös megállította.*
- Ugye nem felejtetted el, mire kértelek ? - *kérdezte.*
- Nem, nem felejtettem el. - *felelte Zenit.*
- Jól van, akkor mehetünk. - *mondta Üstökös.
Azzal beügettek a járatba.* |
*Üstökös amint kiért, egyből szárnyra kapott és tovatűnt az égen.* |
[276-257] [256-237] [236-217] [216-197] [196-177] [176-157] [156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
|