|
Témaindító hozzászólás
|
2006.06.29. 11:01 - |
 - Valóban gyönyörű itt!
- Szeretsz úszni? - kérdezte vidám kihívással a hangjában. |
[255-236] [235-216] [215-196] [195-176] [175-156] [155-136] [135-116] [115-96] [95-76] [75-56] [55-36] [35-16] [15-1]
Ő is felállt és kicsit megrázta magát.
- Nos, igen....Valami nyugodtabb hely....Mondj Te valamit! Ahova a legszívesebben mennél! |
 - Hát igen ! - *válaszolta mosolyogva Pallas.*
- És most hova mennjünk ? Jó lenne valami nyugodtabb helyre menni.
*Pallas felállt fekhelyéről.* |
- Én is nagyon remélem.
- Nos, ha jól sejtem, mindketten eleget kaptunk a tengerpartból. Vagy tévedek?
|
- Én is úgy hallottam.
- Hát reméljük, hogy nem akarnak valamit és ez nem a szerveszkedés, amit mi látunk. |
- Mielőbb el kellene érnünk, hogy feladják. - fogalmazta meg röviden a leghosszabb távú tervet is.
- De azt lenne jó tudni, hogy miért ez a hirtelen aktivitás...Tudhatnak valamit, amit mi nem???? A
- Mindenesetre aggódom.....Bár...Ha jól hallottam, akkor az Örökös védelme tökéletes. |
*Pallas eleinte nem tudta, miről beszél Zeiron, de pár perc múlva leesett Neki.*
- Nem, nem hiszem.
*Aztán elgondolkodott, amint kimondta ezeket a szavakat.*
- És mi van, ha mégis ? |
- Nem tudom. - mondta, miközben a messzeségbe révedt.
- De az mindenképp aggodalomra ad okot, hogy a támadások gyakoriak és csoportok hajtják végre őket.....
- Én sem hiszem, hogy maradt volna egy vezető nekik...
Hirtelen Pallasra bámult.
- Pallas! Mi van akkor ha erről van szó?! Ha Ez a cél? A vezető!!!!...... |
*Pallas tanácstalanul hallgatott.*
- Nem tudom, honnan jöhetnek. Szerintem vezetőjük meg nem lehet. Mindenkit elpusztítottak a Sötétségben. Senki sem maradtm aki az élükre állhatna.
- Vagy tévedek ? |
- Hát nagyon remélem, hogy nem valami kifogyhatatlan forrásból jönnek!!!
Kis ideig hallgatott, majd újra megszólalt:
- A többi eriszi is ilyesmikkel találkozott. Sok-sok fura sötét lény egyre gyakrabban, egyre több helyen.....Honnan jöhetnek?......És vajon van vezetőjük???? |
- Én sem értem.
- Honnan jönnek ezek a lényeg ?
- De előbb utóbb el kell tűnniük a Föld színéről. Egyszer csak elfogynak, nem ? |
Ő is lefeküdt.
- Ez olyan....mindez olyan vészterhes! Sokmindent kell megoldanunk! Ez nem maradhat így.....
Aggódott.
'Minden hiába lett volna?' A győzelem pedig nem több, mint egy üres illúzió???' |
*Pallas kivonszolta magát a partra. Keresett egy puhább földterületet és oda lefeküdt. Onnan nézte Zeiront és beszélt hozzá.*
- Hát igen, nem sok híja volt.
*Pallas megrázta a fejét.*
- Nem tudom. pedig egy ideje mintha lecsillapodtak volna a kedélyek. De most ! |
Megrázta a fejét, hogy kirázza a szeméből a vizet.
- Ugyan! Ez csak természetes! - válaszolt.
Végül kiértek a partra.
- Ennek nem sok híja volt. Nekem ez kezd nem tetszeni! Mi ez a rengeteg támadó? - gondolkodott hangosan. |
*Pallas amint felért a víz tetejére hatalmas levegőt vett. Kis hijján azt hitte, hogy megfullad.
Nem volt ereje semmit sem mondani, pedig annyi minden kavargott a fejében.
Engedelmesen arra úszott, amerre Zeiron irányította.
Aztán kisvártatva ki tudott magából préselni néhány szót:*
- Nagyon köszönöm Zeiron, hogy megmentettél ! Ha te nem segítesz, már rég nem élek.
*Itt szünetet kellett tartania, mert jött néhány nagyobb hullám, ami az arcukba csapott.* |
Még mélyebbre bukot, majd (saját meglepetésére) ragyogni kezdett.
Nem csupán aranyszín részei, hanem az egész teste. Bánta is ő!
A mágia segítségére sietett és hihetetlen sebességel lenyomta a mélybe, ahol már láthatott a fényének hála.
Nemsokára meglátta Pallast, amint egy leginkább óriáspolipra emlékeztető lény szorításában vergődött. És süllyedt!
'Nem!'
Hihetetlen, arany csóvát maga után húzva a két lény közé vágódott és széttépte a kart, ami Pallast fogva tartotta.
'Tűnjünk innét!'
Pallast támogatva felfelé kezdett úszni, miközben igyekezett fényét lefelé irányítani.
Egy pillanatra visszanézett és megdöbbent! A lény eltűnt!
Nemsokára felértek. A lénynek nyoma sem volt.
- Ezt nem értem. - mondta őszintén. A fényei kihunytak, mikor elérték a felszínt.
- Menjünk innen!
Gyorsan a part felé fordult és Pallast is arra kedzte taszigálni. Össze volt zavarodva a szörny viselkedésétől.... |
*Pallas kinyitott szemével nem látott semmit. Mindenhol korom sötét volt. Levegőt nem tudott venni, mert a víz alatt volt.
Valami sebesen húzta egyre lejjebb bal hátsó lábánál fogva.
Hiába mersztgette a szemét, hogy tudja, mivel is áll szemben, nem látott semmit.
Aztán egyszer csak egy nagyon tompa hang csendült a fejében. ~Zeiron!~ - kiáltott Pallas. ~Teljesen lenn vagyok már a korom sötétben!!! Segíts !!! Már nem bírom sokáig !!!~
Aztán egy nagy rántás tovább húzta lefelé.* |
Zeiron megdöbbent. Ez az eltűnés olyan hirtelen volt.....
Mikor Pallas nem bukkant fel, lebukott utána. Sajnos a parttól való eltávolodás azt is jelentette, hogy itt már messze volt a fenék és nem verte vissza a fényt.
Alatta a Sötétség, PAllas pedig sehol!
'Mi történhetett?!'
Villámgyorsan, mágiáthasználva indult el lefelé.
Bár nem értett hozzá, most megerőltette magát és varázzsal megnyitotta az elméjét.
'Pallas!' kiáltotta a szellemi síkon. |
*Pallas ahogy bírt, úgy úszott előre, nem akarta, hogy Zeiron utolérje és elkapja.
Amikor már csak pár mm választotta el egymástól Őket, Pallas hirtelen eltűnt a víz alatt...
Föntről nem lehetett semmit látni, csak csomó felfelé jövő buborékot...* |
Egyre jobban begyorsult.
- Mindjárt megvagy! - kiáltotta egyszer, mikor épp mindketten a víz felett voltak.
És valóban: a távolság egyre jobban csökkent!
Neki is feltűnt, hogy a part lassan mögöttük marad, de nem érdekelte.
Elkapta a versenyszellem! |
*Pallas nem hagyta magát.
Amikor már majdnem megfogta Zeiron, szárnyival nagyot csapott, így jobban el tudta magát lökni a vízben.
Egyre beljebb és beljebb úsztak.* |
[255-236] [235-216] [215-196] [195-176] [175-156] [155-136] [135-116] [115-96] [95-76] [75-56] [55-36] [35-16] [15-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
- Valóban gyönyörű itt! 
- Hát igen ! - *válaszolta mosolyogva Pallas.*