|
Témaindító hozzászólás
|
2006.04.18. 13:00 - |
 Diadém úgy gondolta, jót tenne neki a hegyilevegő, így eltúrázott a hegyekbe.Hosszú volt az út odáig, és meg is kellett mászni, de megérte, mert a látvány ami elterült előtte leírhatatlan volt.Ezt is gondolta magában:"Ezért érdemes fáradozni!"
Ott időzött egy darabig aztán visszafordult. |
[414-395] [394-375] [374-355] [354-335] [334-315] [314-295] [294-275] [274-255] [254-235] [234-215] [214-195] [194-175] [174-155] [154-135] [134-115] [114-95] [94-75] [74-55] [54-35] [34-15] [14-1]
 -Köszönöm!-hálálkodott, mert úgy tényleg sokkal könnyebb volt.
-És pontosan milyen vidéket keresünk? |
 -Emeld magasra a lábaid.Úgy könyebb!-mondta és ezzel a teknikával haladt viszonylag gyorsan. |
| Hessoryn eleinte nehézkesen baktatott az óriási hóban, de aztán megszokta és tudta követni Try-t. |
 Könnyedén ügetni kezdett választott útján. |
 -Hát akkor ég veled!
Mégegyszer hátranézett és elrepült. |
Bólintott.
- Csak másfelé. |
| -Akkor Te vissza mész?-kérdezte kicsit meglepetten. |
Fejet hajtott.
- Ég Veled - mondta nyugodtan, és elindult a sziklákon. |
| -Hogy visszamenj-e?Hát ebben nem tudok segíteni, de nekem tovább kell mennem!-jelentette ki. |
| - Nos - kezdte - az elkövetkezendőkön gondolkozom. Az volt a feladatom, hogy jöjjek fel ide, és ellenőrizzem a völgyet. Ez megtörtént, minden rendben. Most pedig a visszaút a kérdés..... |
Kérdően nézett a járatra, a kapura és a lényre.
-Nah most mi lesz?Min gondolkozol? |
Nagyot, sőt, szárnyak nélkül hatalmasnak mondhatót ugrott, átrepülve egy szakadék felett.
Aztán könnyedén befordult egy meredély párkányán a sziklákat követve, és ott is volt a sima sziklafal előtt.
Ami egy pillanattal később feltárult, mint valami kapu, a gyönyörű, de tökéletesen üres völgybe engedve bepillantást.
Evandar nem lépett be. Ő nem akart itt időzni. Végighordozta pillantását a nyugodt tájon, és mágiáját nemkülönben, majd hátralépett, és bezárta a járatot.
Elfordult, és a hihetetlen mélységben kanyargó folyóra pillantott.
'Hm...Nem volt hiábavalóság......De tagadhatatlan, hogy most nincs más dolgom, mint visszamenni lefelé.....'
Megrázta a fejét. Ő türelmes lény volt, csak nem fog bánkódni ilyesmi miatt!
Nagy levegőt vett, és újra végignézett a párkányokon, kanyonokon. Talán menjen másfelé? |
| Nagyon sokáig nem szóltak egy szót sem.Rolygiano is elmerült tengernyi gondolataiban. |
A pegazus igazán udvarias útitársnak bizonyult, így Evandar nyugodtan merült a gondolataiba.
A lába tudta magától az utat. |
| -Köszönöm!-mondta röviden.Ezekután egy darabig nem szólt, mert látta, az útitársa sem nagyon bőszavú.Csak sétált mellette, mint egy engedelmes kiskutya. |
| - Természetesen! - mondta egy apró főhajtással, azzal lépdelt tovább nemes, büszke tartásával. |
| -Ahha!Veled tarthatok egy darabon?Mert Én is arrafelé megyek! |
Végigmérte a pegazust, majd nyugodt, nemes hangján felelt:
- Az Utolsó Remény völgyébe. Néha ellenőrizzük a biztonság kedvéért, hogy minden rendben van-e. |
-Ohh!Bocsánat!Csak nem értettem....
Elindult mellette.
-Hová tartasz? |
| - Csak üdvözöltelek - mondta nyugodtan, majd fejet hajtott, és továbbindult. |
[414-395] [394-375] [374-355] [354-335] [334-315] [314-295] [294-275] [274-255] [254-235] [234-215] [214-195] [194-175] [174-155] [154-135] [134-115] [114-95] [94-75] [74-55] [54-35] [34-15] [14-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Diadém úgy gondolta, jót tenne neki a hegyilevegő, így eltúrázott a hegyekbe.Hosszú volt az út odáig, és meg is kellett mászni, de megérte, mert a látvány ami elterült előtte leírhatatlan volt.Ezt is gondolta magában:"Ezért érdemes fáradozni!"
-Köszönöm!-hálálkodott, mert úgy tényleg sokkal könnyebb volt.
-Emeld magasra a lábaid.Úgy könyebb!-mondta és ezzel a teknikával haladt viszonylag gyorsan.
Könnyedén ügetni kezdett választott útján.
-Hát akkor ég veled!