Témaindító hozzászólás
|
2006.05.26. 22:25 - |
Draugherit hasalt. A sötétben a többi érzéke vezette, a szeme csak felesleges gond volt, mert állandóan vörösen égett.
Három hónap....Az épp elkezdődő tavaszból lassan a nyárba lép másutt az idő. Ő ennyi ideje űzte a Gonoszt. Itt, a Sötétben csak pár hete voltak, de ez épp elég volt, hogy végleg kihaljon belőle minden, ami korábban jellemezte.
A rengeteg hatc és küzdelem kimerítette. Mi sem mutathatta ezt jobban, minthogy éjfekete lett ott is, ahol sosem volt az a színe és a szeme a sárgából vörösbe váltott. De úgy érezte, mindez megérte.
Mert végig, ahogy kiszorítoták a rosszat Simbelmyneból, érezte, hogy közelednek a Rossz Urához. Ha őt legyőzik, akkor vége lesz a lidércnyomásnak. Minden nyom, minden ötlet, minden mágianyom idevezetett. Meg kell találniuk a forrást, különben a vérfarkasok legyőzése, a szellemek elkergetése, at orkok és más szörnyek szétzilálása és a Nagy Akarat megtörése mindezeken - hiába volt.
Nem sok társa volt. Steel, Machos voltak a legjobbak, de a többi eriszi is küzdött, védte a Birodalmat. Ő vállalta a legkeményebb utat....
Azaz mégsem. Mert a legkeményebb út Izabóé volt, aki ugyenzt csinálta, de teljesen egyedül a Félelmek Birodalmában.
Mások élvezték az életet, ők meg itt, elszigetelt sarkokban küzdöttek másokért...Akik nem is sejthették....És nemcsupán itt küzdöttek, de egyenesen ők kergették ide vissza a Sötétet...
Egy pillanatra visszaszállt a hónapokal ezelőtti percbe, mikor még a tündérországszerű világban lehetett, mikor egyetlen nem eriszi barátjával utoljára találkozhatott. 'Az egy egész másik élet volt.....'
Végül fáradtan behunyta szemeit és pihenni próbált. A nagy küzdelem mégodébbvolt.
|
[1184-1165] [1164-1145] [1144-1125] [1124-1105] [1104-1085] [1084-1065] [1064-1045] [1044-1025] [1024-1005] [1004-985] [984-965] [964-945] [944-925] [924-905] [904-885] [884-865] [864-845] [844-825] [824-805] [804-785] [784-765] [764-745] [744-725] [724-705] [704-685] [684-665] [664-645] [644-625] [624-605] [604-585] [584-565] [564-545] [544-525] [524-505] [504-485] [484-465] [464-445] [444-425] [424-405] [404-385] [384-365] [364-345] [344-325] [324-305] [304-285] [284-265] [264-245] [244-225] [Korábbi]
Felerősítette szarva fényét, és meggyőződött róla, hogy a tárgy nem az övék.
- Érdekes...Kíváncsi lennék ki hagyta el itt....
Pactenanto szarva majdnem az övéhez ért, így óvatosan felemelkedett, miután egy pillanatra a kanca szemeibe tévedt a pillantása.
- Ha akarod, megvizsgáltathatjuk.....Vagy egyszerűen itthagyjuk...Vagy lehet a Tiéd.... |
![](//gportal.hu/portal/simbelmyne-tarhely/image/news/Pactenanto_uni_mini.JPG)
*Pactenanto automatikusan utasította volna szárnyait, hogy emeljék fel a tárgyat, de nem történt semmit. Csak késöbb eszmélt fel, hogy más alakban van.
Kényszeredetten elmosolyodott. Szerette volna közelebbről szemrevételezni a tárgyat, így kénytelen volt szinte érinteni orrát a földdel.*
- Még sosem láttam ehez fogható csecse-becsét. - *állapította meg.* |
Ő eddig úgy tudta, hogy meglehetősen szerteágazó okokból semmit sem tartanak a tetőn, így most meglepődve rezzent össze, feleszmélve gondolataiból, és Pactenanto felé fordult.
- Nem tudom - hajolt le, hogy a tárgyra meredjen. |
![](//gportal.hu/portal/simbelmyne-tarhely/image/news/Pactenanto_uni_mini.JPG)
*Pactenanto élvezettel emelte fejét magasra és tartotta vízszintesen, hagy borzolja sörényét a vadul csapkodó szél.
Pillanatokon belül elfelejtette, hol és miért van, mit csinált azelőtt és mit tervezett. Szinte érezte a szárnyai alatt dagadó légáramlatokat.
Egy óvatlan lépéssel belerugott valamibe, ami kizökkentette mélázásából. Kíváncsian hajolt le és nézte meg a kis tárgyat.*
- Hát ez meg mi lehet? |
Kimentek a konyha sűrűjéből, és Calundren egy rejtett kis csigalépcsőhöz vezette Pactenantót, a folyosó legvégén.
Hihetetlenül hosszú mászás után bár, de kiléptek egy gigantikus, sima, fekete térre, amiről elébük tárult a Várkastélyból született város. És micsoda szél fújt! |
![](//gportal.hu/portal/simbelmyne-tarhely/image/news/Pactenanto_uni_mini.JPG)
*Rögtön egyetértően bólintott.*
- Hát akkor menjünk.
*Szívesen nézelődött volna és szüksége volt egy kis levegőre.* |
- Elfelejtve! - horkantotta némi hideg dühvel a varangynak, aki gyorsan eltűnt a konyha rejtelmes mélységeiben.
- Azt hiszem én kimennék a tetőre - mondta azután halkan. |
![](//gportal.hu/portal/simbelmyne-tarhely/image/news/Pactenanto_uni_mini.JPG)
*Kuncogva nevetett. Elég vicces volt a helyzet.* |
Hirtelen feltűnt mellettük a kukta, aki megterített nekik. Rémülten szája elé kapta hosszú, gallyforma ujjait, és brekegve elrohant. A következő pillanatban irdatlan, kétlábon járó varangy tűnt fel, dülledő, rémült pillantással végignézett a két lény két tálján, majd a földig hajolva így szólt:
- Bocsássatok meg! Elcseréltük az ételeket!
Calundren szemei elkerekedtek, majd nehézkesen ennyit mondott:
- Ez....sokmindent megmagyaráz.... |
![](//gportal.hu/portal/simbelmyne-tarhely/image/news/Pactenanto_uni_mini.JPG)
*Pactenanto nem zavartatta magát, szépen lassan megette a tányérján lévő összes tésztát, mint az utolsó szálig.
A végén megnyalta szája szélét és jóllakottan emelte magasra fejét.* |
Egy ideig még küzdött saját tésztájával, de aztán nem bírta tovább, és a bő negyede megevése után abba is hagyta.
- Azt hiszem nekem ennyi elég volt - mormogta berekedve. |
![](//gportal.hu/portal/simbelmyne-tarhely/image/news/Pactenanto_uni_mini.JPG)
*Mosolyogva nézte Calundrent.*
- Milyen kicsi a világ... - *mondta még mindig mosolyogva és elfogyasztotta a maradék paradicsom szószos tésztát.* |
Lassan, nehézkesen lenyelte a jó adag tésztát, amit a szájába kapott.....Mostmár tudta milyen a gyönyörű aranyszínű-vöröses szó rajta....
- Az enyém egy eriszi specialitás lehet - nyögte könnyezve, rekedten. Borzasztóan erős volt!!!! |
![](//gportal.hu/portal/simbelmyne-tarhely/image/news/Pactenanto_uni_mini.JPG)
*Elindult a hatalams tányér hozzá közelebb fekvő oldaláról, ahol gusztusos kinézetű szósz takarta a tésztát. Először csak beleszimatolt az illatába, majd vett egy falatot és elnyammogta.*
- Hmm... Csípős paprika, keverve paradicsom szósszal - *állapította meg.* |
- Neked is! - szólt, és kóstolgatni kezdte a magáét. |
![](//gportal.hu/portal/simbelmyne-tarhely/image/news/Pactenanto_uni_mini.JPG)
- Majd besegítek! - *mondta és kacsintott Calundren-nek.
Csak utána vette alaposabban szemügyre az ételt. Az illata fennséges volt!*
- Jóétvágyat - *szólt és nekilátott az eledelnek.* |
A gőz szinte mellbevágó volt, de odabenn a ricsaj dominált.
Mindenfelé szakácsok, kukták sürögtek.
Végül az egyik falnál találtak néhány különös, alacsony, széles asztalt, és egy vigyorgó kukta épp két hatalmas tál gőzölgő tésztát tett le az egyikre, ahogy közeledtek.
Calundren szemügyre vette a sajátját.
- Azt hiszem ehhez inkább egy sárkány illik! - jegyezte meg afféle száraz humorral.
Hatalmas adag volt! |
![](//gportal.hu/portal/simbelmyne-tarhely/image/news/Pactenanto_uni_mini.JPG)
*Szorosan Calundren mögött haladt.*
- Rendben - *értett egyet. A levegőbe szippantott.* - Ha olyan finom az étel, mint amilyen az illata, akkor maximálisan jóllakhatunk. |
Könnyedén kinyitotta a kaput, és elindult a lassan oszladozó füstben.
Némi séta után elérték a bejáratot, és kimentek a folyosóra, amin visszaértek a hatalmas faajtóhoz, ami mögül gőz és illatok szállongtak kifelé.
- Ez a konyha! Szerintem kóstoljuk meg a mai ajánlatot! - mondta az ajtó előtt. |
![](//gportal.hu/portal/simbelmyne-tarhely/image/news/Pactenanto_uni_mini.JPG)
*Jókedvűen bólintott.*
- Igen! |
[1184-1165] [1164-1145] [1144-1125] [1124-1105] [1104-1085] [1084-1065] [1064-1045] [1044-1025] [1024-1005] [1004-985] [984-965] [964-945] [944-925] [924-905] [904-885] [884-865] [864-845] [844-825] [824-805] [804-785] [784-765] [764-745] [744-725] [724-705] [704-685] [684-665] [664-645] [644-625] [624-605] [604-585] [584-565] [564-545] [544-525] [524-505] [504-485] [484-465] [464-445] [444-425] [424-405] [404-385] [384-365] [364-345] [344-325] [324-305] [304-285] [284-265] [264-245] [244-225] [Korábbi]
|