Témaindító hozzászólás
|
2008.01.26. 10:43 - |
Vidáman ugra-bugrált a Templomnál.Állítólag innen idetér pihenni az éjszaka, ha eljő a nappal...Természetesen ezt a kicsi Zia nem vette be, pedig még nem volt olyan tudor...
Enyára lett rábízva, amíg Koni távol van.Talán csodálkoznánk rajta miért épp Enyára, hiszen elvileg nincs türelme a csikókhoz-ezt akkor állapította meg, amikor Domenttel találkozott.S mégis:Doment ébresztette rá arra, milyen is egy csikót nevelni....Boldogan válalta el a kis szeleburdi kancát, aki még most is aktívan játszott, ezen a csendes, szinte kihalt-legalábbis számára-helyen.... |
[93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]
Göncöl azonal visszaváltoztatta láhatóvá -s a varázs Ziánál is megtört-, Enya pedig kétségbe esetten kiáltott fel.-Merre?! |
Azonnal a tisztás felé vette az irányt.Kis nehézségek árán, de hamar odaért.
Odarohant Enyához, s néhányszor meghúzta sörényét.
-Enya!Göncöl!Segítsetek!Zia bajban van!-lihegte. |
-Igen...igen, jó lenne! |
-És most mit csináljak?-kérdezte ijedten Karin.
-Szóljak Enyáéknak? |
-Nem tudok...Beszorultam! |
-Zia!Hol vagy?Ziaaa!-kiáltott, mire nagy nehezen a hang után haladva megtalálta barátját.
Nem sok hiányzott, hogy ő is az odúban kössön ki.
-Zia!Jól vagy?Mi történt? |
Amikor egy ösvényre léptek rá, Zia már könnyűszerrel utolérte, s megfogta Karint.Diadalmas mosollyal vágtatott el a másik irányba, jól lehagyva maga mögött barátját-bár azt hitte, a nyomában van.Hiba volt!
Befordult megint a bozótosabb részbe, de itt csúszósabb volt a talaj (le is ejtett picit), s becsúszott a csikó egy elhagyott odúba a bokor tövében!Szerencsére lába nem tört, horzsolási nyomok sem voltak rajta, de nagyon megszeppent.
-Hahó!Karin!-kiáltotta síró hangon.Elég mélyre becsuszott az odúban, de nem tudott felállni csak összehúzva magát, kuporgott.
-Karin, segíts! |
Karin boldogan játszva szaladt Zia elől.Elég ügyesen ugrálta át és bújt át az akadályok alatt, bár sokszor az ő lába is megakadt a bokrok alatt elterülő "indákban".
Néha hátranézett, követik-e még, mert azért nem akart egyedül maradni. |
Kacagva vágtatott Karin után.Nem volt előny, hogy bozótosban voltak, ugyanis Zia nem boldogult jól a sok bokos és ág között....Sokat nyűglődött, de Karint nem tudta elkapni.
De még mindig nem jöttek ki a tisztásra, ami Enyát nagyon is zavarta....... |
-Oké!-mondta, majd megbökte Ziát.
-Akkor Te vagy a fogó!-nevetett fel, majd futásnak eredt.... |
Gondolkozott-Fogócskázunk? |
-Szerintem játszhatnánk még valamit, de ahogy gondolod!Ha unod, egyedül úgysem tudok mit csinálni! |
Lassacskán megnyugodott, és bizonytalanul állt.
-Akkor most mi legyen?Változtassuk magunkat vissza vagy még játszunk valami mást? |
Türelmetlenül, nagyot sóhajtva hallgatta végig Ziát.
-De nem kerültünk bajba, és szerintem ez tök jó!Ha meg vissza akarunk változni, akkor csak meg kell Göncölt böködnünk!Biztosra megyek, hogy nem fogunk így maradni! |
-Tessék?!-Ijedt meg!-Ha ...így van, akkor....ha most tényleg bajba kerültünk volna....akkor ....nem hallották volna a kiáltásainkat?!-rémldözött. |
-Hát jó!Abbahagyhatjuk!
-De nem lehetséges, hogy a varázs a hangunkat is láthatatlanná.....úgyértem hallhatatlanná tette? |
Kezdett benne fellobbanni a lelki ismeretfordalás, így kicsit elbizonytalanodva szólt.
-Nem kéne abbahgynunk?Megígértük, hogy nem megyünk messzire.... |
Karin most elhallgatott, hogy fülét hegyezve kikémlelje, jönnek-e a segítségükre.
...Semmi.....és újra csak semmi......
-Zia!-suttogta-Szerinted hallanak minket? |
-Enya!!!-nyöszörögte "keservesen"....
Ők meg csak álltak, és hallgatták a "szegények pusztukását".Enya eléggé mérges volt rájuk, de Göncöl visszafogta."Nem állta a szavát..."változott át Enya hangulata egyből szomorúsággá...Igen, most nagyot csalódott Ziában.... |
-Göncöl!Hol vagytok?Segítség!Ez megöl!-kiabálta Ziával párhuzamosan. |
[93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]
|