|
Témaindító hozzászólás
|
2007.08.30. 00:48 - |
 Félig-meddig a tóba tette le három "utasát", de Steelt inkább mellé fektette és kicsit meglocsolta szárnyával.
- Reménykedjünk - mondta halkan Pallasnak, akiért szintén aggódott.
- És köszönöm, amit Arwenért és Steelért tettél.... |
[56-37] [36-17] [16-1]
*Szeretettel nézte párját és örült a szíve, hogy végre láthatja két kis lányát... vagyis azóta nagy lányát. Ezen a gondolaton kicsit elmerengett.*
*Fátum jó ideig csak állt, nem szólalt meg, végül mégis gyógyító társa felé fordult.*
- Pallas... - *kezdte halkan.*
*Várta már, hogy Fátum kérdezzen.*
- Tudom. Néhány nap és teljesen elmúlik. - *nyugtatta a sötét mént.* - Addig ne használd... az teszi.
*Csöndben bólintott.* |
Zeiron megölelte párját, és elmosolyodott, sörényébe fúrva orrát.
- Imádom az illatod!
Arwen mosolygott ebbe a gyönyörű napba, párja is itt volt, barátok is itt voltak velük, valami gyönyörű helyen, lehetne hát jobb?
Hirtelen eszébe jutott valami, és talpra állt, igaz, Csodaszarvnak tántorodott.
- A lányok! Keressük meg őket! Új mód van az eriszieknél, és mostmár így nem kell maradnom!
 Steel kissé zavartan ácsorgott. A párok zavarták. Nem az a tény, hogy ő egyedül van....hanem a kolonc-érzése.....
- Zeiron, azt hiszem mind jól vagyunk már...Hadd menjünk... - szólt csendesen.
- Kicsit várjatok még - mondta megnyugtató hangon, komolyan. |
*Pallas válaszul Zeironhoz bújt.*
*Kibotorkált az Aranyvízből és megrázta magát.
Körbenézett, végigmérte a helyszínt, de fogalma sem volt, hogy hol vannak... Fáradtnak érezte magát a kérdezősködéshez, így inkább csak hallgatott és állt egy helyben.* |
- Nos, úgy tűnik valóban minden rendben! - mosolyodott el boldogan és vidáman.
- Megmentetted az életüket - nézett Pallasra komolyan. |
*Pallas mosolyogva bólintott, de legbelül aggódott még kicsit.*
*Feje csak úgy zúgott, szemhéllya alatt szeme ide-oda mozgott.
Aztán hirtelen vége lett a hangzavarnak, mintha elvágták volna a fonalat. Fátum szemhéllyai felpattantak és nem várt fürgeséggel állt talpra, igaz, elég instabilan.* |
Zeiron elégedetten nézte sérültjeiket
Fátum érdekelte volna még...
- Szerinted rendben lesznek? - kérdezte halkan Pallast.
Steel közben már az indulást fontolgatta, de innen nem semmítődhetett! Várnia kellett kicsit.....Ami kezdte idegesíteni! |
*Párja mellé heveredett. Nem szólt semmit.
Örült, hogy imádott párjának nem esett komolyabb baja.
Magában újra és újra korholta magát, amiért nem volt elővigyázatosabb.* |
- A kő megtámadott és kis híján odavesztetek. Pallas, mint gyógyító, utána odasietett hozzátok, és én vele tartottam. Azután hoztunk benneteket ide - felelte a ki nem mondott kérdésre. Úgy tűnt Steel meg is nyugodott.
Boldogan sóhajtott válaszul.
- Csak álom volt hát..... |
*Pallas nem akart zavarni, így csöndben maradt.*
*Csodaszarv párjához bukdácsolt. Orrát párjáéhoz érintette és bátorítóan nyerített.* |
Arwen hatalmasat sóhajtott, kinyitotta a szemeit, és sírni kezdett.
Steel már el is kezdett talpra kecmeregni, és végül sikerült, bár párszor visszaesett a vízpartra.
Körülnézett, némiképp kábán, majd végignézett majdhogynem fekete testén.
Aztán Zeironékra nézett.
- Mi....? - nyögte hihetetlenül rekedten. |
*Pallas mosolyogva bólintott.
Steel hangjára Ő is megfordult és reménykedve nézte a kancát.
~Hátha magukhoz térnek végre...~* |
Bólintott, és kicsit behunyta a szemét. Hamar kinyitotta őket, és mosolyogva biccentett.
- Minden rendben! Vino már megy!
Aztán döbbenten megpördült, mert Steel felnyögött! |
- Ha épp nem elfoglalt, akkor mehetne Ő. - *fordult párjához.*
- Tőlünk csak Frostigas jöhetne szóba, de Ő most messze van... |
| - Vino mindig ott van... |
*Bosszúsan nézett Zeironra. Nem volt kedve vitába szállni a hatalmas pegazussal.*
*Pallas elgondolkodva nézett párjára.*
- Közületek nincs valaki, aki épp arra jár? - *próbálkozott.* |
- Helyes. Maradj akkor! - mondta olyan hangon, ami már egyáltalán nem kérés volt......sokkal inkább utasítás, aminek nem lehet ellent mondani.
- Nos tehát, kit küldjünk oda....? - pillantott töprengőn Pallasra. |
*Konokul felcsapta a fejét.*
- Úgy gondoltam, hogy Arwen, Steel és Fátum itt marad. |
- De Arwennek szüksége lehet minderre itt - intett fejével a még mindig némán fekvő kanca felé.
- Jobb lenne, ha maradnál. Ahogy a testvéred is - intett Fátum felé.
- Itt erősek vagytok és egészségesek, de ha elmentek, ezen hely jótékony hatása nem érvényesül már rajtatok. Megéri tehát elrohanni? |
*Tudott volna mást tenni, mint megállni?*
- Ahoz nem kell túl sok erő, hogy álljak. A beszéden kívül meg majd nem kell mást csinálnom. |
- Állj meg! - lépett Csodaszarv elé. Most jól jött irdatlan termete.
- Hiába rohansz oda, nyithatok neked kaput itt és most egyenesen odáig, de túl gyenge vagy. A párommal lehetsz kíméletlen, de kettőnk közül itt én vagyok az erősebb, úgyhogy jobb, ha elfogadod, amit mondok. Sok társam járja az Örök Telet, s úgy tudom tőletek is valaki. Értesítsük őket. Cselekedjenek ők. Te meg maradj itt a pároddal, akinek szüksége lehet rád! - horkantotta mély hangon. |
[56-37] [36-17] [16-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Félig-meddig a tóba tette le három "utasát", de Steelt inkább mellé fektette és kicsit meglocsolta szárnyával.
Steel kissé zavartan ácsorgott. A párok zavarták. Nem az a tény, hogy ő egyedül van....hanem a kolonc-érzése.....