|
Témaindító hozzászólás
|
2006.11.10. 22:21 - |
 Ledobbant a partra, körülnézett, és bevárta Berkenyét. |
[125-106] [105-86] [85-66] [65-46] [45-26] [25-6] [5-1]
 Már amikor meghallotta a pegazus mondatai között, hogy hol vannak a többiek, már akkor elrugaszkodott a talajtól!
Végighallgatta a pegazust, mikor az rárontott nekiiramodott a főváros felé.
Meg sem szólalt, hátra sem nézett, csak haladt előrefelé, s közben családjára gondolt....... |
 Izzó pillantással nézett a kis fehér kancára szemben.
- Mindenki a fővárosban van. A BoszorkányVidék Fővárosában! Mindenki ott él, mióta ránk hoztátok a vészt, ti, ti mindnyájan!! Menj oda, ha bajt akarsz hozni a fejedre! Ott bántani fognak! - nyerítette a pegazsunak, aztán óriási vizet fröcskölve a pegazusra rontott, óriási toporzékolással.
- Menj innen! Menj innen! |
-Bocsáss meg, ha zavarlak, de muszály segítened!
-A nevem Berkenye!Egy eriszi párja vagyok...Fantom-é!Mondd...hol találom a társait, a többi eriszit? |
Lassan felemelte a fejét, hiszen egy ilyen fehér lényt nem lehet nem észrevenni.
- Ki vagy? - kérdezte lassan, vontatottan, szinte álmatagon. |
-Végre valaki!-sóhajtott fele egy hosszú keresgélés után, majd odaügetett a pegazushoz.
-Üdv!Kérlek...segítened kell.... |
Még mindig a parton időzött. Leromott az állapota....
De észre sem vette. Csak taposta a vizet a sekélyesben. Gyalogolt fel és le a furcsa vidéken, és meredt maga elé.... |
Hamarabb ideért, mint gondolta.Ahogy meglátta a partot, rögtön tudta jó helyen jár.Sötét volt, s minden olyan titokzatos.A levegőben a ridegség honolt, s a félelem.
Berkenye ledobbant a partra, s csak egy pillanatra állt meg, hogy megnézze van-e valaki a közelben.
Majd sietős léptekkel nekivágott megkeresni azt az eriszit, aki majd segít párján..... |
 Megingatta fejét.Unalmában sóhajtott egyet.
Szívesen mitugrászkodott volna még a pegazus körül, de valamiért még úgyis unta volna magát.....valószínűleg....
Számára ez a pegazus túl jólnevelt, fafejű és hát uncsi volt.
Tehát Dentron mégegyet sóhajtva elindult ellenkező irányba s hamar el is nelte a homály. |
Tempós ügetésbe váltott végig a parton, hogy eltávolodhasson az idegesítő mitugrásztól.
Néhány nagy sziklát megkerülve talált is egy csendes partszakaszt. Elgondolkozva egész odáig ment, hogy a ki-kicsapó hullámok elérjék lábait. Lehorgasztotta a fejét, és maga köré emelte a szárnyait, mint a hattyúk. |
Hallotta a csődör minden szavát, de már nem volt kedve szólni.Biztos volt benne, hogy nem először találkoztak, tehát most minek koptassa torkát.....
Csak várt, mit kezd magával a pegazus.....
|
- Micsoda géniusz.... - mormolta maró gúnnyal, aztán megrázta a fejét.
- Nem én vagyok neveletlen.....
'Legföljebb nevelőtlen...' hasított belé a szörnyű gondolat, hogy egy pillanatra megdermedt a szíve. |
-Neveletlen vagy!-viccelődött-Hát így válaszolsz egy fiatal démonlónak?-megállt és megingatta fejét.
-Azthiszem nem megyek veled!Tetszik ez a hely!De Te sem mész el!Ebben biztos vagyok! |
Éorl rá sem nézett, csak hirtelen vágtába váltott, szédítő tempóba gyorsulva!
- El! - kiáltotta hátra. |
Odaügetett a pegazushoz és mellette haladt tovább.
-Megkérdezhetem hová mész?
|
Éorl undorral nézett a lényre, és egy pillanattal később egyszerűen lefoszlott róla a kosz!!
Még egyszer végigmérte az alakot, aztán összeszedte magát, hátatfordított neki, és elindult a parton. |
-Ha nagyon ki akartak volna válogatni akkor már kiválogattak volna!Te!Gazdi kedvence!Csak szelíden!-gúnyolta egy kicsit.
Tegnap elég rossz napja volt, ma pedig jól esett neki a szórakozás.Neki mindegy volt ki az...most pont szegény Éorllal futott össze.
Dentron közben lustán kidőlt a parton.Meghempergett a Rettenet partjainak sarában, és miután felállt, megrázta magát, jól beterítve a sárral a pegazust.
-Hupsz!Bocs!Nem tudtam, hogy még itt vagy!
|
Éorl felszegte állát.
- Kaphatnál tőlem egy-két leckét, de most fontosabb dolgom van....Felőlem tegyél, amit akarsz! A Szigeten nem maradhat meg bárki. Úgyis mondhatnám, hogy innen hamar kiválgatódnak az......alkalmatlanok - nyomta meg finoman az utolsó szót, miután lassan, látványosan végigmérte a lényt. |
-Mondanám, hogy semmi közöd hozzá,de most nincs kedvem kötözködni.
-A nevem Dentron!Hogy ne foglaljon és fárasszon le a mindenféle gondolkodás, azt is megmondom, hogy afrai vagyok!Hogy miért vagyok az a szigeten...hát....ezt én sem nagyon tudom meg mondani......csak körülnézek......
-De miért is kérdezed?Talán nem engedi meg a fennséges, szürke pegazus a kék rucijában, hogy itt sétálgassak?-gúnyolódott.
|
Jó ideig egyikük sem szólt vagy tett bármit. Éorl végül fennsőbbségesen újra a lényhez fordult:
- Ki vagy és mi okból vagy a Szigeten? |
Többet nem is szólt a ménhez.Látta, hogy nem szívesen látják itt és ez pont elég volt neki.Pont ezért maradt!
Nem is nézett az idegenre.Tudta, előbb utóbb úgyis mondd, vagy tesz valamit, amire könnyedén, és saját stílusához illően válaszolhat!
|
[125-106] [105-86] [85-66] [65-46] [45-26] [25-6] [5-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Ledobbant a partra, körülnézett, és bevárta Berkenyét.
Izzó pillantással nézett a kis fehér kancára szemben.
Megingatta fejét.Unalmában sóhajtott egyet.