|
Témaindító hozzászólás
|
2006.08.12. 15:47 - |
*Amethyst könnyedén, önfeledten vágtázott az alkonyi színeket idéző narancs fényben fürdő tenger partján. Itt, a Napnyugta Tengerénél, ahol örökké alkonyat volt, és a Nap soha nem ment le, csupán a horizont szélén táncolt, Amethyst szívesen töltötte az idejét. Szerette ezt a tengert. A másik kedvenc helye, ahol szintén gyakran tett hosszabb sétákat, a Napkelte Tengere volt. De a hangulatához most jobban illett a lemenő Nap nyújtotta látvány... Az egész vöröslő fényben fürdő táj kissé melankólikus és elmúlást idéző, mégis szívettépően gyönyörű és megható. Amethystnek pedig pont erre volt most szüksége.
|
[96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
 -Sirius vagyok és te?-kérdezte vissza a kancát |
 Hirtelen jött az idegen kanca hangja.Nem tűnt valami jó kedvünek.
-Üdv!-köszönt.
-Mi a nevetek? |
Sirius andalgott...nem tudta merre csak nézte a földet és ment-ment és ment.....
Egyszer csak hangokra lett figyelmes
-Lények....szuper....-nem volt épp a leglelkesebb de végülis közelebb metn hozájuk.
-Üdv-mondta sehangon |
 - Üdv! - biccentett. |
Könnyedén vágtázott amikor észre vette a szemben jövö idegent.Lelassított lépésre.Egy pár méterre az idegen pegazustól megállt.
-Üdv! |
| Már órák óta repült,mikor meglátta a tengerpartot.Nagyon fáradt volt már,így gondolta itt eltölt egy kis időt.Egy szempillantás alatt a part felett termett,szárnyait kitárta,majd lassan ereszkedve ledobbantott a homokos parta.Kisebb porfelhőt csapott,ami viszont koránt sem volt innyére.Megrázta magát,majd elindult a part mentén. |
Wonderful csöndesen lépkedett a puha és meleg homokban.Néha egészen kijöttek a hullámok és megállt.Csak nézte a hullámzó tengert és az örökös napnyugtát.
"Szép hely!"-gondolta és tovább lépkedett.Magába szívta a tenger finom nyugtató illatát.Hirtelen lábai nyursulni kezdtek.A vágán könnyü vágtában haladt a homokban.Aztán galoppozni kezdett. |
 -Ugyanmár.Minek repülni.-mondta és megérintete párját és oda teleportáltak.
(oda is reag) |
Elmosolyodott.
-Szerintem is jó helynek ígérkezik, bár még nem jártam ott.-mondta Sebastian, és a magasba emelkedett.
-Akkor induljunk!-kiáltott, de rájött, hogy nem tudja az utat.
-Hopp...nem is tudom merre kell menni.-mosolygott.-Vezess kérlek! |
-A Fény Birodalma:A fák Tündérerejű Ligete!!!!!-kiáltott.
-Csudajó hely!!!! |
-Hm...-ezen eltöprengett.
-Mivel én már elvezettelek az én kedvenc helyemre, most vezess te a tiédre!-mondta végül. |
-Az biztos!-nevetett ő is.
-Most hova menjünk?-kérdezte. |
Megint nevetnie kellett.
-El tudom képzelni, hogy a bátyád hogy nézne ki, miután rájött, hogy nem vagyunk itt. Felrobbanna!-nevetett. |
Boldogan elfogadta a csókot.
-Komolyan.Mire talál valakit aki víz elemű vénséges vén lények leszünk....És addigra valahol teljesen máshol leszünk..És ő a tengeben fog engem és téged keresni-mondta és ő is nevetni kezdett. |
Ezen felnevetett.
-Nos, akkor nem kell izgulnunk egy ideig!-mondta mosolyogva, és megcsókolta kedvesét. |
-A bátyám hülye........-mondta.
-Mire talál egy víz elemű lényt addigra vének leszünk.-mondta nevetve. |
Sebastian kicsit elpirult.
-Lehet, hogy pont ezért ilyen...-töprengett, de aztán megvonta vállát.
-Mindegy, amíg nincs komoly baj, addig nyugodtan élhetjük tovább az életünket. Hogyha a bátyád visszajön, és megint el akar innen cipelni, kész vagyok párbajozni vele... |
| -Hát nem tudom miért volt ilyen ingerült.Te vagy az első csödöröm.....-mondta. |
Sebastian sóhajtott egyet.
-Valahogy csak megoldjuk...egyszer a bátyád is megbékél nem? Habár, én nem ismerem... |
-Csak egy csöppet.-mondta.
-Vele viszont az a baj ,hogy ha nem tud magától elkapni keres egy olyan elemű lényt aki viszont tud követni.-mondta. |
[96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
-Sirius vagyok és te?-kérdezte vissza a kancát
Hirtelen jött az idegen kanca hangja.Nem tűnt valami jó kedvünek.
- Üdv! - biccentett.
-Ugyanmár.Minek repülni.-mondta és megérintete párját és oda teleportáltak.