Témaindító hozzászólás
|
2006.09.23. 20:06 - |
Lidércfény csak így mérgesen ült és gondolkozott!Végig gondolta egész féléves életét!Csak ült, csak ült és várt.Kezdett unatkozni.Felrepült egy félig kidőlt oszlop tetejére és ott tovább ült! |
[125-106] [105-86] [85-66] [65-46] [45-26] [25-6] [5-1]
- Érzel valamit? - kérdezte, miközben egy hatalmas mozaikot nézegetett a falon. Nem tudta miért vonta magára a titán a figyelmét. De látott rajta valami különöset, csak nem tudta mit!
'Mi zavar?.....Olyan különös.....De mi különös rajta?' |
*Mivel fogalma sem volt a válaszokról, megrázta sörényét és elkezdte alaposan szemügyre venni a régi Templomot.
Ahogy egyre beljebb és beljebb haladtak, egyre inkább elismeréssel tekintett azokra, akik annakidején az épületet építették. Mára már sok fal romossá vált, az egykori csillogás is elveszett, mégis légköre tiszteletet parancsoló.* |
Izabó halkan mormogott:
- Kulcsokat keresünk a Kőhöz.....Vajon mind kapcsolódik hozzá? És a kulcsoknak van köze egymáshoz? Ó,Rodus...... |
*Nem szólt, csak bólintott Izabó kérdésére.
Eddig a kapuban álltak, most azonban elindultak, átlépték a hatalmas épület küszöbét és izgalommal vegyült kíváncsisággal haladtak befelé.* |
Izabó lenyűgözve csodálta a hatalmas épületet. Tudta, hogy a Kristály óriási és számtalan térgyűrődés létezik rajta, de alig hitt a szemének, amikor feltűnt a láthatáron a hajdani kupola, s most épp a kapuban állva még inkább hihetetlen volt a látvány! Az irdatlan, kicsit szürreális épület hajdanán méltó éke lehetett a vidéknek. Most sem veszített varázsából és hatalmasságából, de azért lelombozó és egyben baljós is volt az itt-ott beomlott tető, az épületbe és azon nőtt fák és növények és az árnyékok bent.
Nyelt egyet. Nem is értette. Hatalmas pegazus volt, nem kevés varázserővel! Mitől fél? Ez a hely más, mint a Félelem, de nem erősebb vagy rosszabb.......Akkor mégis mi ütött belé??
- Bemegyünk hát? |
Felpattant.
-Sajnos mennem kell!Dolgom van!-szólt majd kiügetett a templomból.Ahogy kiért vágtába ugrott, lassan elnyelte a homály. |
-Most éppen csak egy nyugodt helyet!-válaszolta fáradtan.
Nagyon sokat vándorolt amíg magtalálta a birodalmat.
-De azthiszem megtaláltam!-mondta csendesen.
Körülnézett.A falon zöld fények futottak végig, majd eltűntek.
Előre baktatott az oltár elé, majd az egyik padra feküdt.
-És Te miért is akartál annyira velem jönni?-kérdezte, érezve hangján, hogy kezd nyugodni, kezd elmúlni fárattsága. |
Követte a kancát és mivel nem tudott erről a helyről semmit inkább ő is meghajolt.Követte tovább.
-Mit is keresel?-kérdezte. |
Végre megérkeztek.Lilyan némán belépett e templomba, maghajtotta fejét, majd várt.Tovább indult befelé alaposan szétnézve. |
-Oké!Legyen az Erdő!
(oda is reag) |
Felnevetett.
-Ebben van valami...na jó...mit szólsz...mondjuk az Erdőhöz?-mondta végül. |
-Azért mégsem mindegy, hogy a Rámségek szigetén, vagy a Mezőn vagyunk!Nah mondj valami helyet! |
-Nekem mindegy, hol vagyok, csak veled lehessek!-mosolygott. |
Dream most félre állt.Körül nézett.
-Nem megyünk valahova máshova?Én már unom ezt a helyet! |
Ő is Dreamre emelte tekintetét, mely most a tengernél is mélyebb volt, teli érzelmekkel és vágyakkal.
Aztán visszacsókolt. |
-Én is!-mondta és megcsókolta elanort és közben mélyen a szemébe nézett. |
Sóhajtott.
-Úgy örülök, hogy vagy nekem...-mondta végül lágyan, és megpuszilta kedvesét. |
Dreamnek nagyon tetszett, de nem tudott rá mit szólni... |
Nevetett.
-Ilyen az én örömkönnyem!-ölelte meg kedvesét. |
Dream nem tudta mit szóljon.Nem tudta, hogy most valami baj van, vagy mi....
Végül csak ennyit mondott.
-Valami baj van? |
[125-106] [105-86] [85-66] [65-46] [45-26] [25-6] [5-1]
|