|
Témaindító hozzászólás
|
2006.07.01. 21:45 - |
 Beügetett a tisztás kellős közepére.
- Szerintem szép. És biztosan semmi baj nem érhet minket itt! - mondta Picúrnak. |
[195-176] [175-156] [155-136] [135-116] [115-96] [95-76] [75-56] [55-36] [35-16] [15-1]
 Charad megszepenve nézet a fenyegetö ménre.Hagyta hogy Qadars kikerülje,és mikor megkerülte vágtázni kezdet."Hát eny lett a barátságunkból?"Kérdezte magában szomoruan,és lehajott fejel gondolataiba merült.
|
 -Senkit nem érdekel, hogy gyors voltál!-mordult rá-Nem fogtad fel, hogy nem akarlak látni?Tűnj el innen!Hagyj békén!
-Olyan vagy, mint egy éves kiscsikó.......közben meg sunyi, mint egy róka.......barátkozol aztán a barátod oldalába harapsz.....Menj el innen!Nem érted????Menj már!
Hátracsapta füleit, s közben fenyegetőzve közeledett a szürke pegazus felé. |
Charad inkább leszált a földre.Amikor Qadars hátra nézet leszált,és amikor meg fordult már ott volt.-Gyors voltam.Úgye? |
Qadras dühösen vágtatott tovább az erdőben, csak nagyon sokára lassított le ügetésbe, majd megállt.
Körülnézett.Semmi zajt nem hallott és senkit nem látott, mégis olyan érzése volt, van itt rajta kívül valaki.Méghozzá sejtette is ki az.
Fel sem nézett az égre....a fáktól úgysem látott volna semmit, de azért felkiáltott az égfelé.
-Charad!Ne sunyulj!Vagy örökre tünj el, vagy most gyere le!-üvöltötte, majd várt. |
Charad gyorsan felszált a fák fölé és ott követe a csödört.Qadras észre se vette a feje fölött suhano mént.Charad hangtalanul szált a levgöben,és egész végig követe a barátját.Minden lépését figyelte.Charadet valami rossz érzés fogta el mintha valami baj fogtörténi ismét.Éberen figyelte a sérült mént aki sérülése ellenére egséz gyorsan vágtatott. |
Charad Qadras után vágatot.-Én nem hazudok.A rétig való út tul hosszu és még mire visza is jövök az kb.4 óra.Hidd el nekem igazat mondok de ha te nem hiszed el gondolj azt amit akarsz.És bocsi ha megsértetelek nem akartam mert te egy tiszteletre mélto lény vagy.Hát eröl enyit.Mondta dühösen hisz a barátja nem hiszi el neki amit mond pedig igazat mondot. |
-Aha!Gondolom!-szólt dühösen-Ilyen egy igazi barát, igaz?Aki még hazudni is jól tud!Csak az a baj, hogy ez nem a Mesék világa!....Vagány a jó barátom!Volt annyi esze, hogy tájékoztatott róla, hogy ott voltál!A réten!Ennyit rólad!
-Magyarázkodj annak aki el is fogadja!Most pedig hagyj békén!...Örökre!
Qadras vágtába ugrott, és fájdalmai ellenére is gyorsítani kezdett. |
Charad Qadras után futott és mikor melé ért elkezdet magyrászkodni.-Sajnálom.Mondta elpirulva.-Épp csak a fák fölé repültem ezért nem látál.Hidd el nem mentem el sehová csak a fák fölé száltam.Feltérképeztema terepet és aztán visza jöttem.Charad probálta Qadrast meg győzni.-Tényleg így történt.Esküszöm. |
Qadras nem válaszolt.Inkább kérdezett.
-Hová mentél?
Nem is nagyon várt a válaszra, mert nem is érdekelte annyira.Összehúzta szemeit, a mén szemébe nézett, megingatta fejét, majd megfordult és lasú ügetésben faképnél hagyta a csődört.
Qadras szeretett megbízni a társaiban és ha valaki csak úgy ott hagyja, minden szó nélkül...azt nem szívleli túlságosan. |
Charad nagyon roszul érezte magát hogy ott hagyta Qadrast és ezért gyorsan viszafordult hogy még ott találja a csödört.És meglepetésére még ott volt.Lassan leszált földre és határozot hangon megkérdezt hogy.-Nem akarsz velem tartani a rétre? |
Charad mosolyogva felelt.-Hát akkor látom nem leszel nagyon egyedül.Sajnálom nem akarlak magadra hagyni de nekem sürgösen menem kell.Biztos jol meg leszel nélkülem.Szerintem boldogulni fogsz.Mosolygot és felszált pár másodperc múlv már el is tünt. |
-Az orvoshoz??????A Birodalom orvosai...Eris....vagy Koni......nem hiszem , hogy most nagyon ráérnének!Másrészt ráérek ezekkel foglalkozni...-nézett le sebeire-...És van is egy pár társam akiknek erős gyógyerejük van!Szóval ne aggódj értem!Sokan vagyunk Afraiak...és ez nem hátrány!-mosolygott barátjára. |
Charad még mindig agodot legjobbbarátja iránt hisz a sebeiböl ömlött a vér.-Szerintem elkéne menem de sürgösen az orvoshoz hisz el is fertözödhetnek a sebeid.Mondta kivételesen határozotan. |
-Azthiszem sikerült!....Köszönöm!Ha Te nem vagy...nekem végem!
Qadras egy óriásit sóhalytott, majd egy aprót Charadra mosolygott.
Bár sebei nem voltak túl bíztatóak....ő el is felejtette fájdalamit...... |
Charad bolintot és lassan felszált.Mikor Qadras jelt adott gyorsan megszilárditota a földet.-Sikerült?Kérdezte Charad fáradt és rémült hangon.Charad lassan leszálta földre és ujra megkérdezte Qadrast.-Jol vagy?Kérdezte agodoan. |
-Fussak?...Hát kössz!.....-tápászkodott fel nagy nehezen.
-Nem fog menni!Egyedül nem megy!Menekülj inkább Te!
Kicsit összeszedte magát.Mivel szakadt az eső, erőt tudott gyűjteni.
Szembefordult a két farkassal.Látta Charadot nagynehezen küzdeni a két bestiával........."Nem hagyhatom, hogy bárkiben is mégegyszer kárt tegyenek!"-gondolta elmérgesedve.
-Van egy jó ötletem amivel meg tudjuk őket állítani!-jutott eszébe egy csodás ötlet.A föld alól újra vizet töretett elő, de csak annyira, hogy szivárogjon és lápossá tegye a talajt és csak a farkasok alatt.
Be is vált amit Qadras szeretett volna.A két warg süllyedni kezdett.
-Repülj fel, mert ez beszippant!-mondta Charadnak, majd mikor a két wargnak a füle sem látszott ki újra megszólalt.
-Ki tudod szilárdítani a földet?Ha nem akkor ezek fél óra múlva újra támadnak! |
Charad hogy meglvédje elsö barátját zuhanó repülésbe kezdett.Óriási szárnyával nagy nehezen sikerült le ráncigálnia farkasokat Qadrasról.-Jól vagy?Kérdezte de abban a pilanatba a farkasok feugrotak és ujra támadtak.-Fus.Szolt Charad -így egy kis idöt nyerhetsz.-Addig én feltartom őket. |
-Nem tudom, de gyorsan kéne elbánni velük!
Ebben a pillanatban az egyik warg egy nagy urással Qadrason termett.A csődör elbukott.Az egyiket követte máris a társa és már ketten kezdték marcangolni a lényt, aminek Qadras egyre nehezebben tudott ellenállni.
Próbálkozott harapással, rúgással, mágiával, de a wargok nem tágítottak......
|
Charad döbenten nézet le amint láta hogy nem vált be a terve és csak egy farkast sikerült megsebesiteni.-Mit csináljunk.Rémülten kiáltott Charad.És a farkasok ujra neki irmodtak. |
"Franccba!"-gondolta először, mert ha jég lett volna, ügyesen összejátszhattak volna.
De nem az volt.Persze Charad kis akciója után Qadras mosolyogva kacsintott rá, hogy ez biztos beválik!
A ködből viszont mindhárom lény kijött.De Qadraséknak szerencséjük volt...az egyik warg törött és összezúzott lábakkal jött ki.Az nem is üldözte tovább öket.
-Ügyes próbálkozás volt...de még van kettő!
-Valahogy össze kell fognunk! |
[195-176] [175-156] [155-136] [135-116] [115-96] [95-76] [75-56] [55-36] [35-16] [15-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Beügetett a tisztás kellős közepére.
Charad megszepenve nézet a fenyegetö ménre.Hagyta hogy Qadars kikerülje,és mikor megkerülte vágtázni kezdet."Hát eny lett a barátságunkból?"Kérdezte magában szomoruan,és lehajott fejel gondolataiba merült.
-Senkit nem érdekel, hogy gyors voltál!-mordult rá-Nem fogtad fel, hogy nem akarlak látni?Tűnj el innen!Hagyj békén!