|
Témaindító hozzászólás
|
2006.09.30. 15:12 - |
 *Míryel épp a kis ivóhelynél oltotta szomján. Hosszú út állt mögötte, és igencsak elfáradt, így nagyon megörült a hűs víznek. A Szavannán átkelni bizony merész feladat, Míryel viszont vállalta.* |
[99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
 Drongun megdöbbenve bámulta az őt lassan behozó, majd lehagyó lényt, akin nem is látszott, hogy megerőltetné magát! Vicsorogva, habot dagasztva száguldott utána, és megfogadta, hogy nem hagyja magát!
|
 A félelmetes lény szavaira csak kihívón elmosolyodott, majd belelendült az igazi futásba....
|
Drongun alatt megremegett a föld, ahogy mancsait a talajba vájva lendületet vett, és valósággal előrerepült.
- Nekem elég ha mások az én utamba állnak, hogy ostoba szájtátiknak tartsam őket, akik semmit sem csinálnak! - vicsorogta, és lehagyta a kancát! |
Fogta magát, s hirtelen Drongun elé vágtatott, de elképesztő gyorsasággal, már csak dacból is.
-Nem látok errefelé utat, csak magas füvet!S most épp Te is ácsorogsz! |
Elégedetten nézett hátra a távolodó lényre.
- Nyeld csak a port! Ha már úgy szeretsz az út közepén ácsorogni, mikor mások sietnek! - kiáltotta hátra, és elégedetten felkacagott. |
-Há!..Többet vártam ettől a lénytől!-mondta csak maga elé, mert igazából félelmetesen nézett ki, de Angelion szívesen megismerte volna. |
Drongun felhúzta agyarairól ínyét fintorképp. Mit érdekli őt kié a lény?!
Megpördült, és újra futásnak eredt. |
-Egy afrai!-válaszolta hidegen. |
Drongun felhördült, akármennyire is volt különös neki egy hozzá hasonló fél-lénnyel találkozni:
- Ki vagy?! |
Hátrasunyta füleit mikor meglátta az igen veszélyesen kinéző lényt.
"Úgyis gyorsabb vagyok..."-nyugtatta magát.
Nem szólt, csak hátrább lépett a biztonság kedvéért. |
Félelmetes sebességgel száguldott a magas fű közt, minden cél nélkül, csakhogy próbára tegye kötélizmait, amik most valósággal hullámzottak a bőre alatt.
Aztán hirtelen valami foltos villant elé egy pillanat alatt, és Drongun hatalmasat szökkent fölfelé lendületből, hogy kikerülje az ütközést.
Gyomorból morgott, amikor végül jókora puffanással talajt fogott, és megpördült, hogy lássa ki volt az. |
-Soha nem tudhatod biztosan milyen helyen is jársz.....
-Secretary!Most itt kell hagyjalak, de remélem még találkozunk...Ég veled!-mondta, majd beügetett a szavanna magas lágyszárúi közé.... |
 -Nem olyan kihalt, mint látszik!-mosolyodott el-Bár igaz..mostanában a lények már a misztikusabb helyeket keresik!És kevés a melegtűrő lény!Aki meg bírja, az meg a sivatagba megy!
-De nem tudom!....... |
Megnyugodva bólintott. Ahogy körülnézett, rajtuk kívül egy teremtett lelket sem látott. Némi tétovázás után szólalt meg:
-Mondd...miért ilyen kihalt ez a hely? Pedig szerintem itt a meleget kivéve nincs semmi kivetnivaló.
|
-Nem...dehogy!-kapta össze magát....
Körülnézett.Nem nagyon tudott mit mondani, de talán nem is kellett. |
Mosolyogva bólintott, de látva Angelion töprengő tekintetét bizonytalanul megkérdezte:
-Talán...valami baj van? |
-Afrai vagyok!-húzta ki magát büszkén.
-Általában az Afraiak jóban vannak az Orbisziekkel...meg igazából mindekivel!-jegyezte meg, de egy kicsit el is gondolkodott valamin. |
Felemelte fejét, és Angelionra nézett.
-Orbiszi vagyok, a gazdám Dorcsy!-felelte.
-No és a tiéd? |
Angelion bólintott a csődörnek, majd körülnézett.
-Kikhez tartozol?Úgy értem, ki a gazdád?-kérdezte hirtelen Secretaryt. |
Angelion mellett állt meg, és ahogy a kis tó felé fordult, kellemesen hűs szellő csapta meg. Jólesett neki, hiszen nem volt hozzászokva ilyen forrósághoz.
Hálásan pillantott a kancára.
-Tökéletes!-mosolygott, majd fejét mélyen lehajtva kortyolt párat a hűsítő vízből. |
[99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
*Míryel épp a kis ivóhelynél oltotta szomján. Hosszú út állt mögötte, és igencsak elfáradt, így nagyon megörült a hűs víznek. A Szavannán átkelni bizony merész feladat, Míryel viszont vállalta.*
Drongun megdöbbenve bámulta az őt lassan behozó, majd lehagyó lényt, akin nem is látszott, hogy megerőltetné magát! Vicsorogva, habot dagasztva száguldott utána, és megfogadta, hogy nem hagyja magát!
-Nem olyan kihalt, mint látszik!-mosolyodott el-Bár igaz..mostanában a lények már a misztikusabb helyeket keresik!És kevés a melegtűrő lény!Aki meg bírja, az meg a sivatagba megy!