Témaindító hozzászólás
|
2006.09.01. 18:33 - |
*Pallas a magasfüvesben lépkedett.
Gyanús nyomokat keresett. Legyen az akár vaddisznó-, vagy őzlábnyomnak álcázott nyom is. Sokszor találkozott már ilyennel.
A nyomokat már hosszú ideje követte, de eredménye még nem volt.
Több napja se nem evett, se nem ivott. Minden percét a keresésre fordította.* |
[139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
Elmosolyodott.
-Nagyszerű lenne.-bólintott egyetértően. |
-Persze!Itt élek!Nem messze innen van egy kis ivóhely!Elmehetünk oda, ha gondolod! |
Viszonozta a mosolyt. Angelion egészen másmilyen volt így, mosolyogva...valószínűleg ő is ezt gondolta Secretary-ról.
-A környéket sajnos nem ismerem eléggé...tudsz a közelben esetleg valami vízközeli helyet?-kérdezte udvariasan. |
-Szinte ugyanez!-válaszolta, már mosolyogva. |
Könnyedén vállat vont.
-Csupán vándorlok.-felelte.-Még elég új vagyok a Birodalomban...
-No és te? |
-Semmi gond!-válaszolta rögtön.
Felágaskodott, hogy körülnézzen.Semmi veszélyeset nem látott, így leereszkedett újra a földre.
-Ésss...mi járatban errefelé? |
A pillanatnyi csend beálltával Secretary recsegést hallott. Fülelt: de semmi sem mozdult.
-Sajnálom, ha megijesztettelek.-mondta utólag, mikor a recsegés végre abbamaradt. |
-Az én nevem Angelion!-mutatkozott be a mén után.
Nem szólt.Nem is tudott mit szólni.Mit mondana egy tök idegen ménnek, aki jól ráijesztett.... |
Meg szerette volna kérdezni az idegen nevét, de látva, hogy még mindig kissé bizalmatlan, ő mutatkozott be először.
-A nevem Secretary.-biccentett. |
Úgy gondolta nem lenne okos rögtön a nyakának ugrani azzal, hogy "Ki vagy?" vagy hogy, "Mit akarsz?".Ez nem is illet az ő modorához, de egyenlőre a saját bemutatkozásával is várt.
Kihúzta magát, majd méregetni kezdte az unikornist. |
Még csak össze sem rezzent, hiszen pontosan tudta, hogy az idegen mikor fog megjelenni előtte.
-Üdv!-köszönt ő is, továbbra is nyugodtan. Nem mutatott semmiféle fenyegetést, így remélte, hogy az idegen nem tekinti ellenségnek. |
Angelion elgondolkodásában nem hallotta meg a másik lény lépteit.Haladt előre félig lehajtott fejjel, majd mikor hirtelen meglátta maga előtt az unikornist felágaskodott és nagyot nyerített ijedtében, de már harcra készen érkezett a földre.
-Nem gondolta, hogy az unikornis megtámadja, de inkább várt harra kész beállásában.
-Üdv!-szólalt meg mégis gyanakvó hangon. |
Ahogy nyugodtan lépkedett, a magas fű elrejtette őt a kíváncsi tekintetek elől. Secretary ezt viszont most nem is bánta.
Mén létére sosem volt az a 'most megmutatom az egész világnak, hogy mit tudok' fajta, és nem is akart olyan lenni. Neki éppen megfelelt így.
Ahogy ezeken töprengett, nem túl messziről a fű megzörrent, meghajlott, és látta, amint a keskeny hajlásvonal feléje halad.
Egyelőre nem szólalt meg. |
Angelion sietős léptekkel haladt a magas fűben.Tekintetét ide-oda kapkodta, mintha keresne valamit.
Egy pillanat múlva hirtelen megállt és körülnézett.Semmit nem látott, és semmit nem érzett.
Nagyot sóhajtott, majd valamivel lassabban, de még mindig elég gyors léptekkel tovább indult. |
*Egy darabig még szenvtelenül nézte az unizus kancát, majd szótlanul lépdelt tovább.* |
Egy pillanatra hanyatt fordult röptében, komolyan nézve a pegazust bólintott, majd visszafordult hasra, és ugyanúgy repült tovább. |
-Ne izgasd magad, nem téged követlek. -*szólt utána kissé unott hangon.* -De a szavannán csak kevés hely alkalmas a nappali fényesség átvészelésére, te pedig történetesen épp affelé az egyetlen rejtekhely felé indultál el, amit harminc percen belül elérhetek. |
Hamar rájött, hogy követik, így egy hirtelen ötlettől vezérelve a magasba dobta magát, és a szavanna széle felé kezdett száguldani. |
*Elindult Shanneva mögött, és csöndesen lépkedett a magas fűben.* |
Meghajolt, és elindult a fűben. |
[139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
|