|
Témaindító hozzászólás
|
2006.06.05. 13:48 - |
 Sziasztok!!!
Én Javanna vagyok!!! |
[294-275] [274-255] [254-235] [234-215] [214-195] [194-175] [174-155] [154-135] [134-115] [114-95] [94-75] [74-55] [54-35] [34-15] [14-1]
 Swallow elképedten nézte végig az egész bűbájt, és még jobban elképedt, amikor a tűzvarázs az övéhez olvadt kellemes bizsergéssel, és egy pillanatra egyek voltak Chay-jel......
Aztán mozdítani próbálta a két oly idegen póttagot....és a lángszárnyak engedelmesen csaptak egyet! Forró suhintás söpört a levegőbe, és Swallow érezte, ahogy a teste moccana a lendülettől.
- Hűűű - nyögte ki elkerekedett szemekkel. |
Erre újra elmosolyodott.
-Nos, akkor itt a nagy lehetőség!-mondta, de ötletéről nem mondott több részletet. Hangja izgatottan csengett, pedig nem is ő volt az "alany"...
Nem sokszor csinálta ezt, de érezte, hogy most tökéletesen fog sikerülni.
Swallow oldalát kezdte fixírozni, a mén nem kis csodálkozására, de most csak erre az egy dologra koncentrált. Végül, nagyon óvatosan, vigyázva, lángot fújt szerelme köré, mindkét oldalára egy-egy csóvát, amik azonban nem múltak el, nem szálltak tovább, hanem ottmaradtak az oldalánál, és pár pillanat múlva a lángcsóvák alakja szárnyhoz lett hasonló. Chay a tudatával alakította formájukat, de vigyázott, nehogy rosszul süljön el.
Elvégre a legtöbb nagyszabású varázslatát véletlenül hajtotta végre...
Végül a két láng-szárny ugyan hozzáért Swallow oldalához, a mén mégsem érezhetett semmit, mert Chay tüze számára nem árthatott.
Elmosolyodva, büszkén szemlélte művét. Talán kicsit meg is könnyebbült, hogy baj nélkül siekrült neki.
-Kész!-szólt szerelmére pillantva.- Próbáld meg mozgatni a szárnyakat!
|
Swallow tanácstalanul megrázta a fejét.
- Nem, legföljebb mikor megcsókoltál..... |
Csak huncutul mosolygott.
-Mondd csak, repültél már valaha?-kérdezte, szája sarkában továbbra is mosoly bujkált. |
Swallow heherészni kezdett.
- Hohohóó....Mi lesz itt? Mire készülsz, Chay? - csintalankodott, ahogy felforrósodott az arca a kanca közelében. De biztos valami tűzvarázs meg a szikrák miatt... |
Újból felkacagott szerelmét látva, majd a szíven áthajolva megcsókolta.
-Akkor attól tartok, ki kell használnom a zavarod!-súgta kedvesen a mén fülébe. |
Még a füle hegye is elvörösödött, amikor a szív alakú szikrák körbetáncolták őket.
- Zavarba hozol - motyogta elpirultan.
|
Hátrahőkölt a furcsa, gyümölcsös szokráktól, amik közvetlenül előtte fénylettek, és sehogy sem akartak elhalványulni. Miután túlesett döbbenetén, elmosolyodott.
-Nahát!-nevetett, majd ő is belekóstolt az édességbe. Egy pillanatra megborzongott, majd kinyújtotta nyelvét. Chay koncentrált, miközben lehelt, és a szikrák szív alakban pompáztak a mén előtt!
Felnevetett. |
- Kérnénk egy kis robbanócukrot! - mondta vigyorogva a lila polipnak, aki egy lapos tálkát tett eléjük, ragyogó, zöld szemcsékkel tele.
Swallow óvatosan belenyalt, majd hátrakapta fejét és szorosan behunyta szemeit. Néhány pillanatig csak borzongott, azután hirtelen kinyitotta száját és nyelvet nyújtott Chayre, de vicces-sértő gesztus helyett megdöbbentő dolgot művelt: zöld színű, surrogó szikrákat lehelt!! Gyümölcsillat áradt a szikrákból, és láthatóan egyre fényesebbek és fényesebbek lettek!! |
Felvont szemöldökkel mosolyodott el.
-Én mindig. Hiszen az élet veled egyetlen hatalmas kaland!-felelte jókedvűen, szeretetteljesen. |
Ő is boldog, révedező mosollyal nyalogatta a jeges édességet.
- Az! De remélem kész vagy még ma más kalandokra is! |
Ő is lehuppant a kényelmes párnákra, és csodálkozva, de kíváncsian figyelte a polipféle lényt, amint ( de vajon honnan?... ) elővarázsol két hatalmas fagylaltkelyhet, és udvariasan odanyújtja nekik.
Mosolyogva biccentett, majd belekóstolt a jeges finomságba, ami ebben a derűs időben valóban jól esett Chay-nek.
Meglepően finom volt, többféle íz keveréke, de különös, semmihez sem hasonlítható.
Bár, jobban megnézve, ezen a helyen mi nem volt különös?...
-Isteni!-szólt elégedetten, mikor végre nem volt teli a szája. |
Swallow az egyik nagyobb, lapos, párnázott emelvény felé fordult, és hamarosan, egy szökkenés után, elnyúlt pár bíbor és lila színű párnán. Az emelvény közepén egy indigószín polipféleség ült, és ránézett.
- Két fagylaltot szeretnék! - fordult felé hanyatt Swallow, széles, megnyerő vigyorral. |
Ő is megállt, majd szelíden elmosolyodott.
-Nem hiszem, egyszer már elkaptál, csak képletesen...-mondta egy gyengéd csók kíséretében.
Majd körülnézett. Megnyugtató hely volt, olyan, ahol mindig szívesen fogadnak mindenkit. Ez látszott is, hiszen nem ők voltak itt az egyetlenek. |
- Remek! Még jó! - nyerítette szemtelenül a kanca után, és minden erejét latba vetbe utána eredt!
Persze, sosem érte utol, hisz néhány forduló múlva felértek a tetőre, és az asztalkák, állványok, medencék, fák és bokrok közt legföljebb a csikóknak lehetne szabad a száguldozás. De nem is bánta. A nyugtató környezet sokkal jobban tetszett neki, és Chay mellé lépve meg is engedett magának egy tréfát:
- Vajon mindig hiába fogok futni utánad? - kérdezte bánatot színlelve. |
(Javítanék:D)
Önfeledten felnevetett, majd egy lendülettel már száguldott is Swallow nyomában! Közben szélesen mosolygott. Ha valamihez értett, akkor ez volt az.
A lépcsőfokok csak suhantak alattuk megszámlálhatatlanul, de Chay csak előre nézett. Hamarosan már fej-fej mellett haladtak, ekkor a kanca megpuszilta szerelmét.
-Megvagy!-nevetett, és egy játékosan fölényes mosolyt küldve Swallow felé elrobogott mellette!
|
Önfeledten felnevetett, majd egy lendülettel már száguldott is Swallow nyomában! Közben szélesen mosolygott. Ha valamihez értett, akkor ez volt az.
A lépcsőfokok csak suhantak alattuk megszámlálhatatlanul, de Chay csak előre nézett. Hamarpsan már fej-fej mellett haladtak, ekkor a kanca játékosan fölényes mosolyt villantott Swallowra, azután elrobogott mellette!
|
Swalow erre felkacagott, és vágátban kilőtt felfelé a lépcsőn!
- Kaaaapj el ha tuuuudsz! - nyerítette magas, nyafogós, csikós hangon hátra. |
Furcsán csillogó szemmel elmosolyodott.
-Még szép!-vágta rá Chay. |
- Felmegyünk? - kérdezte gyanúsan kihívón. |
[294-275] [274-255] [254-235] [234-215] [214-195] [194-175] [174-155] [154-135] [134-115] [114-95] [94-75] [74-55] [54-35] [34-15] [14-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Sziasztok!!!
Swallow elképedten nézte végig az egész bűbájt, és még jobban elképedt, amikor a tűzvarázs az övéhez olvadt kellemes bizsergéssel, és egy pillanatra egyek voltak Chay-jel......