|
Témaindító hozzászólás
|
2006.04.26. 14:09 - |
* Ari felmászott a sziklaszírt tetejére és felnézett az égre könnyes szemekkel * < vajon mit rontottam el? > |
[290-271] [270-251] [250-231] [230-211] [210-191] [190-171] [170-151] [150-131] [130-111] [110-91] [90-71] [70-51] [50-31] [30-11] [10-1]
 Nem akart kérdezősködni, így inkább egy kis ideig nem szólt.Csak haladt vezetője mellett lefelé a sziklákon.
|
 Ő mégis a sziklán maradva indult el lefelé. Ronda mód csúszott a kő, de azért szárnyaival tudott támaszkodni és kapaszkodni is.
- Nincs....egyedül vagyok - válaszolta kínlódva. |
-Jól gondolod!Nem tudok repülni!-azt viszont nem ellenezte, hogy Hrad vele menjen.Úgyis csak unatkoztak volna, ha egy szót sem szólnak.
-Van családod?-kérdezte. |
- Értem már! - bólintott felcsillanó szemekkel.
- Nos, szerintem nem kell aggódnod. Ahová megyünk, nincs olyan nagyon sok hó! És van tűz is! - bíztatta a kancát, azzal elgondolkozva ránézett.
- Jól gondolom, hogy nem tudsz repülni? Csak azért kérdezem, mert akkor én is maradhatok a talajon - udvariaskodott. |
| -Ha Te nem segítettél volna, először is fogalmam sincs merre indultam volna!Másodszor pedig, sosem jártam még hó közelében...ki tudja milyen hatással lesz rám!-magyarázkodott. |
Elcsodálkozva mosolygott egy sort a kanca háláján. Nem hitte, hogy ilyen nagy dolog lenne egy közös út!
- Nincs semmi dolgom, csak egy kicsit szórakozni, edzeni jöttem ide. Felőlem indulhatunk. Amúgy nem hiszem, hgy olyan nagy út lenne. |
-Hú, nagyon köszönöm!Te nem tudod milyen sokats egítesz ezzel!
-Köszönöm!-ismételte-Hát akkor indulhatunk is!Ha persze nincs más dolgod errefelé! |
Kicsit töprengett, majd biccentett.
- Elkísérlek. Amúgy is kíváncsi vagyok arra a tájra, s rég láttam Darugont. |
-Az örök télbe?-kérdezett vissza.
-Még sosem jártam ott.Érthető!-válaszolt magának, majd égő tagjaira meredt.
-Nem kísérnél el?-kérdezte hallkan, bizonytalanul. |
| - Hát....végülis tudok. Azt hiszem, tudok. Utoljára a kicsikkel elindultak a barlangokból az örök télbe. Ennyit tudok. Tehát valahol ott kell keresni, ha valóban odamentek. |
-Igen!Erről tudok, de fogalmam sincs merre lehet!
-Nem tudsz nekem segíteni? |
- Nahát! - elcsodálkozott.
- Darugon és én együtt jöttünk egy másik Birodalomból! Nagyon jó társam volt mindig is! - mosolygott.
- Újabban, mivel tanító elhivatottságú, a kicsikre vigyáz. |
Újra csak elmosolyodott!
-Darugon a neve!-válaszolta boldogan, de hangjában lehett hallani, hogy hiányzik neki.
-Már nagyon rég láttam! |
Kihúzta magát egy vidám mosollyal a kanca szavaira.
- Nos, szeretek edzésben maradni! A magam részéről imádok repülni. Ifjúkoromban az volt a kedvenc játékom, hogy mindig felrepültem olyan magasra, amilyen magasra csak bírtam! El akartam érni az eget - nézett nosztalgiázó mosollyal fel.
Aztán megvillant a szeme.
- Ha eriszi, akkor valószínűleg ismerem! Hogy hívják? |
-A repülésedet láttam!-mosolyodott el-Szépen repülsz!Jó lehet repülni!...Elég vakmerő vagy!
-Őőőm Erisi vagy ugye?A párom is Erisi! |
Lazán megrázta tollait.
- Repültem egyet a széllel. Utazgatok. Igazából semmi célom nincs.... - mondta vállvonogatva. |
| -Hát csak már meguntam a Tűz Birodalmát és gondoltam felfedezem a birodalmat!Hát Te?Mi járatban errefelé? |
| - Téged mi szél hozott? - mosolyodott el saját szóviccén. |
Ő is felmérte a csődört, majd válaszolt.
-Én Sunshine vagyok!-biccentett. |
- Igen - válaszolta még mindig kicsit lihegve.
- Semmi bajom, habár nem sok híja volt - nézett le a mélybe, ahol az a nyírólég elkapta.
Aztán visszafordult a lényhez, aki nagyon különlegesnek tűnt lángoló tagjaival, és még mindig őt nézte.
- Hrad Zirak vagyok - hajtott fejet az idegennek. |
[290-271] [270-251] [250-231] [230-211] [210-191] [190-171] [170-151] [150-131] [130-111] [110-91] [90-71] [70-51] [50-31] [30-11] [10-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Nem akart kérdezősködni, így inkább egy kis ideig nem szólt.Csak haladt vezetője mellett lefelé a sziklákon.
Ő mégis a sziklán maradva indult el lefelé. Ronda mód csúszott a kő, de azért szárnyaival tudott támaszkodni és kapaszkodni is.