|
Témaindító hozzászólás
|
2007.03.21. 15:57 - |
|
-Nos ennyi lenne a tenger egyik része.Kiváncsi vagy a többire? | |
[69-50] [49-30] [29-10] [9-1]
-Aurora.-biccentett.
-Mi járatban erre?-kérdezte, sörényét néha-meg-megváltoztatva, hol mélykékké, hol egészen tengerszínűvé. |
 - Üdv - köszönt vissza.
- Ulmo a nevem - zengte. |
Összerezzent, maghallva a gondolatot, és feléje vette az irányt.
'Barát, nem ellenség' üzente vissza nyugodtan, és tovább kereste a gondolatok forrását.
Végül kezdett kibontakozni egy homályos alak a tengerből...egy lény, és végre nem egy delfin vagy hasonló.
Közelebb lebegett.
-Üdv!-szólította meg az idegent, aki nem lehetett más, mint a gondolatok forrása. |
Csobbanást érzett és néhány kósza érzelmet, így most arrafelé fordult. Úgy érezte nem egy delfin vagy valami más tengeri élőlény volt az ugró, hanem egy máguslény.....
'Ki vagy?' zengte a vízen át a csobbanás irányába elméjével. |
Aurora némán, de tempósan haladt előre, sörénye egybeolvadt a vízzel, mintha mindig is egyek lettek volna.
Különösen szerette a tengert. Volt benne valami...megnyugtató. Nagy lendülettel kiugrott a vízból, és a levegőben magasra emelkedett. Még magasabbra, még...aztán vissza. Csalódva vette tudomásul, hogy ő sohasem fog szárazföldre lépni. |
Ulmo egyhelyben tempózott, szárnyait kinyújtva a víztükrön, habár akkor sem süllyedt volna le, ha nem így tesz.
Aki elsőre megítélte volna, egy bolond álmodozónak tartotta volna, mert távolba révedt a tekintete és teljesen homályos volt.
A valóságban Ulmot betöltötte a vizek, minden vizek szava, és ő áhítattal mélyedt el ezekben a szavakban..... |
 Végzet, aki már mindenképp indult volna, akár elhagyva a ménest, könnyedén suhant most a többiek után, örülve a szélnek. |
-Induljunk!-mondta Kholran és felröppent.
Hamar szárnyra kapott a többi thestral is követte.
(reag a sötétség birodalmába) |
*Egy ideig ízlelgette a szavakat, mondatokat, amiket Therustól hallott.
Egy ideig csak csöndben, hallgatagon állt, majd lassú léptekkel követte Therust.* |
 Szélesen, valami különös fénnyel a szemében elmosolyodott.
- Talán nézzük meg Naryát! Azt hiszem mostanra már hiányolhat minket. Kár, hogy úgy ódzkodik a víztől, valami mély félelem folytán...Ő sosem láthatja azt, amit Te, még segítséggel sem....Tudod-e, hogy az utunk lefelé egyben vizsga is volt? Ha nem lenne igazán szíved-lelked a Vízé, nem bírtad volna ki! Sokan pánikba is esnek ott lenn, a sötétben, a borzalmas nyomástól, de nemcsak erről van szó....Nem tudtad volna átérezni azt, amit én, ott, a Szívet látva, ha nem lett volna sokkal nagyobb az egységed a Vízzel, mint az esetleges félelmed vagy erőkifejtésed a védelmedre....Meglepően hangozhat,de van vízmágus, aki félne odalenn és épp ezzel sodorná veszélybe magát, hisz félelme miatt nem lenne a varázs, hogy védje...A Te utad lefelé ösztönös volt.....Így - mosolya igazán őszinte lett - el is hiszem, hogy sosem felejted el.
Lassan elfordult, és elindult kifelé. |
*Ő is bólintott.*
- Sosem fogom elfelejteni - *ígérte.* |
Bólintott.
- Valóban az! Volt, akinek nem mutattuk meg soha. Ezt ki kellett érdemelni, és volt, hogy valaki nem érezte át....Őrizd meg fajunk örökségét, hátha egy napon majd Te kell továbbadd! Fontos emlékezni erre. |
*Nenya torkán akadt a szó. Zavartan kezdett nevetgélni.*
- Hát... ez... nagyon megtisztelő |
Kiléptek a felszínre, Therus csendes hullámkör közepén állt.
- Szép, nemde? |
- Értem - nézett végig a rangok tisztázása után újra a lényeken. Ez elég sokmindent megmagyarázott.....
- Én úgy gondolom ezek elfogadható dolgok. Rendben. Veletek tartok. |
-Aki csatlakozik az akkor megy el amikor akar!-mondta.
-Itt a ménesben csak egy pár dolog fontos!Tiszteld a másikat ,ha a ménes csatázik akkor segítsd!
-Ja és csak szólok ,hogy vannak rangok a ménesbe.!Én vagyok a vezér!Pheonix a vadász!Kyron az őrszem!Csak csődörök között vannak rangok!A kancák olyas fajta pót lények!Ha például Pheonix megsérülni az egyikőjük helyettesítené!
-És a ménesen belül ritkán vannak csata szerüségek!-mondta Kholran.
Pheonix csöndesen állt.
Pheonix melett állt.
|
Végzet egy ideig hallgatott, nem mutatva mit érez, és közben végignézett a lényeken. A meglepett arcokat látva felfogta, hogy nagy dolog ez az ajánlat, így végképp nem akart hirtelen válaszolni. De nem érezte, hogy sötét szándék rejtőzne a szavak mögött, és egyébként is fontosnak érezte (nemcsak gazdája miatt) az új lények megismerését.
Végül nyugodt, mély, érzelemteli, de mégis hűvös hangján felelt:
- Örömmel csatlakozom, ha ez a jövőmre nézve nem jár semmiféle végleges elkötelezettséggel. Nem teszek olyasmit, ami elveim ellen való. Senkiért és semmiért. Megfelel ez nektek? |
-Még nem jártunk ott de mégnézzük!-mondta.
-Mond nem akarsz csatlakozni a méneshez?-kérdezte.
Pheonix csak döbben ten bámult.
Kyron is meglepődött de rajta nem látszott.
A két kanca csak állt és várta Végzet válaszát.
|
- Értem - morogta.
- A Sötétség Birodalmát próbáltátok már? Lassan ott is rend lesz, lehet ott élni. Bár..az élelem és víz....érdekes kérdés.... - követte pillantásával a mozgolódást. |
-Csak vándorlunk és keressük a megfelelő helyet ahol elengendő élelmet ,vizet és sötétséget találunk!-mondta.
-Meg lehet ,hogy pár tagot is kap a ménesünk!-mondta.
A két kancára mordult majd még rágcsálta a csontokat majd a két kancához ment.
Kyron követte Pheonix példáját.
Jade mostmár csöndesen álldogált Kyrill és Kyron között.
Kyrill kiügetett a kanca és Pheonix közül.Jade követte. |
[69-50] [49-30] [29-10] [9-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
- Üdv - köszönt vissza.
Végzet, aki már mindenképp indult volna, akár elhagyva a ménest, könnyedén suhant most a többiek után, örülve a szélnek.
Szélesen, valami különös fénnyel a szemében elmosolyodott.