|
Témaindító hozzászólás
|
2006.06.19. 21:21 - |
 *Üstökös kedvenc helyén időzött: a korallzátonynál.
Mindig ide jött, ha magányra vágyott, vagy ha valamin komolyabban el akart gondolkodni.
Most egyszerűen csak egyedül akart maradni.
A korallzátony körül repkedett és élvezte a tenger közepe felől jövő hatalmas légáramlatokat.* |
[77-58] [57-38] [37-18] [17-1]
Serenity-re mosolygott.
-Ugyan már! A Te helyedben más sem ellenáll volna a korallzátony szépségének..azt meg honnan tudhattad volna, mikor jön a dagály?-megrázta a fejét.-Ne szégyenkezz emiatt.
De az unikornis utolsó mondatánál elkomolyodott.
-Hogy érted, hogy...a szarvad veszélyben van? |
 Megtörten, szégyenkezve hajtotta le a fejét.
- Az elemem nem igazán a Víz.....Nem bírok vele! Amikor kimentem a zátonyra, még nem hittem, hogy veszélyes lehet egy séta. Gyönyörű volt, hát kimentem. De úgy tűnik a legnagyobb mágus a Természetanya önmaga!
Elfintorodott.
- Megaztán az erőm sem igazán...megbízható újabban. A szarvam is veszélyben van.... - halkult el a hangja. |
-Örülök, hogy időben jöttem, Serenity.-mondta mosolyogva.
-De hogy kerültél ilyen helyzetbe?-kérdezte, magában csodálkozva, hiszen z erős ménből nem nézte volna ki, hogy valaha is bajba kerüljön. |
- Én Serenity vagyok - mutatkozott be apró főhajtással, és közben visszapillantott a zátonyokra.
- Köszönöm..... |
-Elnézést a hirtelen iderontás miatt...de úgy láttam, elkél a segítség.
-A nevem Carousel.-mutatkozott be, de közben sietve továbbhaladt, amíg végül leugrottak a korallzátonyról. Épp időben - a következő pillanatban a pajzs megszűnt. |
Serenity meglepetten ágaskodott fel a semmiből előrontó, lenyűgöző színű lény láttán! Szarva felizzott és megrebbent a pajzs miatt, de legalább időben lehiggadt, hogy ne tüntesse el...
- Ki vagy te? - kérdezte kicsit mogorván a hirtelenség miatt, de azért követte a teremtményt. |
Carousel már messziről kiszúrta a gyönyörű korallzátonyt, ekkor dönttte el, hogy itt pihen meg ey kis dőre. Mikor azonban közelebb ment, rájött, hogy a pihenésnek várnia kell: egy idegen unikornis nagyon rossz helyen állt...
Odavágtatott, és sebesen gondolkodott, hogyan segíthetne...a dagály már nagyon közel volt...
A ménhez ugrott, akinek még levegőt venni sem volt ideje, de már Carousel védőpajzsot vont köréjük.
-Gyere már!-sürgette az idegent.- Nincs sok időnk! |
Serenity tanácstalanul állt a korallokon. Szarva is meg-megrebbent, ahogy a fiatal csődört néha megijesztették a túlságosan közel érő hullámok. Már átkozta magát ostobaságáért, hogy kijött ide az apály csúcsán. Gyönyörűnek látta a korallokat, ezért óvatosan kisétált a zátonyra, de a dagály sokkal gyorsabban jött, mint várta volna!
És most valódi veszélybe került.....
Visszamenni nem tudta hogy lehetne, és ha a víz tovább emelkedik, még a végén a zátonyokhoz csaphatják a hullámok! Vagy összevagdossák......Nem tudta hogyan tartsa vissza a vizet, és végképp nem tudta mit csináljon azon kívül, hogy itt áll..... |
 Siria követte a partra.Ahogy kiértek Ő azonnal nekilátott a dús fűnek.
-Te ilyet nem eszel?
(a tengerpartra kéne írni) |
-Felőlem mehetünk.-hagyta rá lazán Elgert, majd hirtelen kilövellt a magasba, és a víz felett egy pillanatra uszonyai újra lábakká alakultak-majd, mikor visszacsobbant, újra uszonyokká.
Elégedetten rázta meg magát, bár a sörénye még mindig leginkább vízsugarakhoz hasonlított... |
| -Akkor inkább menjünk ki a partra!Úgyis Én is kezdek éhes lenni!-mondta |
Majdnem félrenyelt, de mikor sikerült lenyelnie a falatot, nevetni kezdett.
-Peidg nagy a csábítás...el se hiszed, milyen nagy étvágyam van.-mondta szélesen mosolyogva. |
| -Naah!Ne edd le a korallzátonyt!-mondta nevetve és arréb lökte Elgertet! |
Elgert-még mindig kissé zavartan Siria előbbi megjegyzésétől-bólintott.
-Tökéletes!-és elégedetten leharapott egy csomót az egyik korall tövében növő hínárból. |
Boldogan úszott a koralzátony felé.
-Szerintem itt jó lesz, nem? |
 Rauros, miután Korall-király elindult és Narvál is követte, csatlakozott a párhoz. Izgalommal töltötte el a tudat, hogy felfedezőútra indulnak a tengerben... végre megismerheti azt, amit eddig még nem... |
 -Akkor indulás!-azzal sebesen elúszott, majd fejével intett, hogy kövessék! |
Bólintott.
-Készen állok az Útra!-mondta. |
 -Az út hosszú lesz, de szórakoztató!Ha beleegyezel, kezdhetjük is! |
Megkönnyebbülten elmosolyodott.
-Rendben. Köszönöm! Az csodás lenne.-mondta, és visszatért a kedve, mikor Korall-király bátorító tekintetébe nézett. |
[77-58] [57-38] [37-18] [17-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
*Üstökös kedvenc helyén időzött: a korallzátonynál.
Megtörten, szégyenkezve hajtotta le a fejét.
Siria követte a partra.Ahogy kiértek Ő azonnal nekilátott a dús fűnek.
Rauros, miután Korall-király elindult és Narvál is követte, csatlakozott a párhoz. Izgalommal töltötte el a tudat, hogy felfedezőútra indulnak a tengerben... végre megismerheti azt, amit eddig még nem...
-Akkor indulás!-azzal sebesen elúszott, majd fejével intett, hogy kövessék!
-Az út hosszú lesz, de szórakoztató!Ha beleegyezel, kezdhetjük is!