Témaindító hozzászólás
|
2006.06.02. 16:38 - |
*Logos elsétált a rétre, miután Machos letette a Sötétségen kívül.
A rét mellett megpillantott egy kis tavat. Szörnyen szomjas volt, ezért odaügetett a tó partjára, és mohón inni kezdett vizéből. Mikor már teleitta magát, magára pillantott. Egész teste tiszta vér volt, jobb szárnya pedig élettelenül lógott oldalán.*
- Mitszólna Crystal, ha így látna ? - *kérdezte fennhangon, de csak úgy magától.* |
[348-329] [328-309] [308-289] [288-269] [268-249] [248-229] [228-209] [208-189] [188-169] [168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]
Hosszú, hullámzó mozdulattal vállatvont.
- Nagyon régóta élek a Birodalomban. Akkoriban nemigen törődtünk azzal kinek mi az eleme. Tanultunk mindent, amit csak lehetett. Én harcos lettem. Nem tudom mi az elemem. |
-Igen!-bólintott aprót válaszul.
-De Te nem használtad az elemed a harc során!Miért nem?És mi az elemed?
|
- Viszont azon remekül műkődött! - mondta elismerően - Most legalább tudjuk, hogy sötét lény volt.
A kancára tévedt a pillantása.
- Te pedig fényelemű lennél? |
Tangó a dögre irányította szarvát mire abból fényes, vakító köd csapott elő beterítve a hullát.
Pár perc, s a köd eltűnt, maga mögött hagyva a dög elégett porát, amit a szél pillanatok alatt eltakarít majd...
-Sajnos csak a sötét lények hulláira jó!-nézett Őrzőre. |
- Nem hiszem, hogy lenne értelme maradnom - mondta büszkén, hiszen ő már nem gyenge kiscsikó!
- Sok fontos dolog lehet, amit el kell intéznem. Ez a kihalt tópart ezzel a döggel sokminden, csak nem az a hely, ahol fontos dolgok történnek.
Jólesett volna még némi alvás, de a kígyó szaga undorral töltötte el.
- Remélem nem mérgezi meg a vizet - nézett a szerteszét csordogáló vérre. |
-Maradhatnál még egy kicsit!Ha másért nem, talán pihenni!
Lehet Tangó ezt csak ezért mondta, mert nem akart egyedül maradni. |
- Még nem tudom pontosan - mondta elhúzva a száját.
- A Szigetre kéne mennem, de vannak más helyek, ahol talán hazsnosabb lehetek - gondolkozott hangosan. |
-Hová akarsz menni?-kérdezte érdeklődve. |
- Nem tudom - mondta, de a dög már nemigazán érdekelte. Az eget kezdte nézni, hogy tájékozódjon. |
Undorodva pillantott a kígyóra.
-Miféle szörny ez?Sötét lény?Vagy csak egy eltévedt kóborló egy másik világból? |
Zavartan hőkölt hátra az ölelkező lényt látva.
- Semmiség. Ez...csak természetes - morogta zavartan. |
-Köszönöm!-szaladt oda a csődörhöz miután a sárkánykígyó kimúlt.
Hálásan átölelte a csődört, majd hátrébb lépett tőle.
-Köszönöm!Megmentettél! |
A kanca hirtelen közbelépése nagyon megdöbbentette, de meglátta az esélyt! Talán az egyetlent, amit megragadhat....Őrző hangtalanul közelebb siklott, veszélyesen közel, be a lény tekergő gyűrűi közé, de épp kapott egy pillanatot, amíg még a kígyó nem rá figyelt....
Szárnyain pengeként meredtek fel a tollai, és hatalmas ívű mozdulattal lekaszálta a kígyót! Vért fröcskölve esett le a lény feje, és szenvedett ki a lény.
Őrző undorodva lépett el a hullától. |
Látta, hogy nemrég milyen fáradt volt Őrző.Ha nyer is...biztos, hogy megsérül....
Tangó, arra gondolt, muszáj segítenie, mert így ennek nem lesz jó vége.De mit ér a fénnyel?...Hacsak nem egy sötét lénnyel van dolga...
Közelebb ügetett a harcolókhoz, majd egy kis koncentrálás után szarvából fény tört elő célbavéve a fekete kígyót.
A bestia nem távozott, de fény elég erős, égési sebeket ejtett a sötét lényen, ami erősen legyengítette őt....
Tangó sem távolodott...próbált közelebb férkőzni a kígyóhoz, hisz nem tudta Őrzőre milyen hatással van a fény... |
Őrző hallotta a kancát nyeríteni, de nem értette még, hogy miért. Arra fordult, és lassan elindult. Aztán észrevette, hogy az ezüstszürke lény szinte süvít át a füvön!
Értetlenül meredt a vágtázó unikornisra, és már majdnem rákiáltott, de a fűből ekkor felemelkedett egy fekete szörny! Üldözte a szegény kancát!
Őrzőben fellobbant a harci hév, és azonnal a levegőbe dobta magát! Pontosan a fekete kígyóféle elé dobbant le, kitárt szárnyakkal, dühösen ágaskodva! Újra és újra a döbbent, gonosz lény felé rúgott, de az hamar lehiggadt, és mostmár őt támadta! Hátborzongató párbaj kezdődött a két lény között! Őrző fáradt volt, a kígyó viszont úgy látszott nem tudott varázsolni.
A pegazus nem tudta rendesen megrúgni a lényt, de az legalább nem tudott rátekeredni eddig. Őrző tudta, hogy most nem veszíthet..... |
Tangó békésen heverészett, miközben Őrző aludt.Elgondolkodott, hogy hová is lett Dragger....de már nem is foglalkozott vele....nem is ismerte még.
Hátranézett.Őrző mg aludt.Mikor egy újabb finom falatért akart lehajolni, egy fekete, éles fogait mutogató szárnyas kígyó volt előtte.
Meglepődöten pislogott, míg a sárkánykígyó fel nem emelkedett leghátsó izmaira(így kétszer akkora lett, mint Tangó), s támadásra készült.
A kígyó elképesztő gyorsasággal csapott le, de felsértette a kanca oldalát, s a fűbe harapott, mert Tangó egy segélykérő nyerítéssel, arrébbszökkent, s már vágtába is ugrott.
A kígyó persze nem adta fel....követte áldozatát.... |
Talán valami szellő miatt, vagy valami hang vagy szag jött felé, de Őrző nagy rándulással felriadt. Nagyot nyögött, és összehúzott szemekkel körülnézett.
Aztán lassan talpra kecmergett, és próbálgatni kezdte szárnyait.
'Vajon merjek repülni, vagy inkább gyalogoljak?' töprengett. |
Ide is követte a pegazust, de csak a biztonság kedvéért.
"Nem tudom miért, de halálra hajszolja magát!Ez látszik!"-gondolkozott, majd miután a pegazus elterült, Tangó elfordult, s a bokrok közé ügetett, de nem maradt messze. |
Fáradtan ért a víz partjára. Nem gondolt már semmivel, hanem lefeküdt, és mohón inni kezdett.
Hosszú-hosszú idővel később emelkedett csak fel, de csak azért, hogy kicsit arrébb vonszolja magát. Felnézett az égre, és megcsóválta a fejét.
'Nem. Ma már nem fog menni...' sóhajtott nagyot, azzal elnyúlt, és egy szempillantás alatt elaludt. |
[348-329] [328-309] [308-289] [288-269] [268-249] [248-229] [228-209] [208-189] [188-169] [168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]
|