|
Témaindító hozzászólás
|
2006.06.09. 15:57 - |
 Michaelangelo kilépett a Sötétség falán át.
Gyenge volt, kapkodta a levegőt és remegtek a lábai.
Azt hitte össze fog esni, és a feje is zúgni kezdett.
Behunyta a szemeit. És elképesztő dolog történt!
Egy kép villant az elméjébe: egy rét, rengeteg virággal és fűvel a közepén.
És a következő pillanatban megremegett alatta a föld és ő, mint egy megsüketült ember, aki újra hallani kezd, újra érezte magában a mágiát és a föld erejét!!!! Mintha az élet elérte volna, mint egy halott fát és feltöltötte volna!
Kihúzta magát és széttárta a szárnyait.
És látni kezdte a földet magát. Az ereje egyre nagyszabásúbb lett! Látta a földben motozó állatokat és gyökereket, a hatalmas földalatti folyókat és barlangokat és a vad születést is: az irdatlan sziklák kiválását a forró, felfoghatatlanul folyó lávából.
A következő percek alatt a látomás tovatűnt, de ő és a föld újra egyek voltak.
És az színe, teste is a régi lett: gyöngyházas derengés mindenütt.
'Újjászülettem hát!' |
[291-272] [271-252] [251-232] [231-212] [211-192] [191-172] [171-152] [151-132] [131-112] [111-92] [91-72] [71-52] [51-32] [31-12] [11-1]
*Lenézőn felkacagott.*
- Talán azt hitted, hogy szaladok a társaimhoz és megkérem őket, hogy agyabuláljanak el azért, mert egy... színes gömbbe zártál? - *kérdezte nevetve.* - Kacag a vakbelem!!! - *ordította a levegőbe.
Egyik szárnyát megkeményítve belevágott a zöld színbe, mire a növények kiszakadva helyükről a földre hulltak. Tyrant sörénye ismét túzbe borult, majd egész teste, mire a körülötte lévő víz is párologni kezdett. Mikor a fél gömböt elpusztította, visszavett erejéből és ártatlanul megrázta magát, mintha egy hempergés után a szőrére tapadt portól akarna megválni.*
- Nem tudsz túljárni az eszemen. - *közölte egyenesen.* |
 -Ühüm!Mert a színváltoztatás olyan veszettül fájdalmas dolog.....de ahogy gondolod....
-Egyébként jópofa dolgok a színek...-mondta nyugodtan a tűzgömb közepén-....Nem olyan ártalmatlanok, mint hinnéd!
Fújni kezdte a tüzet.Ahol ráfújt a tűzre, ott a tűz színe kiveszett, szinte eltűnt.A hő még egy kis ideig elidőzött körülötte, majd az is elszállt.Holt nyugodtan leszállt a másik csődör elé.
-Tudod, ez nem volt olyan rossz!De ez jobb, ha már itt tartunk!
Gallors is egy gömbbe zárta a pegazust, de ez színes volt.
Volt benne sötét kék, ami olyan volt, min t a forró víz.Volt benne zöld, ami olyan volt, mint az ördöghurok, és még sorolhatnám....Persze ügyelt rá Gallors, hogy a pegazus elemének színei ne legyenek a gömbbön.
Mindegyiken keresztül lehetett jönni, de annak hatása is volt.....
-Jah és azt tisztázzuk, hogy Te kezdted!Mielőtt erre kerülne a szó és rám fognád.... |
 Szabadság 2 értetlenül néztte a két lényt."Vajon miért is engedet el?"Kérdezet magátol.És ujra a két lényre nézett.
|
- Ezt előre nem tudom megmondani. - *válaszolta a ménnek.* - Azt mindig a helyzet hozza. Ahogy most is. - *tette még hozzá, miközben a tűzgömb teljesen beterítette a két pegazust.*
- Örömmel pörkölném le rólad a szőrt. - *mondta őszintén.* - Akkor megjegyeznéd egy életre, hogy nem színezünk csak úgy bárkit bármilyenre. - *vicsorogta és a levegőbe emelte Gallors tűzgömbjét.
Csak ekkor jutott eszébe, hogy volt egy harmadik személy is a mező ezen részén. A kanca körül eltüntette a tüzet és nemtörődöm mód megvonta vállát.
~Örülhet, hogy nem hagytam úgy egy életre.~* |
Bocsi Catly!
Elfelejtettem átjelentkezni!
Timi |
-Jaaaaj, de nagymenő valaki!
-Nah és mit akart egy ilyen fontos lény szórakozni? |
*Lesajnálón tekintett a nagyszájúra.*
- Voltaképpen semmit. Reméltem, hogy vagány lényekbe ütközöm, akikkel el lehet kicsit szórakozni.
*Megrázta sörényét, mire azok tűzbe borultak és a lángok pillanatok alatt körbefogták a két pegazust.* |
-Amúgy csak sétáltam....-mosolygott ravaszul.
-De inkább Te beszélj!Mit keres egy ilyen nemes lény egy szimpla mezőn?
A nemes szónál mélyen meghajolt, de csak a gúny kedvéért. |
Szabadság 2 körül nézett elcsodálkozott.ám amikor a csödör visza változtatta a fűvet zöldre az tetszett neki a legjobban. |
-Lebecsülöd a mezőt!-viccelődött, majd pirosra, sárgára, kékre és sötétzöldre festette a mező füvének színét.
Játszva elgondolkodott és így nézett végig a mezőn.
-Ne mondd, hogy nem szép!
Hagyta, hogy a két lény körülnézzen egy kicsit, majd visszaszínezte a mezőt eredeti színére. |
- Örvendek. - *fordult kissé Szabadság felé, majd vissza Gallorshoz. Mivel senki nem szólalt meg, folytatta a kérdezgetést.*
- Ki mijáratban errefelé? A Birodalomnak nem éppen ez a legszebb része... |
Szabadság 2-nek nem kelet megrázni a magát hisz az eleme a föld.A homok egyszerüen elkezdett leperegni róla.Szabadság 2 úgy nézte a két mén ugy mond játazsadozását mintha egy jo vigjátékot nézne.Szabadság 2 láta a párbeszédet és nem akart iletlenül beleszolni,de a másik mén kérdezet valamit és arra válaszolni kell.-Üdv a nevem Szabadság 2.- |
-Héj!Pedig egész egyedi lett volna a zöld szín!Legaláb rejtő színed lett volna!-gúnyolódott, de vigyázott, nehogy túlzásba essen.
Várt, majd csak utána válaszolt.
-Gallors......-törte meg a csöndet.Unalmában sóhajtott egyet.Túl akart lenni ezen az egész illemórán........kíváncsi vol a ménre és hogy mit keres egy ilyen lény a mezőn... |
*Tyrant egy dobbantással eltüntette lábairól a felfelé kúszó zöld színt.
Ferdén, kissé fenyegetően nézett a ménre.*
- Az Én nevem Tyrant. - *kezdett bele.* - Ti kik vagytok? |
Gallors megrázta magát, majd miután eltűnt róla az a több kiló homok, arcán ugyanazt a ravasz mosolyt lehetett észrevenni.
-Üdv!-mondta, majd az idegen pegazus alatt lévő fű gyönyörű zöld színe, észrevehetetlenül kezdett felmászni Tyrant lábain beszínezve vele egész testét.
Gallors szája meg sem rezzent, pedig már alig bírta nevetés nélkül, mert talán az a pegazus észre sem vette még egyedi színét..... |
*Tyrant a magasban, épp a felhők alatt vitorlázott. Nézelődött, relaxált... nem túlzottan foglalkozott a külvilággal, egészen addig, amíg egy hidegebb széláramlat meg nem dobta és ezzel fel nem bosszantotta kissé.
Megrázta magát a levegőben és kicsit alaposabban szemügyre vette a környéket. Maga alatt két lényt pillantott meg a mező közepén. Először kelletlenül elhúzta száját, majd ravaszkás mosoly terült szét arcán.
Összecsapta szárnyait és sebesen zúgott a két lény és a szilárd talaj felé. A föld felett szétvágta szárnyait és ledobbant a fűmaradványok közé.*
- Üdv! - *köszönt és vigyorogva megrázta magát, mire mindkét lényt homokkal terítette be.* |
Az én nevem Szabadság 2.Mondta kuncogava.Vett egy fűcsomot a szájába,és azt majszolgata. |
-Gallors!-válaszolta hűvösen.....
-Hát a Te neved?-kérdezett vissza..... |
Szabadság 2 meghökenve lépett egyet hátra.Bár még nem ismerte a csödört de azért furcsálta hogy ilyet halot a méntöl.De Szabadság 2 tudta hogy a mének igaza van és nagyon szégyelte magát.Lassan elkezdet legelészni.Nagy csönd volt.-?i a neved?-Törte meg a csöndet lágy hangaj.-Csak azért kérdem mert még semit sem tudok rolad.És az én kiváncsiságom aztán határtalan.- |
-Mit csinálsz?...Felelőtlen vagy!Az ilyen erőkkel nem lehet csak úgy játszani!
-És csikó is lett volna itt...vagy a környéken?Figyelj magadra!-fegyelmezte a kancát.... |
[291-272] [271-252] [251-232] [231-212] [211-192] [191-172] [171-152] [151-132] [131-112] [111-92] [91-72] [71-52] [51-32] [31-12] [11-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Michaelangelo kilépett a Sötétség falán át.
-Ühüm!Mert a színváltoztatás olyan veszettül fájdalmas dolog.....de ahogy gondolod....
Szabadság 2 értetlenül néztte a két lényt."Vajon miért is engedet el?"Kérdezet magátol.És ujra a két lényre nézett.