Témaindító hozzászólás
|
2006.04.18. 13:00 - |
Diadém úgy gondolta, jót tenne neki a hegyilevegő, így eltúrázott a hegyekbe.Hosszú volt az út odáig, és meg is kellett mászni, de megérte, mert a látvány ami elterült előtte leírhatatlan volt.Ezt is gondolta magában:"Ezért érdemes fáradozni!"
Ott időzött egy darabig aztán visszafordult. |
[414-395] [394-375] [374-355] [354-335] [334-315] [314-295] [294-275] [274-255] [254-235] [234-215] [214-195] [194-175] [174-155] [154-135] [134-115] [114-95] [94-75] [74-55] [54-35] [34-15] [14-1]
Körülnézett. A látóhatáron belül egy terebélyes fenyő állt, ami pont megfelelhetett a célnak. A mellettük lévő fenyőre bökött, amit még ő perzselt fel félig.
-Innentől legyen addig a fenyőig!-mutatott szárnyával a kiszemelt fára.
Ria is csodálkozva nézett vissza kedvesére, majd elmosolyodva vállat vont.
-Én annyira nem ismerem az inkákat...ki tudja...
|
-Inkák?Erre?!-nézett csodálkozva párjára.-Hát ez..fura!Úgy tudtam, melegebb helyen élnek.... |
-Jól meggondoltad?-látva a csikó biztosságát, megvonta vállát-Ahogy gondolod!
-És mettől meddig legyen a táv?-kérdezte végül. |
Nem kellett sokat gondolkoznia. Izgatottan Chaos-ra nézett.
-Mit szólsz egy gyorsasági versenyhez?-kérdezte, és kihívó tekintetet próbált produkálni.
|
-Amiben úgy érzed, hogy a legjobb vagy!Egy jó kis mágia párbaj, vagy egy egyszerű futóverseny!Dönts Te!
|
Fellelkesülve nézett Chaos-ra.
-Persze!-vágta rá.-Milyen verseny?
Majd hátrapillantott óvatosan anyjára, hogy megengedi-e, de mikor látta, hogy mosolyogva bólint, megnyugodva nézett újra a pegazusra. |
-Én úgy hallottam inkák élnek erre!-mondta a pegazusnak, majd Teohoz fordult.
-Nem akarsz játszani?Valami izgalmasat!Mondjuk egy verseny? |
Pislogva nézett Ravyn után.
-Ravyn, vá...-azonban mielőtt befejezhette volna a mondatot, anyja nyugtatóan mellélépett.
-Hagyd, Teo. Meglásd, találkozol még vele.-mosolygott csikójára, aki beletörődőn fordult vissza az idegenhez.
-Én Teo vagyok!-mutatkozott bea lénynek, majd kíváncsian végigmérte.
Ria elmosolyodott kedvese válaszát hallva, majd bólintott.
-Én pedig Ria.
|
-Nos, csak nétt körül!Persze nem gondoltam komolyan az elnevezést, de nem látok nagy élet-mozgást erre felé!-mosolygott szelíden.
-Viszlát!-köszönt el a "csikótól". |
Mélyen elgondolkozott.Azt érezte ,hogy nagyon rossz benyomást tett a felnőtt lényekre.Még egy kicsit töprengett.Nagyot nyelt.
-Isten veletek!-mondta csöndesen.Gyorsan a levegőbe rugta magát és a szélnél is gyorsabban elszáguldott.Hamar eltűnt a hegyek és felhők között. |
-A nevem Chaos!-mutatkozott be-Hogy érted, hogy a semmi közepén?-kérdezte. |
Belátta az arcokból ,hogy ez nem volt valami okos dolog.Kicsit hátrébb lépett. |
Kissé furcsálva nézett a csikókancára....ilyen hamar szerelembe esni...nem jósolt neki túl boldog életet, ha ilyen hamar, s könnyen szerelmes lesz...
Bólintott az idegennek.-Üdvözlet a semmi közepén!-mosolygott. |
Döbbenten, és ledermedve nézett maga elé. Majd szeme sarkából Ravynra pillantott. Még szerencse, hogy fekete szőrének köszönhetően nem látszott, hogy mennyire elpirult. De anyja így is tudta...
Micvel úgy sem tudott semmit sem szólni erre, inkább az idegennek köszönt:
-Üdv!-majd elcsodálkozva nézett rajta végig.
Ria sem kisebb meglepettséggel biccentett az érkezőnek.
-Üdv!-köszönt végül udvariasan.
|
Hirtelen az idegenre kapta a fejét.
-Üdv!-szólt barátságosan. |
Chaos élvezve a hideg szelet, csak úgy száguldott a levegőben.
Lepillantott a hegyekre.Meglepődött, hogy lényeket lát pont itt a havas hegyekben.
Már rég találkozott bárkivel is, úgy döntött megnézi őket közelebbről.Lefelé fordult, majd írtó gyorsasággal zuhanni kezdett.A földtől egy-két méterre kezdett csak lassítani, majd mikor lábai leértek vágtatott tovább és csak úgy lassított le teljesen.Megrázta sörényét és odalépkedett a többiekhez.
-Üdv!-biccentett fejével. |
Elmosolyodott amikor Teo bemutatta.
-Hát még mindig nem érted?-kérdezte mosolyogva Teo-t majd segített neki és megpuszilta. |
Bólintott párjának, bár nem tudta, mit gondol! |
-Hogyhogy utánam jöttél?-fordult újra Ravynhoz, még mindig csodálkozva, bár magában örült, hogy viszontláthatja a kancát.
Ria mosolyogva megrázta fejét, és sokatmondóan nézett kedvesére, majd a két csikóra bökött.
"Hát nem édesek?"
|
Felnevetett Teo színészkedésén.Nagyot csodálkozott az ifjú kancán.
Biccentett végül neki mosolyogva. |
[414-395] [394-375] [374-355] [354-335] [334-315] [314-295] [294-275] [274-255] [254-235] [234-215] [214-195] [194-175] [174-155] [154-135] [134-115] [114-95] [94-75] [74-55] [54-35] [34-15] [14-1]
|