Témaindító hozzászólás
|
2006.06.03. 12:37 - |
Draugherit vadul beszívva az illatokat, idáig követett egy különös nyomot.
- Valahol erre kell lennie. A nyom megszűnik, szerintem felugrott egy fára. - szólt hátra halkan Üstökösnek.
Azzal a fákat kezdte fürkészni. |
[165-146] [145-126] [125-106] [105-86] [85-66] [65-46] [45-26] [25-6] [5-1]
Felkapta fejét.
-Ajjaj!Azthiszem nekem mennem kell!-elszomorodva bólintott és felszállt a levegőbe!
-Remélem még találkozunk!Szia!
Ahogy elköszönt, el is tűnt a fák felett! |
-Én is szeretnék ilyeneket csinálni!-hirtelen elkapta egy érzés: a kíváncsiság! |
Mosolygott, és kicsit elpirult a dicsérettől.
-Hát, pár éve már képes vagyok rá...de konkrétan ezt csak pár hete gyakorlom.-vallotta be. |
-Tyűha!Tetszik!Tök jó!Biztos sokat gyakoroltál!-mondta még a fát bámulva. |
-Megmutathatom...-válaszolta, azzal az egyik közeli fa felé fordult, és dobbantott.
Ahonnan dobbantott, szélhullámok indultak a fa felé, de nem ütköztek bele, hanem Rayla a fa törzsén felfelé irányította a hullámokat. Azok végigfújták a fát, megtisztítva és felfrissítve, majd mikor végigérték, tűlevélzáport hullatva Rayla elé szétoszlottak. |
-Megmutatod?-kérdezte |
-Tulajdonképpen én sem használom sokat az erőmet.-vallotta be. |
-Nem lenne rossz, de egyenlőre megvagyok nélküle!-mondta |
Meglepve pislogott, de nem vonta kérdőre a kijelentést. Helyette ezt mondta:
-Idővel valószínűleg meg fog mutatkozni, miben rejlik az erőd... |
-Nem tudom!-mondta, mintha ez természetes lenne. |
-Szél!-mondta Rayla.
-És neked? |
-Köszönöm!-mondta.Kicsit gondolkozott, majd megkérdezte.
-Neked mi az elemed? |
Meglepetésében hátrahőkölt, majd felnevetett, és kimászott a fa törzséből.
-Egész hamar megtaláltál!-mondta elismerően Csokinak. |
Keresgélt és keresgélt...
Aztán egyszercsak odaugrott Rayla elé!
-Meg vagy!-mondta. |
Mozdulatlanul figyelt és hallgatózott, de egyelőre nem látta közeledni a csikót. |
-1...2...3..6...10...5...Aki bújt aki nem megyek!-mondta és elindult megkeresni Raylát. |
Nevetett.
-Rendben! Kezdj számolni!-mondta, és mikor Csoki elfordult, halk léptekkel gyorsan elügetett, nem túl messzire, mikor egy kidőlt fához ért. Jó vastag volt... még Rayla is belefért az üreges törzsbe.
Belemászott, és egy résen át mosolyogva nézte, mikor jön Csoki. |
-Tudom!-mondta csikós beképzeltséggel.
-Akkor most Te bújsz!-mondta. |
Rayla igen érdekesen reagált: egy sikkantás kíséretében hátrafordult, és ugrott egyet.
-Csoki!-szólt nevetve.-Bevallom, most jól rám ijesztettél... |
Csoki lassan Rayla hátamögé lépdelt.
-Búúúú!-ilyesztette meg. |
[165-146] [145-126] [125-106] [105-86] [85-66] [65-46] [45-26] [25-6] [5-1]
|