|
Témaindító hozzászólás
|
2006.08.12. 15:12 - |
*Shiril az óceánmélységű, nyugodt tóban lubickolt. Azt csinálta, amit merengései alkalmával szinte mindig is szokott: egyszerűen elengedte magát. Csak lebegett, semmivel sem törődve. Mindent elfelejtett, testét pedig átadta a víznek, és az áramlatokra, könnyebb hullámokra bízta magát. Szeretett így a néma csöndben, a felszín alá merülve álmodozni.*
|
[448-429] [428-409] [408-389] [388-369] [368-349] [348-329] [328-309] [308-289] [288-269] [268-249] [248-229] [228-209] [208-189] [188-169] [168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]
 -Madmeglássuk!-nézett huncutul, s máris üldözőőbe vette Tilio-t.
|
 -Ne becsülj alá egy szárazföldit!-mosolygott a csikóra, majd a vízbe vetette magát.
Hátsó oroszlán lábaival hajtotta, mellső saslábaival pedig irányította magát.
Lehet, hogy nem volt minden sellőlónál gyorsabb, de griff létére ügyesen úszott.Főleg, hogy kihasználta az összes arrajáró áramlatot és a most elég kicsi hullámokat.
Lejjebb úszott, hogy Igazgyöngy alá kerüljön, majd egyik mellső lábával megérintette a csikó uszonyát.
Felúszott a felszínre.
-Mostmár Te vagy a fogó!-nevetett. |
Melső láb-uszonyaival tapsolt örömében.Farkávalmegérintette Tiliot.-Megvagy!-s nagyot sapva farkával a vízre, alámerült....
 Mindenkinek bólintott.Mosolyogva nézte, amit Tilio próbál játszani Igazgyönggyel.Persze a kis kanca is sportszerű volt:a víz felszine alatt úszott, sokszor kidugva fejét,vagy delfin módjára kiugrált a vízből!Szülei csak úgy csdálták, milyen ügyes ily fiatalon!
Requus Keselyhez fordult:-Én már kinőttem a játékból...a fiatalok úgy is lehagynának!Te hogy vagy ezzel? |
 Biccentett egy érkezőnek,aztán bemutatkozott azoknak is,akik még nem ismerték.
- Én pedig Lainor vagyok. |
-Bocsáss meg!-fordult Keselyüstökhöz mosolyogva-Ígértem egy játékot!-mondta majd a víz felé fordult.
Belépett a vízbe, majd egyre beljebb haladt.Egyenlőre csak addig ment be, ameddig leért a lába.
-Hát akkor fogózásban maradtunk?-kérdezte a csikót. |
A nyugodt tóból hamarosan szinte már egy nem-hivatalos gyülekezőhely lett! Rauros nemigen tudta már követni az érkezettek megjelenését, de a Requus névre hallgató unikornisnak barátságosan odabiccentett.
-Üdv! Rauors vagyok, ő pedig Morannon...-mutatott barátjára.
-Üdv!-biccentett ő is, mielőtt Keselyék felé indult volna. Mikor közel ért hozzájuk, fejér kidugta a vízből, s megnyugodva, egyben hálásan mosolygott Tilio-ra és Keselyre.
-Örülök, hogy visszatértél.-mondta a kancának őszintén.
|
 Kicsit előrébb úszott.
-Üdv!-köszönt a kékes unikornisnak. |
Biccentett Free-nek.
-Persze! |
 -Üdv én Freeburgfreak vagyok de a Freet valahogy jobban szeretem-köszöntötte az új jövevényt majd visszaúszot Igazgyöngyhöz
-Én is beszállhatok majd?-kérdően nézett a csikóra |
Beért.-Üdvözletem a nevem....
 -Requus!-vágott szav-ába örörmében Narvál-Éjjeli Csatangoló, hogy-hogy nappal látni?
-Nos, megelégeltem a sötétet!-mosolygott.
Ficánkolt örömében, hogy Tilioval játszhat, de a két érkezőre kissé megzavarodott, de nem érdekelte különösen, olyan boldog volt. |
 Elmosolyodott, és megrázta a sörényét.
- Ugyan. Csak megvártam a "vendéget"! - intett fejével a kék unikornisra.
|
Bólintott az érkező sellőlónak.
-Üdv!A nevem Tilio!
Még be sem fejezte mondanivalóját mikor halk patadobogást hallott.
Mosolyogva nézett hátra!
"Keselyüstök!"
Megörült a kancának, azthitte nem jött utána.A csikóhoz fordult.
-Figyi!Mindjárt jövök és egy nagyot úszunk..vagyis fogózunk, csak várj meg!-kedvesen rákacsintott Igazgyöngyre-Persze, csak ha van kedved játszani!
Megfordult és odaügetett a kancához.
-Azthittem nem jössz vissza!De örülök neked! |
Visszaértek a kék egyszarvúval.
Kissé távolabb állt meg a tömegektől, hisz egy új sellőló is érkezett közben, akit mások már ismertek. Nem tudta mit is mondjon, így inkább várt. |
Komoran, egyetlen szó nélkül hallgatta végig a veszekedést. Nem tudta megérteni Koheleint. Így bánni Keselyüstökkel...hát nem érzi, hogyan bánt vele? Várta a bocsánatkérést, de hiába, és Keselyüstök ezt már nem bírhatta tovább...
Tilionak köszönhetően azonban kicsit feloldódott, mert tudta, hogyha a griff beszélt a kancával, akkor nem lehet már nagy baj.
A mellé úszó Osirine-re nézett, és egy pillanatra elmosolyodott.
Majd fejét az érkező Lainorra kapta.
-Lainor!-mosolyodott el mostmár bátrabban.-Örülök, hogy visszatértél!
Rauros nemigen tudott mit szólni Koheleinékhez, de ő is rosszallóan hallgatta a szócsatát. A sellőló érkezésére odapillantott.
-Üdv, Lainor!-biccentett neki.
|
Irányérzéke most alaposan cserben hagyta.A többiek után igyekezett,ám egy idegen áramlat elszakította tőlük.Kapálódzott,farkával erősen csapkodott,ficánkolt,valamerre csakhogy kijusson az erős sodrásbólSokára kecmergett onnan ki és arra eszmélt,hogy egy teljesen idegen helyen van.Szinte egy csatornarendszerbe került bele.Ösztöneire hagyatkozva elindult valamerre.Egy óvatlan pillanatban mitha valami olajfolt szerű lény mellett haladt volna el,nem várta meg,hogy jobban szemügyre vegye,egy másik járatba úszott.Nagysokára fényt látott meg a járat végében,így gyorsította uszonycsapásait.Mikor felért,egy nagy lendulettel a levegőbe ugrott örömében.Végre kiért!
Örömtáncát azonban rögvest abbahagyta,amint sok kíváncsi szem szegeződött rá.Sok új arc és... Hé! Itt vannak a többiek! Narvál! Korall-király! Morannon! Rauros! Még Osirine is! Felhőtlen jó kedve lett.
- Sziasztok! - köszönt a régi és új arcoknak,ám tekintete megakadt a Griffen. |
Leszállt a többiek elé, majd hátranézett, hogy Keselyüstökék jöttek-e utána.
Mivel egyenlőre nem látta, hogy jött volna valaki utána, a többiekhez fordult.
A jól ismert széles mosoly még mindig a száján volt.
-Ígértem, hogy visszajövök!-a csődörhöz fordult, de a mosolya hamar eltűnt az arcáról-Keselyüstök hajlandó lett volna megbékélni, ha egy kicsit is úgy bánsz vele, mint egy kancával és nem a haveroddal!Sokat kell még tanulnod hódítási téren...!-majd elkapta fejét és beügetett a vízbe.
Bólintott a hippocampuszoknak, majd a csikóhoz fordult.
-Igazgyöngy ugye?Lenne kedved játszani? |
Free rámosolygott a csikóra.De a veszekedést kicsit behúzódva a vízből nézte.
-Khmm....nem volt semmi-nyögte ki végül |
Nem mentek utána.Kell az egyedül lét a lehiggadáshoz. |
-Keselyüstök!-kiáltott utána.
Most először ráncolta össze homlokát, most először nézett rá úgy egy lényre, hogy teljesen elárasztotta hidegséggel.
-Te vagy a mén nem?Neked kéne udvariasabbnak lenni!Nehéz lett volna egy bocsánatot odalökni?Kohelein!Ez nem volt szép!
Hátatfordatva faképnél hagyta a csődört.Még visszanézett a hippocampuszokra és egy "Még visszajövök!" bólintással jelezte, hogy nem megy el örökre majd kitártotta szárnyait és felszállt a magaba.
Nem sokára elérte a zúgókat, és hamar megtalálta Keselyüstököt... |
- Vissza ne gyere! - nyerítette tombolón a pegazus után.
'Méghogy csikó?! Őrült! Miért hoz össze engem mindig ilyenekkel a sors?!' folytak a gondolatok a fejében tovább.
Nyerített, toppantott, aztán furcsamód hirtelen vágtába váltott, és meg sem állt a zúgókig! |
[448-429] [428-409] [408-389] [388-369] [368-349] [348-329] [328-309] [308-289] [288-269] [268-249] [248-229] [228-209] [208-189] [188-169] [168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
-Madmeglássuk!-nézett huncutul, s máris üldözőőbe vette Tilio-t.
-Ne becsülj alá egy szárazföldit!-mosolygott a csikóra, majd a vízbe vetette magát.
Mindenkinek bólintott.Mosolyogva nézte, amit Tilio próbál játszani Igazgyönggyel.Persze a kis kanca is sportszerű volt:a víz felszine alatt úszott, sokszor kidugva fejét,vagy delfin módjára kiugrált a vízből!Szülei csak úgy csdálták, milyen ügyes ily fiatalon!
Biccentett egy érkezőnek,aztán bemutatkozott azoknak is,akik még nem ismerték.
Kicsit előrébb úszott.
-Üdv én Freeburgfreak vagyok de a Freet valahogy jobban szeretem-köszöntötte az új jövevényt majd visszaúszot Igazgyöngyhöz
-Requus!-vágott szav-ába örörmében Narvál-Éjjeli Csatangoló, hogy-hogy nappal látni?
Elmosolyodott, és megrázta a sörényét.