Témaindító hozzászólás
|
2006.06.29. 12:39 - |
Machos előrelépdelt megszilárdult testtel. A fák ártalmatlannak tűntek, de jobb az óvatosság.
Végül odalépett az egyikhez.
Az egész fa világos, vöröses-bíbor volt, a törzse, az ágai, a levelei, de leginkább a virágai!
Rengeteg golyószerű pehely.....Sok-sok bíbor pehely. Machos felkavart némi levegőt, mikor hátrapillantott Ghostra, és ekkor rászakadtak a virágok!
Megriadt és hátraugrott, mert azt hitte bajban van, de nem így volt. Csak ráragadtak a pelyhek, de semmi mást nem csináltak azon kívül, hogy hihetetlenül erős illatot ársztottak....
Machos nem élvezte új, bíbor díszeit és megrázta magát, hátha leszakadnak róla, de ehelyett a többi fa feléhajolt (!) és a következő pillanatban eltűnt egy óriási bíbor pehelykupac alatt!
Átalakult köddé, de hiába!!!! A pelyhek beleragadtak!!! Újra testet öltött, de csak egyre több pehely szakadt rá a légáramlataitól.
- Neeeee! - morogta és rázta, dörzsölte magát.
Az eredmény az lett, hogy a tisztáson mindenütt nyakig ért a pehely és Machos tehetetlenül állt középen....
|
[200-181] [180-161] [160-141] [140-121] [120-101] [100-81] [80-61] [60-41] [40-21] [20-1]
Diadém legelt a tisztáson.Jól esett neki a fű, sokáig bandukolt, hogy végre e tisztásra találjon.A fák susogása valami gyönyörű dallamban hallatszottak, a szél játéka volt ez. |
- Jó, de vezess Te ! Te tudod, hogy van erre a járás !
*Azzal bevárta Maszatot.* |
-hát menjünk!-Azzal Szkártó után fordult! |
- Juuuuuuj, mennjünk oda ! Biztos nagyon szép lehet !
*Azzal már fordult is, hogy a vízesés felé mennjen.* |
-Ja ott?Ott a vízesés előtt a kis mező!...A vízesésnél! |
*Szkártó közetlen Maszat mellett léptetett.*
- Értem.
*Jobbra fordult.*
- És arra mi van ? Olyan friss levegőt hoz arról a szél. |
-Az erdőn belül?Jó!Ha csak itt akarsz maradni!-Maszat elindult előre!-Jé!Nézd!Ha a fák szereznek egy barátot aki itt született eldobnak egy magot!-Közben nézte az egyik fát!-Ővele nőttem föl én!Mivel pici voltam, egyszerűen Bíbornak neveztem el! |
- Aha, értem.
- Szerencsés vagy, hogy ilyen szép helyen nőttél fel. Ez különleges hely ! Lécci mutass meg minden helyet az erdőn belül ! |
-Áááááá!Locsolni, fröcskölni!...Öööööm.Széllel fújni, a sérülteket ellátni!Meg amit egy fa élvez! |
*Szkártó óvatosan lépett a fák közé.*
- Még sosem voltam itt. Gyönyörű hely.
*Szkártó elmosolyodott.*
- Kényesztetni kell Őket ? Hogyan ? |
-Ez például egy nagyon szép hely!Itt születtem a Varázserdőben!Csak én a vízesés mögött!Na!Ez egy szép hely csak a fák tudnak veszélyesek lenni!-Maszat lenézett a földre!Úgy látom innen valaki élve kijutott úgyhogy őt nem bántották!...Engem sem bántanak, mert ismernek!És mivel velem vagy téged sem bántanak!Egyébként is csak kényeztetni kell őket és lenyukszanak! |
- Rendben, gyerünk! - mondta és feltápászkodva elindult egy ösvényen. |
-Ja!Oké!Hát akkor menjünk a tengerpartra!Ott biztos van part!...Szerintem a kavicsosra menjünk, de nekem mindegy! |
Machos felnevetett.
- Ugyan, Ghost! Víznek Te vagy a legjobb, de Neked nincs partod, amivel levakarhatnám magamról a pelyheket! - nevetett. |
-Itt vagyok!Én nem vagyok jó víznek?-Kérdezte, kicsit, de csak nagyon kicsit felháborodva! |
Metszőn a másikra pillantott.
- Nagggyon vicces kedvedben vagy, hallod-e!
- Áh! Keressünk valami vizet és megpróbálom ott levakarni!
- Rajta! Újabb kiváló próba: keress vizet! |
Ghost elmosolyodott!-Nekem tetszik!De azért valahogy légy a régi! |
- Ugyan! Maradj inkább nyugton! Még rád is ragad pár, ha nem vigyázol!
Felszállt és vakarózni kezdett. Mikor leszállt, a pelyhek ragadóssága már elmúlt, így puhán lehuppant rájuk.
- Na szép! Jól nézek ki, mi? - mondta Ghostnak, majd elhúzta a száját.
Fekete alapon rózsaszín-bíbor pehelydarabkák. Hát tényleg elég furcsa látvány volt!!! |
Ghost is tehetetlenül állt!Kétségbeesetten próbált segíteni Machoson, de mind hiába!-Mi történik?Hozzak segítséget?Vagy mit csináljak?-Ghost maga vizet zúdított a növényekre, de azok csak nagyobbak lettek!-Ez nem igaz!Elmegyek segítségért! |
Machos előrelépdelt megszilárdult testtel. A fák ártalmatlannak tűntek, de jobb az óvatosság.
Végül odalépett az egyikhez.
Az egész fa világos, vöröses-bíbor volt, a törzse, az ágai, a levelei, de leginkább a virágai!
Rengeteg golyószerű pehely.....Sok-sok bíbor pehely. Machos felkavart némi levegőt, mikor hátrapillantott Ghostra, és ekkor rászakadtak a virágok!
Megriadt és hátraugrott, mert azt hitte bajban van, de nem így volt. Csak ráragadtak a pelyhek, de semmi mást nem csináltak azon kívül, hogy hihetetlenül erős illatot ársztottak....
Machos nem élvezte új, bíbor díszeit és megrázta magát, hátha leszakadnak róla, de ehelyett a többi fa feléhajolt (!) és a következő pillanatban eltűnt egy óriási bíbor pehelykupac alatt!
Átalakult köddé, de hiába!!!! A pelyhek beleragadtak!!! Újra testet öltött, de csak egyre több pehely szakadt rá a légáramlataitól.
- Neeeee! - morogta és rázta, dörzsölte magát.
Az eredmény az lett, hogy a tisztáson mindenütt nyakig ért a pehely és Machos tehetetlenül állt középen....
|
[200-181] [180-161] [160-141] [140-121] [120-101] [100-81] [80-61] [60-41] [40-21] [20-1]
|